Nem károsodtak a szőlőültetvények a márciusi fagyokban

A rendhagyó tél, benne a szokatlanul meleg hónapok, majd a fagyos tavaszkezdet nem okozott károkat a szőlőültetvényekben a mátrai és az egri borvidéken, sőt a hideg márciusi idő gyéríthette a kora tavasszal támadó kártevőket is.

Nyilas János, a Mátrai Borvidék Hegyközségi Tanácsának elnöke úgy fogalmazott: változatos volt az elmúlt három-négy hónap, tartottak attól, hogy a szőlő a tél végi melegben elindul a fejlődésben, beindul a nedvkeringés, és a később jelentkező fagyok károkkal járnak. A borvidéken azonban ezek az időjárási rendellenességek mérhető és jelentős kárt nem okoztak – mondta. Decemberben, januárban nem melegedett fel annyira a talaj, hogy elindította volna a nedvkeringést, a márciusi mínusz tíz fok alatti hőmérsékletek így mélynyugalmi állapotban lévő szőlőtőkéket találtak.
Ezt az egyhetes mínusz 10 fok alatti hőmérsékletet inkább pozitív hatású lehet: segített azoknak a kórokozóknak, kártevőknek gyérítésében, amelyek korán, a márciusi, áprilisi rügyfakadás után jelentkeznek.
Pál Sándor, az Egri Borvidék Hegyközségi tanácsának elnöke is arról tájékoztatta az MTI-t, hogy a borvidéken a fagy nem okozott károkat, de megjegyezte, hogy az időjárás akadályozza a munkákat. Az elmúlt hetek hideg időjárása, a hóesés, a sár miatt nem tudtak úgy haladni a metszéssel, a támberendezés javítással, kötéssel, mint ahogy az optimális lenne.
Az egri szakember szerint e körülmények ellenére a metszés már elég előrehaladott állapotban van a borvidék nagy részén. (MTI)