Nem csak terméket, képességet is árul a Master Good

László és Péter immár a negyedik generáció a Bárány családban, akik a baromfiszektort választották élethivatásuknak. A család ma már egy olyan cégcsoport tulajdonosa, amely teljes körű integrációt teremt a „szántóföldtől a fogyasztó asztaláig”. Az apa, idősebb Bárány László a családban felhalmozódott 100 éves tapasztalatot jól ötvözte az üzletember erényeivel: gyorsan felismerte a rendszerváltás utáni lehetőségeket, piaci réseket keresett és talált a baromfiszektorban úgy, hogy a minőséget sem adta alább.A Széchenyiek nagyon sokat tettek a magyar gazdaságért – végső soron a Master Good is ennek köszönheti létezését. Ez persze így némi túlzás, de a tulajdonos Bárány László nagyapja – aki kerek 100 éve lett uradalmi baromfitenyésztő – a grófok felvilágosult szemléletének eredményeképpen építhette meg 1931-ben a Tiszántúl első mesterséges baromfikeltetőjét Békéscsabán. Az üzem az államosításkor nem kerülhette el sorsát, sőt, 1952-ben bezárták.
Az alapító nagyapa ezt már szerencsére nem érte meg, szakmai örökségét továbbvivő fia pedig 1958-ban a derecskei keltetőüzem vezetője lett.

Bátorság, tudatosság, elhivatottság
– A szüleimmel én is a keltetőüzem részét képező szolgálati lakásban éltem, így elég természetes volt az érdeklődésem e szakma iránt – idézi fel a kezdeteket Bárány László. – A debreceni agráregyetem elvégzése után 1977-ben Kisvárdára kerültem egy új, szövetkezeti tulajdonú baromfis vállalkozáshoz, a Hunnia Coophoz.
Bárány László a nyolcvanas évek végén, az állami szektor hanyatlását megérezve, spórolt pénzéből magánvállalkozást indított be. Előbb egyéni vállalkozóként próbálta ki magát, majd 1996-ban megalapította a Baromfi-Coop Kft.-t, amely pár ezres baromfitelepből néhány év alatt a térség egyik legnagyobb baromfi-integrációja lett.
A tudatos építkezés része volt, hogy a tenyésztéshez kapcsolódó minden tevékenységet a kezdetektől igyekeztek a cégen belül megoldani, a takarmánytermeltetéstől és -keveréstől kezdve a keltetésen át a vágóbaromfi neveléséig, majd feldolgozásáig.
Jó döntés volt, hogy betöltetlen piaci réseket kerestek. Bárány László olyan termék után nézett, amelyik az unióban is versenyképes lehet. Úgy döntött, belevág a szabadtartásos tanyasi csirketenyésztésbe.

Az okos ember is a saját kárán tanul, csak gyorsan!
Bárány úr két fia, László és Péter ebben az időszakban végeztek a Debreceni Agrártudományi Egyetemen. Tehát immár negyedik generációs agrárszakemberként álltak munkába éppen akkortájt, amikor a cégcsoport újabb vállalkozásokkal, ezzel pedig újabb profilokkal egészült ki. Ezért 2001-ben megalakult a Master Good Kft., amely már élelmiszer-feldolgozó és kereskedelmi tevékenységet végzett. Majd három év múlva az időközben csődbe jutott Hajdú-Bét brojlertermelő, takarmánykeverő és feldolgozó üzletágát vásárolta meg a család. Ezzel kiteljesedett a baromfi-integráció.
A teljes körű integráció előnyeit valószínűleg nem kell hosszasan ecsetelni. Igaz ereje azonban az olyan nehéz években mutatkozik meg igazán, mint amilyen a madárinfluenza-pánikot hozó 2006 volt.
– Az erős és masszív alapoknak, valamint a munkatársak tehetségének és szorgalmának köszönhetően a cégcsoport átvészelte a 2006-os évet. Sőt, bátran állítom, sok tekintetben jól jöttünk ki a tavalyi évből, mert olyan erőket és tartalékokat mozgósítottunk a kényszerítő körülmények folytán, amelyekre nyugalmasabb viszonyok között nem került volna sor – szögezi le Bárány László. – Mindenesetre tanulságos év volt, amelyet úgy summázhatnék, hogy az okos ember is a saját kárán tanul, csak gyorsan!

Az angol kapcsolat
De ne szaladjunk ennyire előre, hiszen a tavalyi év átvészelésében egy három évvel korábban kialakult partneri kapcsolat is segített.
A Hajdú-Bét kisvárdai üzemének megvásárlásával ugyanis az angol Lakeside Foods cég látókörébe kerültek. Ez a partnerség kezdetben – a Lakeside Foods részéről – óvatos, tapogató jellegű volt, figyelték a növekedést, próbára tették a magyarok minőségi szemléletét és innovációs készségét. A kedvező tapasztalatok birtokában 2006-ban az angol cég áthelyezte Magyarországra – döntő többségben a Master Good Kft.-hez – gyártmányfejlesztésének és gyártókapacitásának egy részét. Mégpedig az európai színvonalúra fejlesztett petneházi üzembe, ahol idén már több mint 50 termék fejlesztése és gyártása történik.

Márkaépítés minden árfekvésben
Az angliai piacon elért sikerek meggyőzték a céget arról, hogy érdemes a hazai piacon is a tovább feldolgozott kategória felé nyitni. Így 2007-ben elsősorban a húskészítmények és kényelmi ételek piacán szélesítette kínálatát, a Master Good ernyőmárka alá rendezve, könnyen beazonosítható, kakast ábrázoló logóval.
A készítmények között kialakították a Mester termékcsaládot. Aztán piacra dobtak néhány prémium minőségű terméket is. Ezek a magyar fogyasztó számára már jól ismert és magasan pozicionált Tanyasi csirke alapanyagból készült, új kategóriát teremtő Tanyasi Sonka és a „Babafalat”.
– Cégünk az alacsony árfekvésű termékek piacán is szeretne teret nyerni, ezért a közelmúltban megvásároltuk a Hajdú-Bét Rt. korábban széles körben ismert Zóna márkanevét – informál Bárány úr.
Az angol piacra gyártott kényelmi ételeikből kiválasztottak kettőt, amelyekkel megalapozták a hazai nyitást. A kétféle fűszerezésű, egészben kicsontozott csirkéket hamarosan több termék is követni fogja.

Vevők az ötletekre
A Master Good cégcsoport 2007. évre nemcsak Magyarország egyetlen valódi, teljes körű csirkeintegrációja lett, hanem termékkibocsátását és árbevételét tekintve a legnagyobb is. Árbevétele idén várhatóan 25 milliárd forint körül fog alakulni.
– Szeretnénk meglévő kapacitásaink mellett újakat is létrehozni – jelzi a tulajdonos. – Elsősorban a brojler- és tanyasicsirke-nevelő férőhelyek bővítését tervezzük, valamint új keltetőüzemet kívánunk építeni.
Idén áprilisban a cég közzétette középtávú stratégiájának fő irányvonalait. Ebben többek között az olvasható, hogy meg kell találni azokat az áruházláncokat, amelyekkel „modern Laokoón-csoportként birkózva”, de építkezni lehet. Bárány László szerint ez már nagyjából sikerült is:
– Mára az építkezésünk első fázisa a belföldi piacon befejeződött. Kiválasztottuk stratégiai partnereinket, akikkel a második fázisban szeretnénk elmélyíteni a kapcsolatunkat. Célunk továbbra is, hogy az áruházláncok felé kommunikáljuk innovációra való nyitottságunkat. Szeretnénk elérni azt, hogy ha bármilyen új igénye vagy ötlete támad az áruházaknak, akkor ennek megvalósítására partnerként elsők között bennünket keressenek. Nemcsak a termékeinket akarjuk eladni, hanem innovációs képességeinket is.

Koncentrálódni, megtisztulni
Ugyancsak ebben a középtávú stratégiában olvasható, hogy szeretnének partneri kapcsolatot kiépíteni 3-4 hazai baromfis céggel, „az érvényes hazai jogszabályok betartása mellett”.
Ezt Bárány László – akinek a Baromfi Terméktanács elnökeként az egész szektorra jó rálátása van – mindenekelőtt a kapacitások elaprózottsága miatt érzi szükségesnek. Magyarországon az évi 110 millió darabos csirkemennyiséget 38 vágóüzemben vágják le, ezek közül csak néhány éri el a 10 millió darab/év kapacitást. Ugyanakkor Olaszországban, Németországban, Hollandiában még 20 millió darab/év kibocsátású cégek sincsenek, mert hatékonyság és árverseny tekintetében életképtelenek. Így az egyre globalizálódó Európában nagyon nehéz lesz a magyar jelenlétet és súlyt megtartani.
– Nehogy azt higgye valaki, hogy a magyarországi kis és közepes feldolgozói szektor valami olyat tud, amit Nyugat-Európában senki – figyelmeztet Bárány László. – Árnyaltan inkább úgy fogalmaznék, hogy olyat tesz egy jelentős részük, amit tőlünk nyugatra nem tehetnek és nem is mernek megtenni. Ez pedig a szürke- és feketegazdasággal való kokettálás. A 3-4 nagy baromfis cég összefogása tulajdonképpen ennek a szektornak a megtisztítását jelenti, valamint olyan beszerzési együttműködésnek az elindítását, amely része a túlélési stratégiánknak is.
Szalai László