Nem állhat le az élelmiszeripar fejlesztése a NAK alelnöke szerint
A belföldi élelmiszeripar fejlesztése az évtizedek óta nem látott nehézségek ellenére sem állhat le – mondta a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) élelmiszeriparért felelős országos alelnöke a Magyar Közgazdasági Társaság mezőgazdasági és élelmiszeripari szakosztályának keddi online rendezvényén.
Éder Tamás szerint a pályázati lehetőségeket nem csak a versenyképességi lemaradás indokolja, hiszen az élelmiszeriparnak a termelés korszerűsítése mellett a folyamatos termékinnováció is feladata. Beruházásokra azért is szükség van, mert ma már a szakképzetlen munkaerőnek sincs utánpótlása, de a béremelkedés miatt egyébként is egyre kifizetődőbb minden beruházás, amely csökkenti a munkaerőköltségeket. Az ágazat szereplői most úgy érzik, hogy utoljára a rendszerváltás idején szembesültek ilyen nehéz és gyorsan változó helyzettel, a gazdasági környezet szinte hetente módosul – tette hozzá. Megjegyezte, hogy Magyarországon az elmúlt fél évtizedben az élelmiszeripar növekedése szinte mindig meghaladta az iparét, ám tavaly jelentősen romlottak a kilátások, és idén a kiviteli lehetőségek is szűkülnek, holott a nehezebb időkön rendszerint az export segíti át a termelőket. 2022-ben az aszály és az ukrajnai háború hatásai egyszerre drágították és tették bizonytalanná az alapanyag- és eszközellátást, a termelés költségeinek emelkedésével pedig a rendkívüli drágulás ellenére sem tartották a lépést a fogyasztói árak. Az infláció miatt ugyanakkor a belföldi kereslet szintén visszaesett, és megint egyre jobban fogynak az olcsó tömegtermékek. Ilyeneket viszont főleg külföldről szereznek be a kereskedők, hiszen a belföldi élelmiszeripar ebben a kategóriában nem olyan erős, mint a jobb minőségű termékek előállításában. Válságos időszakokban rendszerint tetten érhető a kínálatban minőségrontás, a „diszkontosodás”, az utóbbi időben ismét megjelentek a boltok polcain a gyengébb, helyettesítő jellegű áruk – mondta a szakember.
Éder Tamás úgy véli, hogy a drágulást árszabályozással hosszú távon nem lehet ellensúlyozni
A termelők, a feldolgozók, a kereskedők mind átmeneti, legfeljebb néhány hónapig tartó intézkedésre készültek, legfeljebb ennyi ideig tudták volna az árstop okozta veszteséget kezelni. Emiatt ma már egyre feszültebb a viszony az élelmiszerlánc szereplői között, és az intézkedés is tehet arról, hogy egyre több az import termék a belföldi forgalomban. Véleménye szerint a kereskedőknek és a vásárlóknak el kell fogadniuk, hogy a fogyasztói árakat a termelési költségekkel arányosan kell emelni, mert mindenkinek az az érdeke, hogy Magyarország élelmiszeripara hosszú távon versenyképesen működjön.
MTI
Kapcsolódó cikkeink
Az ipari termelés 4,2 százalékkal mérséklődött novemberben
2024 novemberében az ipari termelés volumene 4,2, munkanaphatástól megtisztítva 2,9…
Tovább olvasom >Romániában 5,14 százalékra nőtt decemberben az éves infláció
Romániában 5,14 százalékra nőtt decemberben az éves inflációs ráta –…
Tovább olvasom >4000 milliárd forintnyi új beruházás érkezik hazánkba
A tavalyi a magyarországi gazdaságtörténet második legeredményesebb éve volt a…
Tovább olvasom >További cikkeink
Az ipari termelés 4,2 százalékkal mérséklődött novemberben
2024 novemberében az ipari termelés volumene 4,2, munkanaphatástól megtisztítva 2,9…
Tovább olvasom >Globális trendek – élelmiszeripari insightok
Az élelmiszeripar globális trendjeinek és innovációinak vezető platformjaként működő SIAL…
Tovább olvasom >Minden negyedik magyar javítaná emésztési jóllétét, de nem tudja, hogyan
Az új év kezdete sokak számára az egészségükre való tudatosabb…
Tovább olvasom >