Nehéz évek előtt a hazai és uniós sertéshúságazat: mi várható a jövőben?

Éder Tamás

Az Európai Unió sertéshúságazatában már jó ideje csökken a termelés. 2021 és 2023 között a sertésvágások száma 12%-kal csökkent az Unióban, bár idén májusig 1,5%-os növekedést tapasztaltak, ami talán az elmúlt évek negatív tendenciájának megállását jelzi. Éder Tamás szerint azonban az ágazat gazdasági helyzete továbbra is nehéz. Az élősertés ára, az energiaárak és a munkabérek egyaránt jelentősen emelkedtek, amit a húsipari cégek nem tudtak teljes mértékben érvényesíteni a fogyasztói árakban.

Fogyasztói szokások változása

A folyamatosan növekvő árak mellett a sertéshús fogyasztása is csökken. Nyugat-Európában és az északi országokban ez elsősorban életmódváltásból, valamint környezetvédelmi és etikai megfontolásokból ered. Magyarországon azonban a fogyasztás visszaesésének fő oka a lakosság jövedelmi helyzetének romlása és az élelmiszerárak drasztikus emelkedése. Az emberek egyre inkább az alacsonyabb minőségű, olcsóbb termékek felé fordulnak, ami tovább rontja a hazai húsipari cégek eredményességét.

Az Unióban az ágazatot általánosan jellemzi a konszolidáció és a koncentráció felgyorsulása. A nagyobb szereplők felvásárolják a kisebbeket, míg egyes vágóhidak működését felfüggesztik. Nyugat-Európában a szigorúbb szabályozási környezet is egyre nagyobb nyomást gyakorol az állattenyésztésre, ami a termelés csökkenéséhez vezethet. Ha ez a trend folytatódik, Kelet-Európából, köztük Magyarországról érkező export növekedésére lehet számítani.

Mi várható a jövőben?

A húsipar szereplői most arra várnak, hogy a sertéshús ágazat földrajzi átrendeződése nyugatról keletre valósággá válik-e. A régióban arra számítanak, hogy az inflációs hatások enyhülésével a fogyasztás is normalizálódik, és a lakosság ismét megengedheti magának a hús vásárlását. Az elmúlt időszakban azonban a magyar vágóhidak belföldi értékesítése csökkent, míg a húskészítmények iránti keresletben némi növekedés tapasztalható.

Éder Tamás szerint a takarmányárak stabilizálódása és a sertéstenyésztők önköltségeinek kordában tartása reményt adhat arra, hogy az ágazat túljusson a nehézségeken. Az ágazat szereplői bíznak abban, hogy az elmúlt két év költségnövekedését sikerül beépíteni az átadási árakba, bár a szigorúbb szabályozások és egyéb önköltséget növelő intézkedések továbbra is kihívást jelentenek.

A következő évek egyik legfontosabb kérdése az lesz, hogy az ágazat hogyan reagál az esetleges földrajzi átrendeződésre, valamint hogy sikerül-e visszaállítani a fogyasztást a koronavírus-járvány és a magas infláció előtti szintre.