Nehéz év a sörösök mögött

Tavaly a sörkategóriákban minimális átrendeződés is tapasztalható, térfogatban mérve az üveges sörök eladása nőtt, a csapolt sör értékesítése pedig minimálisan csökkent, ugyanakkor 220 ezer hektoliterrel, két százalékkal növekedett a dobozban eladott sör mennyisége. Folytatódott az alkoholmentes sörök fogyasztásának csökkenése annak ellenére, hogy a magyar sörgyárak kínálata megfelelő. A sör a magyar fogyasztók kedveltségi listáján már régen megtalálta helyét. A hazai gyártókat és forgalmazókat a széles körű marketingjük révén ismerik. Az elmúlt tizenkét hónap sem volt újdonságoktól mentes, kisebb-nagyobb változtatásokkal, de megújultak a márkák. Számottevően gyarapodott a minőségi sörök importja. Ezek azonban inkább csak a választékot színesítik és a kulturált sörfogyasztást terjesztik, s nem jelentős mennyiségükkel, alacsony árukkal vonják magukra a figyelmet.
A közterhek, az energia- és anyagköltségek növekedése ellenére 2007-ben is növekedést ért el a magyar söripar: a Magyar Sörgyártók Szövetségének tagjai – Borsodi Sörgyár Zrt., Heineken Hungária Nyrt., Dréher Sörgyárak Zrt., Pécsi Sörfőzde Zrt. – összességében 4,7 százalékkal növelték termelésüket, a növekedés több mint a fele exportból származott. A 2007-ben hazánkban értékesített 7335 ezer hektoliter sör valamivel több mint a fele (52 százaléka) továbbra is a népszerű hagyományos sörmárkákból került ki, a lakosság vásárlóerejének lehetőségeit mutatja, hogy a növekedés az alacsony árú söröknél tapasztalható.

Milliárdokkal több adót fizetett az ágazat tavaly
Sivó Imre, a Magyar Sörgyár­tók Szövetségének elnöke szerint 2007 is nehéz év volt a magyar söripar számára. A söripar különböző címeken a megelőző évhez képest további 3,5 milliárd forinttal több adót fizetett. Különösen fájdalmas, hogy a növekedés elsősorban a termékdíj-, valamint a jövedékiadó-kifizetésekből származik, ami jól példázza a túladóztatás szintjét. Az értékesítés üteménél gyorsabban emelkednek a söripar anyag jellegű költségei: míg a termelés 4,7 százalékkal nőtt az előző évhez képest, addig – a mezőgazdasági termékek árainak ugrása mellett – közel 20 százalékkal többet fordított a söripar csomagolóanyagokra, két és félszer többet vegyipari termékekre és 15 százalékkal többet energiára. A kedvezőtlen piaci tendenciák ugyanakkor csak minimálisan tették lehetővé, hogy a sörgyárak a kiadások növekedését a fogyasztói árakban érvényesítsék. Az év első felében még egészségesen nőtt a fogyasztás, a második félévben a vásárlókedv rohamosan csökkent, így alakult ki a piac 2-3 százalékos éves növekedése.

Kódex, józanság, sörünnep
A Magyar Sörgyártók Szövetsége az iparági érdekvédelem mellett – átfogó uniós iránymutatásokat megelőzve – már második éve működteti a kommunikációs önszabályozó kódexét. A Sörszövetség tagjai ennek elveivel összhangban folytatják kereskedelmi kommunikációs tevékenységüket. A szövetség kitűzött céljaihoz igazodva 2008-ban folytatta a korábban indított JÓFEJ (Józan, felelős járművezető) elnevezésű kampányát, amelynek keretében számos budapesti és vidéki helyszínen hívta fel az ittas vezetés veszélyeire a fiatalok figyelmét, pozitív példaként állítva be a felelős járművezetést. Az idei, kibővített JÓFEJ-kampány már elindult, és június 15-én ismét megrendezték a sörkultúra Szent Arnold napját. Az iparág társadalmi felelősségvállalását hangsúlyozza a fiatalok kiszolgálását tiltó felirat kihelyezése a sörgyárakkal szerződésben álló eladási helyeken, valamint vendéglátóegységekben.
A társadalmilag kiemelkedően jelentős programok mellett 2007-ben is nagy érdeklődés kísérte a szövetség „Sörözni jó!” címmel meghirdetett fotópályázatát, amely a sörfogyasztók kreativitását hivatott megmozgatni.