Néha majd főétkezünk!

A cikk a Trade magazin 2025/4. lapszámában olvasható.

A gyerek a tanítás után ebédel az iskolában, az üzleti partneredet vagy a kedvesedet vacsorázni szoktad hívni, a szállodában reggelizel, a család együtt ebédel hétvégén – a főétkezések feltehetően jó darabig leszúrt karóknak számítanak, de csak az „átlagukat” tekintve, hiszen egyre több marad el közülük, és egyre kevesebben vannak (főleg a fiatalabb korosztályokban), akik naponta legalább egyszer, esetleg kétszer „főétkeznek”.

A hagyományos étkezési idők erodálódnak. Minthogy életmódunk, munkabeosztásunk nagy ütemben változik, az étkezési időt egyre kevésbé a munkanap strukturálja – mint az agrártársadalmakban és sokáig az iparosodott társadalmakban –, étkezési szokásaink alkalmazkodnak mindennapi életünk ritmusához, ami a digitális korban – legalábbis úgy tűnik – egyre gyorsabbá, rugalmasabbá és mobilabbá válik. Nemcsak a szabadidős tevékenység, már a munka és az oktatás sem feltétlenül fűződik kötött helyekhez és időpontokhoz. Étkezésünket pedig funkcionálisan szervezzük.

Szögezzük le: körképünkben mindent snacknek nevezünk, ami nem főétel – azaz minden olyan ételt, italt, falatot és kortyot, amit élelmiszerüzletben, pékségben, zöldségesnél vendingautomatából vagy éppen a vendéglátásból vásárolunk, hogy főétkezések között vagy helyett fogyasszuk őket. Szerintünk ezek a snackek.

Igen ám, de ha ételfajta, alapanyag, feldolgozottság vagy éppen adagok mentén nem definiálható, mi a snack, akkor azt is mondhatjuk: minden snack. Ami legfeljebb abból a szempontból probléma, hogy így nem lehet statisztikákat gyártani általában a snackekről.

Azért legyen valami statisztika is!

Könnyebb a számosítás és az adat-összehasonlítás, ha szűkítjük a kört. Az International piackutató a klasszikusan „nassként” kezelt, kereskedelmi forgalmú cukrász- és édes péksüteményeket, jégkrémeket, szeletes édességeket, édes kekszeket és sós rágcsálnivalókat kezeli snackként. A cég úgy számolt, hogy 2023-ban ezek globális piaca 655 milliárd dollár forgalmat ért el. Az Euromonitor információi szerint az ilyen termékekre költött összeg itthon ugyanebben az évben 640 milliárd forint volt, és az összeg, ha hihetünk az év végére felgyorsult inflációt még előre nem látó akkori előrejelzésüknek, 2024-ben 8%-kal emelkedett.

Az inflációra válaszolt a fogyasztó: a snackpiac 2024-ben tovább polarizálódott: egyrészről továbbra is volt kereslet a prémium termékekre – különösen a kényeztető jégkrémekre és a csokoládés édességekre –, másrészt a csökkenő vásárlóerőt tükrözve a kereslet számottevően elmozdult az olcsóbb és a saját márkák felé.

Ha maradunk még egy kicsit ebben a termékkörben: az egészségtudatosság terjedése itthon is a „better for you” opciók – így magok, gyümölcs- és magszeletek, zöldség- és rizschipsek, illetve proteinszeletek – iránti kereslet fellendüléséhez vezetett. Az üzletek polcain, de a kasszazónában kihelyezett impulzustermékek között is egyre nagyobb helyet foglalnak el ezek a termékek.

A gyógyhatású édességek forgalmának lendülete is töretlen: szerepük miatt nem társul hozzájuk a hagyományos cukorkákkal kapcsolatos bűntudat, amelyeket a túlzott cukorfogyasztás veszélyeivel tisztában lévő gyermekes szülők ma már elkerülnek az egészségesebb, kisebb kiszerelésű snackek javára. A gyártók célkeresztjébe kerültek a gyerekek, akiket a szülők egyre fiatalabb kortól szoktatják a „többször kevesebbet” elv szerinti étkezésre.

Az euromonitoros körön túl nem csökken a sajt- és tejtermékalapú snackek népszerűsége sem, különösen azok köré­ben, akik egészségesebb opciókat keresnek gyermekeik és maguk számára. A sportos életmódot élők és az egészségtudatos fogyasztók mindinkább a magas fehérjetartalmú snackeket választják, amelyek nemcsak izmaikat segítenek regenerálni, hanem mert fokozzák a jólakottságérzetet is.

Snack it!

Ugyan a fogyasztók egyre inkább az egészséges életmódot helyezik előtérbe, a snackfogyasztás igénye továbbra is erős, sőt, erősödik! Az amerikaiak háromnegyede naponta legalább egyszer snackel, 56%-uk legtöbbször helyettesíti a hagyományos étkezéseket snackekkel. Mohamed megy a hegyhez, a hegy pedig elébe megy Mohamednek: az ipar alkalmazkodik, változik a snackek összetétele: a klasszikus sós rágcsálnivalók és cukros péksütemények fokozatosan háttérbe szorulnak az egészségesebb opciók, például a gyümölcsök, magvak, diófélék és fehérjedús alternatívák javára.

A hagyományos snackpolc, amelyet hosszú ideig chips, kekszek, sütemények és hasonlók uraltak, ugyancsak fokozatos átalakuláson megy keresztül – ez kihívást és lehetőséget egyszerre jelent a gyártók számára.

A snackpiac gyors ütemben alkalmazkodik a változó fogyasztói és szabályozási elvárásokhoz, így az egészségtelen és a nem fenntartható összetevők háttérbe szorulnak, és egyre kreatívabb változatosságban jelennek meg alternatíváik.

Nem mi találjuk ki, Ramon Laguarta, a PepsiCo elnöke és vezérigazgatója összegzett így: Úgy készülünk, hogy 2025-ben a fogyasztó kisebb adagokban, lehetőleg egészségesebben, alacsonyabb só- és zsírtartalommal, mesterséges összetevők nélkül kívánja fogyasztani kedvenceit.

_{A snackfogyasztás lassan „kis étkezésekké” alakul}

Mire vágysz még?

Éhségünk kielégítése és önmagunk kényeztetése mindig is fontos motivációja lesz snackelésünknek, no meg a kényelem – hiszen ne felejtsük: a snackek túlnyomó többségükben kényelmi termékek –, de egyre inkább előtérbe kerülnek a snackek funkcionális előnyei is.

Egy amerikai felmérés szerint a 25 és 44 év közötti fogyasztók 57%-a azt állítja, hogy a táplálkozási előnyök miatt fogyasztja a snackeket (itt persze nyilván nem csak az Euromonitor kategóriáiról van szó). Ez azt jelenti, hogy egyre nagyobb teret nyernek a fehérjében, rostokban és természetes összetevőkben gazdag termékek, és nő az igény összetevőik között a pre-, pro- és posztbiotikumokra, valamint az adaptogénekre.

Vannak az érzelmeknek is szerepei: a chicagói ADM (Archer-Daniels-Midland Company), a világ egyik legnagyobb multinacionális élelmiszer-feldolgozó és -kereskedelmi vállalatának globális felmérése szerint a fogyasztók kétharmada időnként kifejezetten vigasztalódás céljából nyúl snackekhez, úgy érzik, a nassolás javítja wellbeing érzetüket. 57%-uk szerint a kényeztető nassolás fontos az öngondoskodásban, 59%-uk pedig olyan termékeket keres, amelyek személyre szabottan felelnek meg táplálkozási igényeiknek. Ez az egyik olyan attitűd, amely miatt trend lett a merész, izgalmas snackízek terjedése – az ilyenek a hazai üzletek polcain is egyre nagyobb sikerrel harcolnak a helyért a hagyományos ízprofilúakkal.

A snackeket már nem is feltétlenül kell impulzustermékként kezelnünk: a tervezett snacking fogalma pont a feltételezett vásárlói tudatosságról szól, például arról, hogy sokféleségüknek és hozzáadott értékeiknek köszönhetően komoly diéták épülhetnek rájuk, vagy speciális feladatokat ellátó személyek étkeztetésének alapjául szolgálhatnak.

A nagy nemzetközi élelmiszergyártók folyamatos kutatás-fejlesztéssel, új termékek bevezetésével reagálnak az állandóan változó igényekre, ám közben figyelemmel kell lenniük a kulturális (ízlés)különbségekre és a különböző gasztronómiai szokásokra is. Még nagyobb kihívás számukra, hogy a termékeket úgy kell fehérjékkel, rostokkal és funkcionális összetevőkkel gazdagítaniuk, és közben só-, illetve cukortartalmukat csökkenteniük, hogy az állaguk és ízük a lehető legkevésbé sérüljön.

Snackesedés

Az egészséges önkényeztetés jegyében egyre többen választják a kisebb adagú, gyorsan fogyasztható snackeket a hagyományos étkezések helyett – ezt a gyorsan terjedő világtrendet nevezik snackificationnek (hívjuk snackesedésnek).

A snackfogyasztás lassan „kis étkezésekké” alakul – sok nyelven nevezik így ezt az étkezésformát, és egyelőre mi sem tudunk jobbat –, ezek fokozatosan felváltják a hagyományos étkezéseket. A jövő étkezési kultúrájában minden étel, minden ital miniétkezéssé válhat: a nassolás az étkezés új módja lesz – ez a fejlődés már most is próbatételt jelent mind a kiskereskedelemnek, mind a vendéglátóiparnak.

Bármilyen szemmel is nézzük a snackek színes világát, figyeljünk rájuk jól, mert lassan mindennapjaink és belátható jövőnk legfontosabb ételtípusává válnak. Az ezt felismerő, változó étkezési szokásainkhoz, növekvő egészségtudatosságunkhoz és kényelmességünkhöz alkalmazkodó élelmiszeriparnak mára az egyik leggyorsabban fejlődő területévé vált a snackek világa. //