Még a kerekítésre is gondolt a kormány. De hát most már harmadszorra fut neki, bárhogyan is nézzük: március 8-tól két hétre irányozták elő a boltok és szolgáltatók bezárását, azonban a járványhelyzet súlyosbodása ezt felülírta. Lett belőle március 29-i fordulópont, ami már három hét boltzár, viszont azért már akkor lehetett érezni, hogy ebből is bármi lehet. Lett is, most négy hétnél tartunk, a húsvét utáni napokkal számolva az újranyitást.

De jobb is a járványügyi óvatosság. Más országokban is dúl egyébként a csiki-csuki harc, szigorítanak, enyhítenek, visszavonnak, vagy csak egyszerűen hosszabbítanak korlátozásokat.

Mikor fúj majd a sípjába a kormány

A rendelet szerint a hosszabb nyitvatartás és a négyzetméter szabály a kettőmillió-ötszázezredik COVID-19 elleni oltóanyaggal történt védőoltás első dózisa beadásának napját követő napon lép hatályba. A koronavirus.gov.hu oldal a beoltottak száma mellett közli, hogy ebből hány fő kapta meg a második oltását is, tehát az első adatot kell figyelni. Ez a megjelenés előtti nap záróadata, amit nyilván számos oltóhelyről gyűjtenek be, meghatározott rendben.

A rendelet ugyanakkor kimondja azt is, hogy az új rend hatálybalépésének naptári napját az élet és vagyonbiztonság védelméért felelős miniszter annak ismertté válását követően a  Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett egyedi határozatával állapítja meg. Hát igen, lesz adatösszegzés, ennek alapján kijön, melyik napon van meg a meghatározott oltási szám, másnak hatályba lép a rendelet, de ezt ki is kell hirdetnie a szakminiszternek.

A boltosoknak így ajánlatos a vekker mellett a Magyar Közlönyre is vetni egy pillantást reggelente, ugyanis van még egy csavar szabályokban. Semmi sem kötelező, a nyitvatartás esetében ez egyértelmű, mindenki úgy tart nyitva a megengedett határokon belül, ahogyan akar. És – tessék csak figyelni – a négyzetméter szabály sem kötelező, de aki nem tartja be, az nem tarthat nyitva.

Tehát aki felhúzza a redőnyt, nem árt, ha előtte elolvassa a Magyar Közlönyt és redőnyhúzáskor kirakja a kötelező vásárlószám feliratot (hányan mehetnek be), kihelyezi az akkortól már kötelező kézfertőtlenítőt és húzza a strigulákat, hányan vannak a boltban. Vagy nem nyithat ki. A számtan szabályai szerint pedig akár egy darab oltáson is múlhat a hatályba lépés időpontja.

És ha nap közben, nyitvatartási időben jelenik meg a Magyar Közlöny, ami az előző napi oltási adatokat tartalmazza? Lehet hirtelenjében leszámolni a vásárlókat, csak az a kérdés, aki jogszabálykövető akar lenni, kit küld ki a boltból: a szakminiszter dolga ugyanis nem a hatálybalépés kihirdetése, azt rögzíti a kormányrendelet, hanem az oltásszám közzététele.

Harmadszorra sikerül-e? 

Most egyébként nagyobb elszántság olvasható ki a kormányzati döntésből, hiszen megrajzoltak egy erős mikéntet is. A vásárlóterekben a tíz négyzetméterek alapján számítható vásárlószám mellett hosszabb lehet a nyitvatartás is, de úgy, hogy a jelenlegi egy óra helyett fél órácska is elég lehet a hazajutásra, hiszen 22 óra előtt persze be kell zárniuk a boltoknak, de nem egy órával, hanem fél órával korábban a kijárási korlátnál. Végül a négyzetméteres szabály és a hosszabb nyitvatartás együtt hozhat olyan eredményt, hogy ha lenne is valahol sorban állás a bejáratnál, akkor az még mindig jobb a járvány közepette, mint a bolthelyiségben, zárt térben a pénztár előtt lökdösődni.

Kell-e lakcímkártya és leszaladhat-e a 13 éves gyerek egy kifliért, létszámon kívül

A vásárlókénti átlagosan tíz négyzetméter szabályba a 14. életévét be nem töltött kiskorút már nem kell figyelembe venni. Így a gyerek mehet a szülővel vásárolni, nem rontja a létszámhatárt és a többi vásárló esélyeit  Na de egyedül, ha leküldik egy kifliért?  Így egy rakás 14 évesnél fiatalabb gyerek rágógumit vásárolva megszállhat egy boltot, alaposan.

A szülői páros azonban elvesz egy helyet a többiektől, mert nem az számít, hogy hány kosarat visznek, vagy bevásárlókocsit tologatnak a vásárlók, hanem hogy hányan is vannak. Javasolt álca egy plusz bevásárlókosár.

Másik apróság, hogy a a bejutásra várakozók – a  közös háztartásban élők kivételével – egymástól 1,5 méteres távolságot folyamatosan tartsanak, No és hogyan ellenőrizhető, hogy két egymáshoz közelebb álló vásárló vajon közös háztartásban él-e. Lakcímkártyával? Hát igen, így már udvarolni sem lehet a bolt előtt másfél méteren belül, vagy éppen a házi feladatot megbeszélni.

Egyébként az árusított portékáktól is sok függ, mekkora a zsúfoltság egy boltban. Így ha két egyforma alapterületű bolt közül az egyik árucikkei terjedelmesebbek, akkor ott kevesebb hely jut a vásárlóknak (például egy bútorboltban, barkácsboltban, műszaki áruházban nagyobb az áruk helyigénye a vásárlótérben).

Végül átszámoltuk a kormány rendelete alapján a lehetséges vásárlószámokat korábbi példáinkban, hangsúlyozva, hogy egyes esetekben a vásárlótér, más esetekben a bolt teljes alapterülete szerepel a nyilvántartásokban, de a nagyságrendeket ez nem befolyásolja:

A piacok, vásárok nem üzletek, bár lehet a területükön üzlet. De ami nem épület, épületrész, ott csak annyi a szabály, hogy lehetőség szerint tartani kell a megfelelő távolságot egymástól.

A kormány kéri, hogy ne szöszmötölj sokat a a vásárlással. Igaza van.

(blokkk.com, 2021. március 29.)