Negyedik hónapja emelkedik a GKI konjuktúra-indexe
Februárban az üzleti és fogyasztói várakozások egyaránt javultak, azonban továbbra is rossz hangulatot tükröznek. A GKI Gazdaságkutató által – az EU támogatásával – végzett felmérés szerint a fogyasztók még mindig pesszimistábbak, mint 2020-ban, a Covid-járvány kitörésekor kialakult pánik idején voltak. Ehhez képest az üzleti szektor várakozásai kedvezőbbek, nagyjából a 2020 véginek felelnek meg. Most a legkevésbé a szolgáltató cégek pesszimisták, januárban még az ipariak voltak azok. A foglalkoztatási helyzet megítélése alig változott, a cégek áremelési törekvése és a fogyasztók inflációs várakozása azonban érezhetően mérséklődött.
Az üzleti bizalmi index javulása döntően a szolgáltató szféra ugrásszerűen javuló várakozásainak köszönhető, az iparban ugyanis ismét erősödött a pesszimizmus, míg az építőiparban és a kereskedelemben nem volt jelentős változás. Az ipari bizalmi index februárban kissé csökkent. A rendelésállomány megítélése – az exportrendelésé is – romlott, a készleteké és a termelési kilátásoké nem változott. Az elmúlt időszak termelését is rosszabbnak látták a válaszadók. Az építőipari vállalkozások hangulata lényegében nem változott (hibahatáron belül javult) a januárihoz képest. A magasépítők kilátásai kissé romlottak, a mélyépítőké valamelyest javultak. Az építőipar egészében az előző háromhavi termeléssel kapcsolatos elégedettség és a rendelésállomány értékelése is kissé rosszabb lett. A kereskedelmi cégek várakozásai négy hónapja javulnak, azonban még így is ez a legpesszimistább ágazat. Februárban az eladási pozíció és a rendelések megítélése kissé javult, a készleteké viszont romlott. A szolgáltató cégek körében kedvezőbbé vált az üzletmenet, valamint az elmúlt és a következő időszak forgalmának megítélése is.
Februárban a vállalatok foglalkoztatási hajlandósága hibahatáron belül erősödött, csaknem azonos a létszám növelését és csökkentését tervező cégek aránya. A javulás a szolgáltató és az építőipari vállalkozássok körében következett be. A lakosság munkanélküliségtől való félelme viszont kissé erősödött. Az üzleti szféra áremelési törekvése január után februárban is jelentősen fékeződött, már csak a cégeknek – ezen belül a kereskedelmi vállalkozásoknak is – bő egyharmada készül áremelésre. Fél éve ez az arány még kétharmad volt. Az áremelési szándék az építőiparban a legerősebb. Jelentősen mérséklődött a fogyasztók inflációs várakozása. A magyar gazdaság jövőbeli helyzetének megítélése – a januári nagy javulás után – februárban minden ágazatban és a lakosság körében is kissé optimistább lett.
A GKI fogyasztói bizalmi index értéke a 2022. május-októberi jelentős romlást követően némi hullámzás mellett alig változott, majd 2023 februárjában érzékelhetően emelkedett. Azonban még így is markáns pesszimizmust tükröz. Februárban a lakosság saját pénzügyi helyzetét és megtakarítási képességét a januárinál kedvezőbbnek érezte. Az emberek a nagy értékű tartós fogyasztási cikkek jelenlegi vásárlási lehetőségét romlónak, a következő egy évre vonatkozót viszont javulónak érezték.
Kapcsolódó cikkeink
Suppan Gergely: egyértelműen véget ért a recesszió Magyarországon
Egyértelműen véget ért a recesszió Magyarországon, mostantól csak a növekedés…
Tovább olvasom >1,1%-kal nőtt a hazai gazdaság az első negyedévben
Az idei első negyedévben 0,8%-kal nőtt a gazdaság teljesítménye az előző…
Tovább olvasom >Varga Mihály: a magyar gazdaság visszatért a növekedési pályára
A magyar gazdaság visszatért a növekedési pályára az év első…
Tovább olvasom >További cikkeink
Az euróövezeti infláció 2,4 százalék volt március után áprilisban is
Az elemzői várakozásokkal összhangban március után áprilisban is 2,4 százalék…
Tovább olvasom >Suppan Gergely: egyértelműen véget ért a recesszió Magyarországon
Egyértelműen véget ért a recesszió Magyarországon, mostantól csak a növekedés…
Tovább olvasom >K&H: jól látszik az inflációs anomália, mást érzékelnek a vásárlók
Hiába fékezett nagyot az infláció, a K&H biztos jövő felmérésének…
Tovább olvasom >