Négyből egy forint jut kereskedelmi márkás termékekre

Az élelmiszerek teljes hazai kiskereskedelmi forgalmából a kereskedelmi márkás termékek részaránya értékben 25 százalékra nőtt 2012-ben, az előző évi 24 százalék után. Mennyiséget tekintve viszont 35 százalékról 34-re csökkent a mutató, tájékoztat a Nielsen fogyasztói információkat és ismereteket szolgáltató vállalat.

Közel 345 milliárd forintot költöttek a vásárlók a boltláncok saját márkás élelmiszereire tavaly. A növekedés egyik oka, hogy tíz magyar fogyasztóból nyolcan változtattak költési szokásaikon, mert háztartásuk kiadásaikon spórolnak. Közülük kétharmad rész olcsóbb élelmiszerekre váltott, amelyekbe beletartozhatnak a láncok saját márkás árucikkei is.

Másik ok, hogy a modern boltláncok közül új üzletet számottevő mértékben szinte csak a diszkont csatornában nyitottak a legutóbbi időszakban. Bővülő bolthálózatuk is közrejátszik abban, hogy a diszkontokban kiemelkedő szerepet játszanak a saját márkás élelmiszerek: Részarányuk 62-ről 63 százalékra emelkedett a csatorna teljes bevételéből, éves összehasonlításban. A diszkont az egyetlen üzlettípus, amelynek élelmiszer forgalmán belül nőtt a kereskedelmi márkák aránya tavaly.

Szupermarketekben ugyanis 25-ről 23 százalékra csökkent, egyik évről a másikra. Hazai láncokban pedig stabilan 17 százalék, és hipermarketekben is változatlanul 14 százalékos ez a mutató.
Leginkább az állateledel és a mélyhűtött termékek vásárlói részesítik előnyben a kereskedelmi márkákat, amelyekre a két kategória forgalmából 51, illetve 45 százalék jutott múlt évben, értéket tekintve. Legalacsonyabb a kereskedelmi márkák – értékben mért – piaci részesedése alkoholos italoknál 15, valamint édességeknél 19 százalékkal, a tavalyi adatok szerint.

A kereskedelmi márkás árucikkeket csak egy vállalat vagy egyetlen lánc üzletei forgalmazzák, és általában a cég nevével jelzik őket, mint például Coop, Spar vagy Tesco. Sokszor azonban fantázianevet kapnak a csak egy cégnél kapható saját márkás termékek, például a Sparnál S-budget, a dm-nél Denkmit, stb.

Háztartási vegyiáruk és kozmetikumok közül több mint 50 milliárd forint került a boltok pénztáraiba kereskedelmi márkás árucikkekért tavaly. Ez a Nielsen által mért 70 kategória teljes bevételének 17 százaléka; 1 százalékponttal több, mint tavalyelőtt.

Itt is a diszkont aránya a legmagasabb; 58 százalék tavaly, míg egy évvel korábban 56. Nőtt a drogéria mutatója is, 16-ról 17, és a hazai láncé is, 15 százalékról 16-ra. A szupermarketé 1 százalékponttal csökkent, 20 százalékra. Stabilan 8 százalék a hipermarket részaránya.
Ebben a termékkörben háztartási papírárunál és babaápolási termékeknél jut a legnagyobb arány a fogyasztók költéseiből a láncok saját márkáira; mutatójuk előbbinél 42, utóbbiaknál 30 százalék. Legalacsonyabb a hajápoló és szájápoló termékek közt a kereskedelmi márkák piacrésze; 7-7 százalék, a Nielsen múlt évre vonatkozó adatai szerint.

Táblázat. Egyes élelmiszer termékcsoportok – értékben mért – kiskereskedelmi forgalmából a láncok saját márkás termékeinek részaránya. Százalékban.

Forrás: Nielsen fogyasztói információkat és ismereteket szolgáltató vállalat