Négy százalékkal többet költhet Európa

A GfK adatai szerint az idei vásárlóerőindex-felmérésben részt vevő 42 európai ország lakosságának mintegy 4 százalékkal nagyobb elméletileg elkölthető összeg állt rendelkezésére, mint egy évvel ezelőtt. A kontinens vásárlóerő-térképe továbbra is jelentős országonkénti és régiónkénti különbségeket mutat – olyannyira, hogy középmezőny gyakorlatilag nincs. Európa tíz legmódosabb országának lakossága az európai átlag mintegy másfélszereséből gazdálkodik, míg 26 ország az európai átlag alatti elkölthető jövedelemhez jutott 2015-ben.

Annak ellenére, hogy Európa egyes országaiban – így Svédországban, Törökországban, Észtországban, Ausztriában, Görögországban és Olaszországban – a fogyasztók hazájuk gazdasági teljesítményével kapcsolatban aggályaiknak adtak hangot, addig a közgazdászok várakozásai az egész kontinens vonatkozásában pozitívak. A gazdasági teljesítmény fokozódásával egyidejűleg a szakértők azt várják, hogy 2015-höz hasonlóan 2016-ban is nő a lakossági fogyasztás.

A tartós műszaki cikkek piacán a bevételek többéves csökkenés után stabilizálódtak, illetve növekedésbe váltottak: a szórakoztató elektronikai, háztartási gép- és IT-termékeladások Közép- és Kelet-Európa, illetve Dél-Európa legtöbb országában, továbbá Svédországban növekedtek. A napi fogyasztási cikkekből globálisan értékesített mennyiség ugyanakkor – úgy tűnik – nem képes tovább bővülni: a volumen gyakorlatilag 2010 óta folyamatosan csökken, igaz 2015 első félévében minimális mértékben bár, de elemelkedett a 0 százalékról. Az utóbbi fél évben az értékesített mennyiség változása Európában a negatív tartományból tért vissza a szinten tartásra.

Mindazonáltal a változó fogyasztói szokások komoly kihívás elé állítják a kiskereskedelmet: a vásárlási alkalmak száma 2002 óta töretlenül csökken mind Nyugat-, mind Kelet-Európában; az ezredfordulón született generáció körében a főétkezéseket felváltották a gyakoribb köztes étkezések, és ők már egyre gyakrabban esznek étteremben vagy útközben, mint otthon.