Négy hazai gyárat zárhatnak be, és több ezren kerülhetnek utcára az új adó bevezetése miatt

Egyelőre úgy tűnik, csak a hamburger név maradt a hamburgeradónak emlegetett népegészségügyi termékdíjnál. A jogszabály tervezetben rögzítettek szerint a gyártóknak, forgalmazóknak kizárólag a túlzott cukor-, só- és koffeintartalmú ételek után kellene megfizetniük a többletterhet.

Ha minden a kormány tervei szerint történik, akkor szeptembertől a chips és a kóla, a jégkrémek, levesporok és az energiaitalok mellett a legtöbb édesség, csokoládé és lekvár is adóköteles lenne. Ugyanakkor a tervezetből kiderül, hogy a zsíros vagy éppen tartósítószerekkel agyonkezelt ételek a kormány szerint nem jelentenek érdemi egészségügyi kockázatot.

A népegészségügyi termékdíj hatálya alá eső termékek miatt, olyan nagy multinacionális élelmiszer-előállítóknak és –forgalmazóknak, mint a Coca-Cola és a Pepsi, a Nestlé vagy a Chio kell majd többet fizetni, de magasabb lesz az adója számos kis vállalkozásnak is. A jelenlegi tervezet szerint a gyorsétkeztetők megúszták, s nem kell a hamburgeradót megfizetniük.

Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) szerint a rendelkezés egyértelműen drágulást hoz. Ugyanakkor biztosan a gyártók többsége megpróbálja termékeit a megadott határétek alá szorítani.

Az új adónemmel terhelni kívánt ágazati szereplőkkel semmiféle érdemi előzetes konzultáció nem történt a törvénytervezet kidolgozása során panaszolják az érintettek. A híradások szerint az egészségügyi kormányzati szereplők mintegy 30 milliárd forintot kívánnak beszedni az új adónemből, azt egy hozzávetőlegesen 150 milliárdos forgalmú termékcsoportra kivetve. (Van olyan, nyolcmilliárd forintos forgalmú chipsgyártó, amelyiknek 2,9 milliárdos pótadót kellene fizetni.) Ez kirívóan aránytalan, összehasonlítva azzal, hogy például a kereskedelmi szektorra kivetett különadó is mintegy 30 milliárd forint, csak éppen annak alapja a 8000 milliárd forintos kereskedelmi forgalom volt.

Immár évtizedes jelenség, hogy az élelmiszerek a fejlett országok lakosságának romló egészségügyi helyzete okát keresők célkeresztjében vannak – állítja Fórián Zoltán, az Agrár Europa Tanácsadó Iroda Kft. ágazati igazgatója. Az élelmiszer előállítók szemszögéből az elhízás, mint népbetegség, a szükségleteket meghaladó tápanyagbevitellel függ össze, ennek minden további egészségügyi káros hatásával együtt, de ezért ugye nem az élelmiszergyártó a hibás, hanem aki túl sokat fogyaszt ezekből, vagyis ez mennyiségi kérdés. Ez olyan, mint a bortermelőket hibáztatni azért, hogy részeg emberek tántorognak az utcán. Azzal az alapelvvel viszont egyet lehet érteni, hogy aki tudatosan rombolja egészségét, járuljon hozzá nagyobb mértékben az egészségügyi kiadásokhoz. Ez persze nem hazai találmány. Először az USA-ban született meg a cukoradó néven ismert változata, de van hasonló Dániában a fagyikra, vagy Belgiumban az üdítőkre és a kávéra.

Az elmúlt hónapok vitái is jelzik, hogy van mit változtatni az élelmiszerek adózásán. A forgalmi adó körüli hullámoknak is azt volt az egyik üzenete, hogy amíg a feketegazdaság terét nem szűkítjük le megfelelően alacsony szintre, az adóváltoztatások hatási nehezen jelezhetők előre, fordíthatók le költségvetési bevétel-növekedési reményekre – állítja Fórián Zoltán. A termékdíj esetében is szinte bizonyos, hogy nem fog teljesülni az elvárt bevételi szint. Egyrészt az adóemelés jelentős részben áremelkedéshez vezet, amit a fogyasztás csökkenésével vagy a feketegazdaság felé való fordulással kompenzálnak a vásárlók, mindkettő minimum forgalmi adókiesését jelenti. A gyártók várhatóan megpróbálják majd az érintett termékeiket olyanokkal helyettesíteni, amelyek nem esnek a hatálya alá.

Amennyiben az adónem célja az egészségesebb életmód felé való orientálás, akkor érdemes megszívlelni azokat az amerikai felmérési eredményeket, amelyek szerint az élelmiszeren szereplő elrettentő feliratnak sokkal nagyobb hatása van a vásárlók döntésére, mint az adóval megemelt árnak.

Az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetsége (ÉFOSZ) alapjaiban elhibázottnak és a magyar gazdaság érdekeivel ellentétesnek tartja az egészségügyi kormányzat által ismertetett népegészségügyi termékdíjbevezetésének koncepcióját. Az ÉFOSZ szerint a különadó nem biztosítaná az elvárt bevételt a központi költségvetés számára a kisadókra jellemző magas ellenőrzési és adminisztrációs költségek miatt – mondta a Népszabadságnak Folláth Györgyné, a szervezet főtitkára. Ugyanakkor biztosra vehető, hogy az adó bevezetése miatt az érintett termékek 15-20 százalékkal drágulnak. További a kis és közepes vállalkozások többsége lesz kénytelen létszámot csökkenteni vagy bezárni. Éppen ezért és a vállalkozások terheinek indokolatlan növelése elkerülésének érdekében a vonatkozó törvényben előírt előzetes hatásvizsgálat elkészítése elengedhetetlen.

Az évek óta zsugorodó hazai élelmiszeripar érdekeit képviselő ÉFOSZ a fogyasztók és a hazai élelmiszeripar számára egyaránt hátrányos elképzelésről az elmúlt hónapokban több alkalommal egyeztetést kért a Nemzeti Erőforrás Minisztériumtól, azonban a tárca erre eddig nem biztosított lehetőséget.

Folláth Györgyné idézte a Trend Budapest Piackutató cég közelmúltban végzett reprezentatív fogyasztói kutatásának eredményét, amely szerint a magyar fogyasztók hetven százaléka elutasítja az élelmiszereket sújtó különadó tervét. Ráadásul a lakosság nem a sós, cukros vagy zsíros ételeket okolja az elhízásért, hanem egészségtelen életmódját és a bőséges házi kosztot. A főtitkár értelmetlennek mondta azt is, hogy adóztatni akarják a levesporokat és ételízesítőket, hiszen ezek már soksorosan hígítva kerülnek ételeinkbe.

A hazai FMCG-iparágat képviselő, jelenleg 13 000 munkahelyet biztosító Magyar Márkaszövetség is élesen ellenzi a népegészségügyi termékadó bevezetését. Fekete Zoltán főtitkár munkatársunknak elmondta, észrevételeiket több levélben is megküldték a nemzetgazdasági tárcának.

Nem igazán értik, ha a kormányprogram stratégiai célként jelölte meg a hazai fogyasztás bővítését és a termelő ágazatok támogatását, most miért vezetnék be az új adót, mely egyértelműen gyárbezárásokhoz és folyamatos leépítésekhez vezet. A szervezet szerdai közgyűlésén gyorselemzést végeztek az új adónem rövid távú hatásairól. Úgy kalkulálnak az utolsó ismert tervezet alapján, év végéig négy hazai gyárat zárhatnak be, mintegy 2200 ember kerülhet utcára. De ez akár meg is duplázódhat, mert az importőr vagy a gyárát a regionális feladatok miatt bezárni nem tudó többi tagcég is csak költségcsökkentésekkel, fokozatos leépítésekkel tudja majd ellensúlyozni a nem tervezett, év közben kirótt adót. Azt a gyártók ugyanis nem tudják érvényesíteni áraikban, 20-25%-os áremelést sem a kereskedők, sem a fogyasztók nem fogadnak el.