NAK: átalakulás zajlik a hazai dinnyetermesztésben
A tavalyi kedvezőtlen időjárás után sok kisebb, jellemzően melléktevékenységként dinnyét termelő hagyja abba a termelést, így várhatóan újabb 5 százalékkal csökkenhet idén hazánkban a görögdinnye termőterülete. Ugyanakkor a nagyobb termelőknél még jobban előtérbe kerülnek a korszerűbb technológiák és a minőség, így egyelőre – ha az időjárás is kedvez – termésmennyiségben nem számítanak kiesésre a szakemberek. A vetőmageladásokból származó előrejelzések szerint idén még több magszegény görögdinnyére számíthatunk, melyek iránt folyamatosan nő a kereslet, a sárgadinnye esetében egyelőre nincsen számottevő változás.
A magyarországi éves átlag görögdinnyefogyasztás 10-12 kg/fő, a hazai termesztés ennél többet is el tud látni. A görögdinnye termesztésünk közel 60%-a belföldön kerül értékesítésre és átlagosan 40% megy exportra, de utóbbi az elmúlt években folyamatosan csökkent. Az exportpiacunk növeléséért konkurens országokkal is meg kell küzdeni.
Szezon eleji egyeztető fórumot tartott 2021. március 2-án a Nemzeti Agárgazdasági Kamara Dinnye Munkacsoportja és a Magyar Dinnyetermelők Egyesülete. Mint a megbeszélésen elhangzott, most kezdődik a palánták nevelése, és remélik, hogy esetleges április végi, májusi fagyok nem tizedelik majd meg a kiültetett dinnyéket és a koronavírus-válság sem lesz jelentős negatív hatással az ágazatra az értékesítési időszakban.
A 2020-as évben a tavaszi hidegek miatt későn indult a dinnyeszezon, ellenben tovább tartott. A megszokottnál kevesebb görögdinnye ment exportra (sajnos úgy tűnik, hogy erős volt a konkurencia a célországokban), de szerencsére itthon jelentős volt a fogyasztói igény a magyar dinnye iránt. A kamara a termelői szervezettel közösen idénre is tervez fogyasztásösztönző kampányt.
Egyre több jel mutat arra, hogy az ágazatban zajlik egyfajta koncentráció, azaz számos kisebb termelő felhagy a tevékenységével, ugyanakkor a közepes és nagy méretű vállalkozások a modernebb technológiák, a professzionálisabb szemlélet felé fordulnak. Mindez középtávon ismét növekedést fog jelenteni az ágazatnak.
A két legjelentősebb termőkörzetben, Békés és Szabolcs-Szatmár régióban idén várhatóan csökkenhet a termőterület, míg Baranyában, Tolna-Fejérben, Heves-Jászságban és a szórvány területeken (pl. a Kisalföldön) nem várnak jelentősebb mértékű területváltozást.
A termesztők a csomagolás terén is újításra törekednek, már van olyan térség, ahol a termelő nevével, telefonszámával ellátott dinnyéket árusítanak, ezáltal is garantálva a minőséget, nyomonkövethetőséget. (NAK)
Kapcsolódó cikkeink
Összefogással nemzetünk egységéért – Búzaszentelő Ünnepséggel indult el az idei Magyarok Kenyere Program
A Kárpát-medencei Búzaszentelő Ünnepséggel, közel 400 kárpát-medencei gazdálkodó részvételével nyitotta…
Tovább olvasom >Bővült a falugazdász-hálózat és a kamarai tagoknak nyújtott szolgáltatások köre
Az új Közös Agrárpolitika jelentette kihívásokra reagálva átalakította és mintegy…
Tovább olvasom >Az uniós élelmiszerbiztonság miatt aggódik a NAK az import termékek kapcsán
Miközben az Európai Bizottság a saját termelőitől a világ legszigorúbb…
Tovább olvasom >További cikkeink
KSH: A bruttó átlagkereset 605 400 forint volt 2024. februárban, 14,0 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban
2024. februárban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 605…
Tovább olvasom >Czomba Sándor: 566 mikro-, kis- és közepes vállalkozás részesül kapacitásbővítő támogatásban
A mikro-, kis- és közepes vállalkozásokat célzó kapacitásbővítő támogatásra 566-an…
Tovább olvasom >ENSZ: világszerte tovább nőtt tavaly az élelmiszer-bizonytalanság
Tovább nőtt az élelmiszer-ellátás bizonytalansága 2023-ban – olvasható az ENSZ…
Tovább olvasom >