Nagyvizit után

Dátum: 2012. 03. 04. 22:48

Újra együtt rendezte meg a Hungexpo a FOODAPEST élelmiszer-ipari és az UKBA cukrászati, sütőipari és gasztronómiai szakkiállítást február 5–8. között. A rendezvényt a hideg idő ellenére több mint 11 500 érdeklődő kereste fel. Közel kétszáz kiállító részvételével mintegy 7000 négyzetméteren zajlottak az események.

Gyökeres változást él át a hazai élelmiszeripar, szögezte le kiállí-tásmegnyitó beszédében Dr. Bognár Lajos, a Vidékfejlesztési Minisztérium helyettes államtitkára.

– A silány minőségű élelmiszerek csillaga leáldozóban van. Egyre több fogyasztó keresi a finom, természetes, sokszor kézműves technológiával készült, minőségi hazai élelmiszereket a plasztikkal szemben – fogalmazott. – A kormány intézkedéseivel gyorsítani igyekszik ezt a folyamatot, amely, amellett, hogy értéket hoz létre, egyre több vidéki családnak jelent megélhetést, és nyit meg új távlatokat a hazai kis- és középvállalkozások előtt.

Díjazott magyar élelmiszerek

A kiállítás keretet biztosított több fontos, élelmiszeriparhoz kötődő rendezvénynek is.

A nyitónapon rendezték meg a 2012. évi SIAL d’Or nemzetközi verseny hazai fordulóját (lásd keretes írásunkat a 74–75. oldalon – a szerk.)

Hétfő délelőtt újabb 22 hazai termék gyártóinak adták át a Kiváló Magyar Élelmiszer védjegy viselési jogát. A most díjazott kilenc vállalkozás: a Nagykun 2000 Zrt., a Kunság-Szesz Zrt., a Clearwater Kft., a Pápai Hús 1913 Kft., a Pick Szeged Zrt., a Kométa 99 Zrt., a Fino-Food Kft., a Nádudvari Élelmiszer Kft. és a Hiksz Kft.

Az ünnepélyes díjátadó után a Kiváló Magyar Élelmiszer Klub mini konferenciájára került sor, ahol az előadók többek között a KMÉ perspektíváit, a védjegyek fogyasztói ismertségét és hatását tekintették át. Szóba kerültek a hazai kkv-szektor finanszírozási lehetőségei, és a résztvevők megismerkedhettek a kiskereskedelem és a marketing legújabb formáival, színtereivel is.

Szabályok sodrásában

A FOODAPEST helyet adott több szakmai kerekasztal-beszélgetésnek is, a Trade magazin és a Hungexpo közös szervezésében.

Az adózási és jogi környezet változásairól, az élelmiszeripar és a kereskedelem előtt álló piaci kihívásokról esett szó a kiállítás második napján, Dörnyei Otília (Gfk Hungária) moderálása mellett.

Dr. Firniksz Judit (Réti, Antall és Társai Ügyvédi Iroda) kiemelte: Magyarország élen jár az egységnyi idő alatt meghozott törvények számában. Az elmúlt időszak egyik legnagyobb problémája az egyes szakhatóságok közötti együttműködés hiánya volt. A hazai cégek energiájukat nem a termékfejlesztésre fordítják, hanem arra, hogy hogyan tudnak megfelelni az állandóan változó jogszabályi környezetnek.

Az ipar képviseletében dr. Fischer Béla (ÉFOSZ) elmondta: nem az a fő baj, hogy válság van, hanem hogy a kivezető utak kereséséből a politika sokszor kirekeszti a szakmát, amelynek versenyképessége az elmúlt időszak kormányzati intézkedései nyomán sokat romlott. Csak a NETA 40 milliárd forintot vesz ki évente a gyártók zsebéből.

Fekete Zoltán (Magyar Márkaszövetség) szerint az idei év vízválasztó lesz az élelmiszeriparban. A szabályozáshoz való alkalmazkodást nehezíti a mostanában divatba jött rapid jogalkotási módszer, az egyéni indítványok utolsó pillanatban történő benyújtása. Igaz, a szektor érintett szereplői is sokszor egymásra mutogatnak ahelyett, hogy a nagy közös ellenséggel törődnének: a feketekereskedelemmel.

Dr. Bognár Lajos helyettes államtitkár (Vidékfejlesztési Minisztérium) az elhangzottakra reagálva kijelentette, hogy a kormányzat az ellenőrzési szerveket összehangolva harcot hirdet a feketekereskedelem ellen, valamint a közeljövőben segíteni szándékozik az élelmiszeriparnak abban, hogy behozza technológiai lemaradását. Az élelmiszer-felügyeleti szerveket pedig központosították, finanszírozását a jövőben az élelmiszerlánc szereplőinek kell fedezniük, az eddigieknél arányosabban.

Vámos György (OKSZ) hangsúlyozta: a kereskedelem nincs ellene, hogy a hatóságok végezzék a munkájukat. Addig nincs baj, amíg ezek a szervek nem állnak politikai befolyás alatt. Az OKSZ főtitkára egy olyan informális csatorna kiépítését javasolta az ipar, a kereskedelem és a kormányzat között, amely hatékonyan segítheti a feketekereskedelem elleni harcot, növelheti az egymásba vetett bizalmat.

Élelmiszerek határok nélkül

A saját márkás termékek és az importélelmiszerek helyzetével foglalkozott a kedd délelőtti kerekasztal-beszélgetés.

A beszélgetés moderátora dr. László Géza, a Product of the Year (POY) termékverseny hazai franchise-tulajdonosa volt. A POY a világ egyik legjelentősebb innovációs termékdíjazási rendszere, amely a fogyasztók döntéseire épül. A hazai előválogató befejeződött, a kiválasztott termékeket jelenleg a GfK Hungária segítségével teszteltetik a fogyasztókkal. A díjkiosztó gálára 2012. március 29-én kerül sor, a POY kiemelt szakmai médiatámogatója a Trade magazin.

Dr. Bajkai Andrea, a TESCO-GLOBAL Áruházak Zrt. minőségbiztosítási vezetője áttekintette az importélelmiszerek „történetét” az elmúlt időszakban a magyar piacon, majd a lánc beszállítói politikájáról beszélt. Ők regionális beszállítói fórumokon igyekeznek lehetőséget biztosítani a kkv-szektor tagjainak a bemutatkozásra, és hogy helyi, vagy akár országos beszállítójukká válhassanak. Az országos beszállítóknak pedig exportlehetőségeket keresnek a lánc külországi egységeinél. Néhány sikertörténetet is bemutatott a kkv-szektorból: velük együttműködve növelte többszörösére forgalmát például az Alpok-Aqua, a Kuntej vagy a Weinhaus Kft. A hazai TESCO célja a nettó exportőri pozíció elérése.

Végezetül Catale Vito, az éves szinten 2,5 milliárd forint forgalmat bonyolító Latinum Zrt. ügyvezető igazgatója beszélt cégének piaci stratégiájáról. A Latinum az olasz konyha legjellemzőbb élelmiszereit forgalmazza Magyarországon, sőt, az utóbbi időben már tovább is exportálja innen keleti szomszédjaink felé.

Esélyek vannak,

a szervezettség hiányzik

A hazai élelmiszerek exportlehetőségeiről esett szó a kedd délutáni kerekasztal-beszélgetésen, amelynek résztvevői dr. Köves András, a Casa Azucar export-import szakértője, Hódi Ágota, a Hódi Paprika Kft. tulajdonos-ügyvezetője, Soós Zoltán, a Soós Tésztaipari Kft. tulajdonos-ügyvezetője, Egyed László, a Fino-Food Kft. ügyvezető-tulajdonosa és Pálinkás Zsolt, a TESCO-GLOBAL Áruházak Zrt. kereskedelmi üzletág-igazgatója voltak. A beszélgetést Fazekas Endre, a SIÓ-ECKES vezérigazgatója moderálta. A kerekasztal nyitányaként bemutatásra került a Paprika Gourmet első, barcelonai delikátüzlet, amelyet további, idén előreláthatólag újabb három üzlet követ majd, mégpedig Németországban.

A beszélgetés folyamán elhangzott: sajnos tévhit, hogy külföldön ismerik és szeretik a magyar élelmiszereket. A kis- és középvállalatok esetében ráadásul a klasszikus export személyi és tárgyi feltételei hiányoznak. Ugyanakkor egyedi termékekkel, kézműves technológiával készült, prémium élelmiszerekkel ennek a szektornak is van keresnivalója a külpiacokon, de inkább a delikátboltokban. Szükség van arra, hogy megmutathassák magukat ezek a kisebb vállalkozások a célpiacokon, de ennyi nem elég: meg kell szervezni a tartós jelenlétet is. Ez hosszú távon is pozitív irányba formálná a magyar élelmiszerek imázsát.

Sajnos azonban hiányzik egy olyan nagykereskedői rendszer, amilyenek az előző rendszerben az „-impexek” voltak – ezek hiányában a kkv-szektor cégei önerejükből nem tudják megalapozni külpiaci pozícióikat.

A fúziókra is hatnak

az állami programok

A zárónapra is jutott kerekasztal-beszélgetés, amely a cégfúziókról és felvásárlásokról szólt az FMCG-szektorban. A beszélgetést Almási Levente, a Pricewa-terhouseCoopers menedzsere moderálta. Nyitó előadásában elmondta: a fúziós piac tavalyi évét a JEREMIE program „mentette meg”, amely egy, a kormányzat által támogatott tőkebefektetési program. Az európai fúziós piac 2008 óta csökken, ezen belül még mindig a feldolgozóiparban van a legtöbb üzletkötés. A tavalyi év első felének némileg javuló hangulatát a második félév euróbizalmi válsága újból elrontotta. Az idei évre sem jók a kilátások, habár a JEREMIE 2 program és az Új Széchenyi Kockázati Tőkeprogramok indulása javíthat az összképen.

Előadása után átadta a szót a meghívott előadóknak. Torjákné Amberger Teréz, a GVH irodavezetője ismertette annak a hatáskörmegosztásnak a részleteit, amely az uniós és a tagállami versenyhivatalok között áll fenn, és amelynek kiindulópontja az érintett cégek árbevétele. Dr. Sükösd Péter, a Gazdasági Versenyhivatal főtanácsosa kolléganője gondolatait folytatva a konkrét ügyek elbírálási szempontjait tekintette át. Mint mondta, nekik a beszállítók és a végfogyasztók érdekeit is vizsgálni kell, így például fontos érv lehet az „eltűnő vállalatok doktrínája” – azaz ha a fúzió elmaradása nagy eséllyel a megvásárolandó márka vagy gyártóhely megszűnéséhez vezet.

Gyaraky Zoltán, a Vidékfejlesztési Minisztérium főosztályvezetője a kormányzat „speciális” álláspontját képviselte, amelynek törekvése a termelési-ellátási lánc sokszínűségének fenntartása, a magyar tradíciók megőrzése az élelmiszerek között is. Ennek jegyében védik a kisebbeket a nagyobb „halaktól”. Saltzer Kornél, a SPAR Magyarország ügyvezető igazgatója megemlítette, hogy egyre nagyobb problémát jelent egy-egy akcióhoz a megfelelő mennyiségű és minőségű árualap beszerzése hazai forrásból. Ezért részükről örülnek a magyar élelmiszeripar erősödését célzó intézkedéseknek. A plázastoppal kapcsolatban is kifejtette véleményét: szerinte ez egy szélsőséges és nem piacbarát megoldás, amely csak időnyerésre jó, ráadásul az építkezések elmaradása komoly áfakiesést jelent az államnak.

BORsziget és Future Store

A hazai vállalkozások mellett tizenegy külföldi ország cégei is bemutatkoztak a kiállításon. A három legnagyobb standot Németország (ezen belül Bajorország), Olaszország és Belgium tudhatta magáénak.

A BORésPIAC szaklap, csakúgy, mint legutóbb, ezúttal is berendezte a BORsziget standot, ahol a látogatók közel 50 fajta borral és pezsgővel ismerkedhettek meg.

A standok között sétálva a látnivalók közül kiemelkedett a Future Store. A Trade magazin és a Trade Marketing Klub immár másodszor építette fel a FOODAPEST keretein belül a „jövő boltját”, ahol olyan termékeket, szolgáltatásokat, reklámeszközöket gyűjtöttek össze, amelyek már rendelkezésre állnak, de tömeges elterjedésükre a magyar kereskedelemben még várni kell. (A Future Store érdekességeivel bővebben az In-store-Out-door rovatunkban foglalkozunk a 90–92. oldalon– a szerk.)

Programok zsinórban

az UKBA-n is

A Hungexpo és a különféle szakmák érdekvédelmi szervezetei, szövetségei évek óta kölcsönösen támogatják egymás munkáját. Hagyományosan jó az együttműködés a kiállításszervező cég és a Magyar Pékszövetség, valamint a Magyar Cukrász Iparosok Országos Ipartestülete között is. A közös munka szép példáját illusztrálta az idei UKBA.

A rendezvényt a pékszakma kiemelkedő eseményeként kezelő pékszövetség – élén egy ambiciózus új elnökkel, Kurdi Andrással – idén a korábbiaknál is komolyabb felkészülés után érkezett; egyértelműbb koncepcióval, jobban szervezett bemutatókkal és kiállításokkal.

Nemcsak a minden elemében a kenyérről szóló dekoráció vonzotta a kiállítás látogatóit, hanem a programok is. Folyamatosan foglaltak voltak a tárgyalóasztalok; a vezetők a szövetség minden tagját hívták és fogadták, hogy információkkal, tanácsokkal segítsék, és érdekvédelmi kérdésekben támogassák őket.

– A prezentációk a pékipar lehetséges kitörési pontjainak bemutatására épültek – fogalmazott Werli József, a szövetség főtitkára. A szakmát sújtó számos gond alapja a szakember szerint az önálló értékesítés hiánya, ennek megfelelően a vállalkozóknak megoldásként a saját boltos értékesítés fejlesztése lehet követendő tendencia.

A pékszövetség standján a civil és profi hagyományőrzők, a magyar pékválogatott és a nagy beszállító cégek mellett német kollégák is tartottak remek bemutatókat: egy „ősi” pékdinasztia képviselője sváb klasszikusokat – almás süteményt és „lúgos perecet” – készített a közönség előtt, egy látványos prezentációkra specializálódó szakember pedig a pékségek választékának bővítésére kiválóan alkalmas szendvicsekből, illetve azok készítésének világából adott ízelítőt ötletes „kompozícióival”.

A hagyományőrzésben rejlő lehetőségeket jól illusztrálja a hajdúböszörményi sütőasszonyok a kiállítás első napján bemutatkozó hagyományőrző egyesülete. A 7 évvel ezelőtt alakult közösségben ma közel háromtucat tag dolgozik együtt, akik számos, 50-100 éves korú, saját gyűjtésű recept alapján készítenek süteményeket, különféle kenyérféleségeket.

Fejlődést előmozdító versenyek

A pékszövetség egyik legújabb „projektje” a Nemzet kenyere verseny, amelyen hazai és határon túli magyar pékek vetették össze tudásukat. A jelképes erőpróba gondolata eredetileg Romániában merült fel, többek között ezért az idei magyarországi megmérettetés a Gastropan Egyesület és a szövetség közös kezdeményezésére került megrendezésre. 32 pályázó közül a mostoha időjárás miatt csak húsznak jutott el a terméke a nemzetközi zsűri elé, amelynek munkájában magyar és szlovák szakemberek vettek részt – köztük Ilonka Boldizsár, a Pék Világszövetség (UIB) elnökhelyettese.

A pályamunkák legtöbbjének (amelyek mellé komplett technológiai leírást is kértek a szervezők) alapgondolata a gyökerekhez való visszatérés volt, nem is csoda, hogy a legtöbben hosszú kovászos érlelésű kenyérrel versenyeztek. A zsűri egyaránt bírálta a külalakot, az ízt, a kenyér bélzetét és héjának állagát is. A Nemzet kenyere címet elnyerő pályamű a hosszú kutatómunkával kifejlesztett Koppányi Aranykenyér lett, a győztes Irimiás Péter a kupával együtt egy háromnapos szakmai utat is nyert. A közönségszavazatok alapján odaítélt különdíj a komárnói Backer pékséghez került.

A hagyományos sütőipari termékverseny mellett egy másik nagyszabású megmérettetés díszmunkái is emelték a kiállítás hangulatát.

– A termékversenyre nevezett pályamunkák legtöbbje a szövetségben már előzetes zsűrizésen ment keresztül – emelte ki Werli József. A díszmunkaverseny legörömtelibb újsága talán az, hogy a diákok munkáinak minősége mostanra nagyon megközelítette a felnőttekét.

Az utolsó napon nyolc szakiskola diákjai brióskészítési versenyen mérték össze tudásukat – a feladat 60 darab péksütemény készítése volt, minél nagyobb formagazdagságban. Az eredmény meggyőző volt, minden csapat legalább 40-féle péksüteményt sütött. A főtitkár büszkén számolt be arról, hogy a tanulók rendkívül komolyan készültek a közönség előtti munkára, két turnusban, négy pulton 2-2 versenyző „csapott össze” a helyezésekért. A színvonal nemcsak kiegyensúlyozott, de az elért pontszámokat tekintve magas is volt, talán felfelé lógott ki eredményével az első helyezett pécsváradi II. Béla Középiskola és Élelmiszeripari Szakiskola csapata.

Impulzusok a cukrászszakmának

Bár elmaradt a Cukrász Világbajnokság UKBA-ra tervezett közép-európai regionális selejtezője, a cukrász ipartestület számos izgalmas programmal pótolta az európai recesszió miatt meghiúsult versenyt. Minden egyes program és bemutató valamiféle új impulzust próbált adni a szakma megújulásához, ami nélkülözhetetlen eszköze a vásárlók visszacsalogatásának a cukrászdákba – mondta el Pataki János ipartestületi elnök.

E gondolatnak megfelelően nem egy bemutató új cukrászati trendekkel, valamint modern termékértékesítési koncepciókkal ismertette meg az érdeklődőket.

A cukrászok ipartestülete egyik legfontosabb feladatának tekinti az össz-szakmai marketingtevékenységet, többek között országos akciók tervezését és lebonyolítását – hogy eredményesen, azt az Ország tortája projekt immár ötéves sikersorozata is bizonyítja.

Az UKBA nyitónapjára esett a 2012. évi Cukrászati Termékverseny eredményhirdetése. A versenyt fél éve hirdették meg felnőtt és tanuló korosztályban. A kész termékek összehasonlításának elvére épülő megmérettetések ma még népszerűbbek Magyarországon, mint az élő versenyek, nem utolsósorban azért, mert a felkészülés költségei jóval alacsonyabbak. Pataki István ipartestületi elnök szerint a két évvel ezelőtti pályamunkákkal összehasonlítva idén jóval igényesebb készítményekkel jöttek a részvevők, ami a napi termékek és a tortadíszítés kategóriájában versenyző diákokat felkészítő tanárok munkáját is dicséri.

A felnőttek, artisztika kategóriában, mind magasabb cukrászati díszek készítésére képesek – ez a nemzetközi versenyeken is a legnehezebb feladatok közé tartozik. Örvendetes, hogy az indulók száma is folyamatosan gyarapszik – idén közülük az abszolút győztesnek járó kupát a tavalyi Év Cukrásza verseny győztese, az óriási tehetségnek tartott Kovács János (Karamellvilág, Kecskemét) nyerte el.