Nagyot nőtt az EU és Kína kereskedelmi forgalma

Az elmúlt egy évtizedben jelentős mértékben nőtt a javak és a szolgáltatások kereskedelmi forgalma az Európai Unió és Kína között – derül ki a június 29-i EU-Kína csúcstalálkozó előkészítéseként az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat által pénteken kiadott közleményből.

A pénzügyi válsággal összefüggésbe hozható 2009-es csökkenéstől eltekintve az Európai Unió kínai importja folyamatosan növekedett az elmúlt egy évtizedben, a 2004-es 129,2 milliárd euróról a 2014-es 302,5 milliárd euróra.

A 2009-ben sem csökkenő euróövezeti export pedig 2004 és 2014 között több mint háromszorása nőtt, tavaly elérte a 164,7 milliárd eurót.

Az Európai Uniónak mindvégig kereskedelmi deficitje volt Kínával az elmúlt egy évtizedben, bár 2010 és 2013 között valamelyest csökkent. A deficit 2014-ben ismét emelkedett, 137,7 milliárd euró lett az előző évi 131,9 milliárd euró után. A deficit 2004-ben 80,8 milliárd euró volt.

Kína az EU második legfontosabb kereskedelmi partnere az Egyesült Államok után. Az EU teljes külkereskedelmi forgalmának 14 százalékát bonyolította Kínával 2014-ben, szemben a 2004-es 9 százalékkal.

Az EU kínai termékimportjának túlnyomó részét, 97 százalékát a feldolgozóipari cikkek teszik ki, Kínába irányuló termékexportjának pedig 86 százalékát.

Az uniós tagországok közül Németország exportálja a legtöbb árucikket Kínába. A 2014-es 75,0 milliárd eurós német termékexport az EU kínai termékexportjának a 46 százalékát adta. A második legnagyobb kínai termékexportőr az EU-ban Nagy-Britannia, 19,6 milliárd euróval, a teljes export 12 százalékával. A 16,2 milliárd eurós francia export az összes 10 százalékát, a 10,5 milliárd eurós olasz export pedig 6 százalékát adja. Tavaly az előző évihez képest mind a négy ország növelte kínai termékexportját. Uniós szinten az árucikkek kínai exportja tavaly 11 százalékkal nőtt.

A kínai áruimport legnagyobb felvevője is Németország az EU-ban: 60,9 milliárd euró értékben importált árucikkeket, ami az EU teljes behozatalának a 20 százaléka volt. Az áruimportban a második helyen Hollandia áll 57,3 milliárd euróval, 19 százalékkal, a harmadik helyen Nagy-Britannia 45,8 milliárd euróval, 15 százalékkal. Franciaország 25,4 milliárd euróval, 8 százalékkal a negyedik, Olaszország pedig 25,1 milliárd euróval, 8 százalékkal az ötödik az importőrök rangsorában. Mindegyikük növelte kínai áruimportját tavaly. Az EU tavaly 8 százalékkal növelte kínai árubehozatalát.

Németország és Finnország kivételével minden egyes uniós tagországnak kereskedelmi deficitje volt tavaly a Kínával folytatott áruforgalomban. Németország 14,1 milliárd eurós, Finnország 700 millió eurós többletet ért el. A legnagyobb deficitje Hollandiának volt tavaly, 48,8 milliárd euró, illetve Nagy-Britanniának 26,2 milliárd euró, valamint Olaszországnak 14,6 milliárd euró, Spanyolországnak 12,4 milliárd euró, Franciaországnak 9,2 milliárd euró, Lengyelországnak pedig 8,9 milliárd euró.

Magyarország az Eurostat kimutatásai szerint 2014-ben 3,591 milliárd euró, 2013-ban pedig 3,734 milliárd euró deficitet ért el Kínával folytatott kereskedelmében.

A szolgáltatások külkereskedelmi forgalmában az EU egyre növekvő többletre tesz szert Kínával. A szolgáltatások exportja a 2012-es 25,1 milliárd euróról 27 százalékkal 31,7 milliárd euróra emelkedett 2014-re, az import pedig a 2012-es 20,0 milliárdról 2014-ben 22,6 milliárd euróra. Az EU külkereskedelmi többlete a szolgáltatásokban ezalatt a három év alatt 4 milliárd euróval a 2012-es 5,1 milliárd euróról 9,2 milliárd euróra nőtt 2014-re. A szolgáltatások exportjában Kína 4 százalékos részesedésével az Egyesült Államok és Svájc után az EU harmadik legfontosabb kereskedelmi partnere.

A közvetlen külföldi befektetések (FDI) terén Kína tavaly jelentős többletre tett szert az EU-val szemben. Kína 12 milliárd eurót invesztált az EU-ban, míg 9 milliárd euró befektetést fogadott onnan. Az előző évben még Kína 5,5 milliárd eurós uniós befektetésével az EU 17 milliárd eurós kínai befektetése állt szemben. (MTI)