Nagyot drágult a szamóca
Korán kezdődött az idén a szamócaszezon, a vásárlóknak azonban mélyen a zsebükbe kellett nyúlniuk, ha már március végén, április elején megkívánták a friss magyar gyümölcsöt – írja az origo. A termelők az első héten 4000 forintot is elkértek a gyümölcs kilogrammjáért.
A köznyelvben csak eperként emlegetett gyümölcs az átlagosnál két héttel korábban, már március közepén megjelent a nagybani piacokon. Az idény ugyanakkor magas árakkal indult, a termelők az első héten 4000 forintot is elkértek a gyümölcs kilogrammjáért – írja a Magyar Nemzet. Bár az árak később mérséklődtek, a NAIK Agrárgazdasági Kutató Intézet adatai szerint a szamócáért az elmúlt öt évben egyszer se kellett annyit fizetni, mint az idén. A termelői árak március és május vége között 22 százalékkal haladták meg a tavalyi szintet.
A budapesti fogyasztói piacokon áprilisban jelent meg a hazai termesztésű gyümölcs, 2800 és 3000 forintos kilónkénti áron. Ahogyan aztán bővült a kínálat, a fóliasátras eper mellé pedig megérkezett a szabadföldi is, az árak is csökkentek.
Május végén átlagosan 1400–1500 forintot kértek egy kilogramm szamócáért az árusok a hazai piacokon.
Idén az enyhe tél és a tavaszi időjárás is kedvezett a szamócának, így a legtöbb termelő jó minőségű és bőséges termést takaríthatott be. Három fázisban érkezik a magyar szamóca a kereskedelmi forgalomba: április második harmadától a – részben – fűtött fóliasátras termés került a piacokra, üzletekbe, majd utána április végén–május elején a fóliaalagutas, bakhátas, fátyolfóliás termőterületekről, és május közepétől már nagy mennyiségben a szabadföldi szamóca.
A hazai termés akár június végéig is kitarthat.
Itthon több mint 550 professzionális termelő és több száz kisebb gazdálkodó foglalkozik eperrel, a termőterület nagysága hozzávetőlegesen 700-800 hektárt tesz ki. Az éves termésmennyiséget az időjárás nagyban befolyásolja, az elmúlt évek átlagában hat- és nyolcezer tonna körül mozgott a betakarított mennyiség. Mivel a szamóca gyorsan romló gyümölcs, ezért a termés jelentős részét itthon értékesítik a gazdálkodók, az idényben – a görögdinnyéhez hasonlóan – a boltokon és piacokon kívül az ország számos pontján lehet kitelepült árusokkal találkozni az utak mentén is.
A hazai termőterület húsz-húsz százaléka Bács-Kiskun és Pest megyében található, mellettük még Győr-Moson-Sopron, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Somogy megyében van nagyobb termőterület. Az országban lévő termőfelület hozzávetőlegesen fele fóliatakarásos, fóliasátras hajtatás. (origo)
Kapcsolódó cikkeink
Veszélyben a banán: betegségek és klimatikus változások fenyegetik a világ egyik legnépszerűbb gyümölcsét
A globális felmelegedés és az időjárási szélsőségek súlyosan érintik a…
Tovább olvasom >Adócsaló zöldség- és gyümölcskereskedőket fogtak el a pénzügyőrök
Görögországból importált zöldséget és gyümölcsöt a forgalmi adó megfizetése nélkül…
Tovább olvasom >Négyből három magyarnak csak a hibátlan gyümölcs ízlik
Még mindig vannak olyanok, akik lelkiismeret-furdalás nélkül dobnak ki ételt…
Tovább olvasom >További cikkeink
Miért dugulnak be sorra a csomagautomata szolgáltatók? Ez az adat rámutat az okokra
Egyre népszerűbbek a csomagautomaták: idén már a webshopok közel háromnegyede…
Tovább olvasom >Fenntarthatóság és egészség: a növényi alapú tejtermékek térhódítása Magyarországon
Az elmúlt években a növényi alapú tejtermék-alternatívák nemcsak globálisan, hanem…
Tovább olvasom >Drágul a tej és a tejtermékek: mi áll az árak emelkedése mögött?
A tej és tejtermékek ára az elmúlt hónapokban jelentős növekedést…
Tovább olvasom >