Nagyobb termés, magasabb felvásárlási árak a szekszárdi borvidéken

A tavalyinál nagyobb mennyiségű, magasabb savtartalmú szőlő várható a szekszárdi borvidéken, ahol a szüret felénél tartanak a termelők; jellemzően a cabernet fajták vannak még a tőkéken.

Az MTI által megkérdezett borászok 10-15 százalékkal nagyobb termésre, a magasabb savtartalommal párhuzamosan az elmúlt évekhez képest alacsonyabb mustfokú szőlőre számítanak.

Pálos Miklós, a Twickel Szőlőbirtok szőlészeti vezetője elmondta: a korai fagy miatt egy-két mélyebben fekvő területen kényszerből szüreteltek, de a szőlő mennyisége és minősége is megfelelő. Közepes, „normális magyar” évjárat alakul – tette hozzá. A magasabb savtartalomnak és a kevesebb cukortartalomnak köszönhetően jó rozék, könnyedebb, hosszan eltartható borok készülhetnek – jegyezte meg.

A kétszáz hektáros szőlőültetvényt művelő pincészetnél, ahol merlot, cabernet, és a kékfrankos egy részének szürete van hátra, a következő napok időjárásában bíznak, amikor a várható napsütés hatására nőhet a szőlő cukortartalma.

Módos Ernő, a Ferger-Módos borászat borásza arról számolt be, hogy a kadarka mustfoka, beltartalmi értéke, beszíneződése gyengébb a tavalyinál, a kékfrankos-, merlot-, cabernet-termés azonban reménykeltő, merlot-ból például 19-20 mustfok közötti szőlőt szüreteltek. Az eddig betakarított fajtákat rozé, illetve könnyű, gyümölcsös vörösborok alapanyagának használják fel; az idei évjáratot élénk savú, illatos borok jellemzik majd – tette hozzá.

Ismertetése szerint oportóból, zweigeltből hektáronként 7-8 tonna termett, és merlot-ból is e körüli mennyiség várható. A kékfrankos és a cabernet nyolc tonna körüli átlagot hozhat – tette hozzá.

Nagy István, a bátaszéki hegyközség elnöke elmondta: a szekszárdi borvidék területének 58 százalékát adó területen a termelők a fehér fajták szüretelésével már végeztek, kevés kékfrankos, merlot és a cabernet-fajták szedése van hátra.

Kékfrankosból és merlot-ból az átlagosnál nagyobb a termés, a cabernet-ből valamelyest kevesebbet várnak. Ismertetése szerint a felvásárlási árak 5-10 százalékkal magasabbak a tavalyinál; a kékfrankos kilogrammjáért 120, chardonnay-ért 110, merlot-ért 120-125 forintot kínálnak. Egy hektárnyi szőlőterület önköltsége 700 ezer forint, ha el lehet érni egymillió forintos bevételt, a 300 ezer forintos jövedelem jónak számít – jegyezte meg.

A szőlő idei magasabb savtartalma országosan jellemző – mondta az MTI-nek Horváth Csaba, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának főtitkára, hozzátéve: sokan attól tartottak, hogy a hőségnapok csökkentik a savakat a szőlőben, ez azonban nem következett be.

A szeptemberi esős időszak nem segítette a beérést, így azok járnak jól, akik még kint tudják tartani a jó egészségi állapotban lévő szőlőjüket – tette hozzá.

Tájékoztatása szerint a borászatok legutóbbi adatközlése alapján a hazai óborkészlet nagysága 1,9 millió hektoliter, a tavalyival megegyező mennyiség.

Ezek a borok az áthúzódó időszak ellátására szolgálnak, az lenne az optimális, ha a készlet a belső fogyasztással megegyezően, 2,3-3 millió hektoliter között lenne – mondta a főtitkár. (MTI)