Nagy Márton adminisztratív eszközökkel ösztönözné a hazai vásárlást: mit jelent ez a gyakorlatban?
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter adminisztratív lépéseket fontolgat annak érdekében, hogy a magyar lakosság inkább hazai, és ne külföldi tulajdonban lévő kereskedőknél költse el pénzét – derült ki a miniszter InfoRádiónak adott interjújából és egy kamarai előadásából, amelyet a Portfolio szemlézett. A kormány célja, hogy a vásárlási szokások változtatásával megerősítse a belföldi gazdaságot, és megfékezze a külföldre áramló pénz jelentős mértékét.
Bevásárlóturizmus és online vásárlás: A külföldi kiadások növekedése
Az élelmiszerek és egyéb termékek külföldről történő beszerzése egyre népszerűbb a magyarok körében, különösen a határok mentén, ahol a tartós árkülönbségek miatt felerősödött a bevásárlóturizmus. A kormány szempontjából ez azért problémás, mert a külföldön elköltött pénz nem járul hozzá a belföldi gazdaság növekedéséhez. Hasonlóképpen, az online kiskereskedelemben is egyre nagyobb arányt képviselnek olyan külföldi cégek, mint a Temu és a Netflix, amelyek nem rendelkeznek hagyományos értelemben vett magyar jelenléttel, de a magyar piacról jelentős bevételeket szereznek- írja a G7.hu.
A tavalyi adatok alapján 1888 milliárd forintért vásároltak magyar bankkártyákkal külföldi webáruházakban, és az idei első negyedév növekedési üteme alapján ez az összeg idén elérheti a 2400 milliárd forintot. Ez a kiskereskedelmi forgalom mintegy 12 százaléka lehet, ami aggasztó a kormány számára, hiszen ez azt jelenti, hogy jelentős pénz áramlik ki az országból.
Az adminisztratív eszközök lehetséges irányai
Nagy Márton célja, hogy a Magyarországon értékesítő, de jogilag nem jelenlévő külföldi kereskedők adóterhelése megegyezzen a hazaiakéval. Ennek érdekében a határon átnyúló online kereskedelem különadóval sújtása is felmerülhet, hiszen ezek a cégek nem fizetnek társasági adót Magyarországon. Ezzel az intézkedéssel a kormány azt szeretné elérni, hogy a külföldi kereskedők is hozzájáruljanak a magyar költségvetéshez.
Korábbi próbálkozások és a jelenlegi kihívások
Az Orbán-kormány 2010 óta több olyan intézkedést is bevezetett, amelyek célja a hazai kereskedők előnyben részesítése volt, mint például a vasárnapi boltzár vagy a plázastop. Azonban ezek az intézkedések nem hoztak áttörést, sőt, a magas áfa és a kiskereskedelem növekvő terhei hozzájárultak ahhoz, hogy a bevásárlóturizmus népszerűvé váljon. Az újabb adminisztratív lépések bevezetése hasonló nehézségekkel nézhet szembe.
A miniszter elismeri, hogy a kínai Temuhoz hasonló nemzetközi vállalatok piaci térnyerését megállítani szinte lehetetlen, de a kormány megpróbálhatja a helyzetet mérsékelni különböző adókkal és szabályozásokkal.
Nagy Márton hangsúlyozta, hogy a külföldi és a hazai kereskedők közötti esélyegyenlőség megteremtése a cél, ami várhatóan adózási kérdések rendezésével érhető el. Bár a kormány igyekszik megfékezni a külföldre irányuló kiadásokat, a nemzetközi trendek és a globális piacok mozgása korlátozza a magyar kormány lehetőségeit.
Kapcsolódó cikkeink
Három jelentős különbség derült ki a Glamour-napok és a Black Friday magyarországi vásárlási szokásaiból
Az e-kereskedelem tovább erősödhet Magyarországon a közelgő nagy akciós időszakok…
Tovább olvasom >Változások az Auchan Magyarországnál
Október elsejétől Kiss Emőke az Auchan e-commerce vezetője. A szakember…
Tovább olvasom >Nagy Márton: Magyarország a kereskedelempolitikában a semlegesség híve
Magyarország a kereskedelempolitikai semlegesség híveként ellenzi a világ gazdasági blokkosodását,…
Tovább olvasom >További cikkeink
Megjelent a Trade magazin 2024/10. száma!
A digitális verzió ezúttal is bővített formában, 168 oldalon jelent meg. Alább, a levél…
Tovább olvasom >TheVR Mekis kedvence: influenszer ihlette menü a McDonald’s-ban
Október 14-től Magyarországon is elérhetővé válik a McDonald’s új, TheVR…
Tovább olvasom >Rekordmagasságba emelkedett a vaj ára Európában: kihívások előtt a pékségek és cukrászdák
Európában történelmi rekordot döntött a vaj ára, ami komoly kihívások…
Tovább olvasom >