Nagy Márton adminisztratív eszközökkel ösztönözné a hazai vásárlást: mit jelent ez a gyakorlatban?

Bevásárlóturizmus és online vásárlás: A külföldi kiadások növekedése

Külhoni cégek csapolják a hazai pénztárcákat

Az élelmiszerek és egyéb termékek külföldről történő beszerzése egyre népszerűbb a magyarok körében, különösen a határok mentén, ahol a tartós árkülönbségek miatt felerősödött a bevásárlóturizmus. A kormány szempontjából ez azért problémás, mert a külföldön elköltött pénz nem járul hozzá a belföldi gazdaság növekedéséhez. Hasonlóképpen, az online kiskereskedelemben is egyre nagyobb arányt képviselnek olyan külföldi cégek, mint a Temu és a Netflix, amelyek nem rendelkeznek hagyományos értelemben vett magyar jelenléttel, de a magyar piacról jelentős bevételeket szereznek- írja a G7.hu.

A tavalyi adatok alapján 1888 milliárd forintért vásároltak magyar bankkártyákkal külföldi webáruházakban, és az idei első negyedév növekedési üteme alapján ez az összeg idén elérheti a 2400 milliárd forintot. Ez a kiskereskedelmi forgalom mintegy 12 százaléka lehet, ami aggasztó a kormány számára, hiszen ez azt jelenti, hogy jelentős pénz áramlik ki az országból.

Az adminisztratív eszközök lehetséges irányai

Nagy Márton célja, hogy a Magyarországon értékesítő, de jogilag nem jelenlévő külföldi kereskedők adóterhelése megegyezzen a hazaiakéval. Ennek érdekében a határon átnyúló online kereskedelem különadóval sújtása is felmerülhet, hiszen ezek a cégek nem fizetnek társasági adót Magyarországon. Ezzel az intézkedéssel a kormány azt szeretné elérni, hogy a külföldi kereskedők is hozzájáruljanak a magyar költségvetéshez.

Korábbi próbálkozások és a jelenlegi kihívások

Az Orbán-kormány 2010 óta több olyan intézkedést is bevezetett, amelyek célja a hazai kereskedők előnyben részesítése volt, mint például a vasárnapi boltzár vagy a plázastop. Azonban ezek az intézkedések nem hoztak áttörést, sőt, a magas áfa és a kiskereskedelem növekvő terhei hozzájárultak ahhoz, hogy a bevásárlóturizmus népszerűvé váljon. Az újabb adminisztratív lépések bevezetése hasonló nehézségekkel nézhet szembe.

A miniszter elismeri, hogy a kínai Temuhoz hasonló nemzetközi vállalatok piaci térnyerését megállítani szinte lehetetlen, de a kormány megpróbálhatja a helyzetet mérsékelni különböző adókkal és szabályozásokkal.

Nagy Márton hangsúlyozta, hogy a külföldi és a hazai kereskedők közötti esélyegyenlőség megteremtése a cél, ami várhatóan adózási kérdések rendezésével érhető el. Bár a kormány igyekszik megfékezni a külföldre irányuló kiadásokat, a nemzetközi trendek és a globális piacok mozgása korlátozza a magyar kormány lehetőségeit.