Nagy István: az agrárium stabilitási kérdés

Szerző: Trademagazin editor Dátum: 2022. 04. 26. 11:32

Az elmúlt hónapok történései megerősítik, hogy az agrárium a magyar gazdasági és társadalmi stabilitás meghatározó támasza – mondta Nagy István agrárminiszter az OTP Bank partnereinek rendezett Agrár Gála nevű eseményen hétfőn Budapesten.

 

A magyar agrárbefektetések kiemelkedő hozammal járhatnak

A befektetés a magyar agráriumba minden eddiginél magasabb megtérülést ígér, hiszen nyilvánvalóvá vált, hogy az élelmiszerellátás, illetve az élelmezési önrendelkezés “biztonságpolitikai dimenziót hordoz” – hangsúlyozta a miniszter.

A kormányzat elkötelezettsége erős a vidék gazdasági gerincét jelentő mezőgazdaság fejlesztése iránt – hangsúlyozta.

Emlékeztetett arra, hogy “példátlan összeget”, összesen 4265 milliárd forintot használ fel az ország vidékfejlesztésre a 80 százalékos nemzeti kiegészítő forrással együtt a Megújuló vidék, megújuló agrárium programon keresztül. Azt tervezik, hogy a források több mint felét technológiai modernizációra fordítsák 2027-ig – fűzte hozzá.

Élelmiszeripari fejlesztésekre 450 milliárd forintot, az állattartás megújítására 280 milliárd forintot, a kertészet fejlesztésére 180 milliárd forintot, a mezőgazdaság többi üzemfejlesztésére 260 milliárd forintot és újabb termelői öntözési beruházásokra 100 milliárd forintot terveznek elkölteni a jövőben – ismertette a miniszter.
Nagy István beszélt arról is, hogy a szektor jövője szempontjából kulcsszerepe van a 2023 utáni KAP Stratégiai Terv elfogadtatásának az Európai Bizottsággal. Ez az idei év legfontosabb feladata a háború okozta válságkezelés mellett – tette hozzá.

Csányi Sándor, az OTP Bank Nyrt. elnök-vezérigazgatója a rendezvényen rámutatott: az év elején úgy tűnt, hogy idén akár 600 milliárd forint is lehet a pénzintézet eredménye, ezt azonban a háború hatására nem fogják elérni.

A banknak Oroszországban és Ukrajnában is vannak érdekeltségei, ennek ellenére stabilan működik – mondta. Hozzátette: a 70 milliárd eurós mérlegfőösszeg mindössze 6-7 százaléka orosz hátterű, a profit 15 százaléka ugyanakkor ott termelődik.

Csányi Sándor rámutatott arra, hogy az “olcsó pénz időszaka” lejárt, a kamatok akár 7 százalékig is emelkedhetnek, az infláció pedig közben “elszabadult”, a 2-4 százalék közötti tartomány elérése már csak 2024-re várható. A jó hír az, hogy közben van hitel, folytatják a gazdaság finanszírozását – tette hozzá.
Felidézte, hogy idén a tavalyi 7,1 százalékos növekedés után már csak 3,5 százalékkal bővülhet a magyar gazdaság, továbbá a költségvetés hiánya is magasabb lehet a vártnál, miközben a fizetési mérleg hiánya 8 százalék körül alakulhat. A romló makrogazdasági számok hátteréről beszélve a magyar energiaszámlát, továbbá az autóipar “döcögését” említette meg.

A magas energiaárak várhatóan hosszabb távon fennmaradnak, “nincs más, alkalmazkodni kell”, “a rezsicsökkentés nem jó”, a lakosságnak és a vállalkozásoknak is érezniük kell a terheket, hogy spóroljanak – mondta Csányi Sándor.

Az OTP elnök-vezérigazgatója szerint a 4,9 százalékos hiány eléréséhez uniós megállapodással 500 milliárd forintos, anélkül 1700 milliárd forintos kiigazításra van szükség. Úgy vélte, ha Magyarország sikeresen megállapodik az unióval és a háborút is lezárják a felek, akkor gyors kilábalás várható, akárcsak a járvány után.
A rendezvényen öt kategóriában díjazták az agrárszektor vállalkozásait. A növénytermesztés kategóriában a MENTÉSZ Zrt. mezőtúri gabonaféléket termesztő vállalkozás, az állattenyésztők közül a Bold Agro Kft. derecskei sertéstenyésztő, a kertészet területén a hódmezővásárhelyi Hódkertész Kft. üvegházi zöldségtermesztő, az élelmiszeripar területén a csaknem 300 mintabolttal kapcsolatban álló Lipóti Pékség részesült elismerésben. A karcagi Agrosprint Zrt. zöldég- és gyümölcsfeldolgozó nemzetközi tevékenysége miatt kapott díjat az eseményen. (MTI)

 

Kapcsolódó cikkeink