Nagy bajban van a magyar húsipar

Bajban a szektor

„Az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) adatai szerint 2022 első félévében a hazai vágóhidakon mintegy 214 ezer tonna sertést és több mint 230 ezer tonna baromfit vágtak (hasított súly, baromfinál vágott, tisztított súly). A főbb haszonállatainkból kivétel nélkül kevesebbet vágtak 2021 azonos időszakához képest: darabszámot tekintve 5,5 százalékkal kevesebb szarvasmarhát, 6,5 százalékkal kevesebb sertést és 12,8 százalékkal kevesebb baromfifélét vágtak 2022 első fél évében. A baromfifélék adatsora mondhatni, hogy drasztikus, hiszen a liba és a kacsavágás jelentősen, 35 és 49 százalékkal esett vissza. Ugyanakkor a pulykavágás gyakorlatilag szinten maradt az egy évvel korábbi bázisértékhez viszonyítva”

– írta az Agrárszektor.

A Somogy megyében élő őstermelő, Tibor az idei évben három tehenet adott el, egy tehén maradt, azt is – ahogy fogalmazott – szinte már csak kedvtelésből tartották meg. Ahogy a családfő a HelloVidéknek elmesélte, feleségével már nem is meri kiszámolni a valós költségeket. Csak a takarmányárak az elmúlt egy évben – ahogy ő érzékelte – háromszorosára emelkedtek. Szinte mindig tartott a háztartásukban tyúkot, csirkét, kacsákat is, sőt két évvel ezelőttig disznót is hizlaltak.

Az elmúlt fél évben azonban annyira megdrágult a takarmány, hogy elgondolkodtak azon, vajon érdemes-e kacsát, csirkéket, tyúkokat tartani.  Csak egy mázsa kukorica ára 18 ezer forint körül mozog. Ez a mennyiség egy hónapig elég és ehhez még venni szoktunk tápot is – közölte a HelloVidékkel az őstermelő, aki hozzátette, ma már csak azért ragaszkodnak a saját nevelésű háziállatokhoz, mert tudják, hogy egészséges húst esznek, de sajnos egyre kevésbé éri meg velük vesződni. Akinek nincs saját termelésű takarmánya – kukorica, búza, árpa vagy napraforgó – annak valóban drága lett a baromfi tartása is.

A probléma nem egyedi, és nem újkeletű. Úgy tűnik, a helyi kisgazdák a magas takarmányárak következtében a jószágok azon részét adják el, ami a többletet termeli. Olyan alapanyagok többletét, amelyből eladásra szánt kézműves, egészséges, teljes értékű étel születne a vásárlók számára – így tettek a Somogy megyei családban is, ahol eddig kézműves sajtkészítéssel is foglalkoztak.

Ha a KSH-ban közölt adatokat nézzük, szarvasmarha tekintetében jelentős változás még nem látszik, de a csökkenés már kimutatható. 2015 és 2021-ig még enyhe növekedést is lehetett látni a hazai marha-állományban (2021 júniusúban 931 ezer darab tehenet tartottak nyilván). 2022 júniusában azonban ez az állomány közel 30 ezerrel lett kevesebb (903 ezer volt 2022 nyarán – ebből tehén 416 ezer).

A szarvasmarha-állomány (902,7 ezer) 3,1%-kal mérséklődött, és mindössze 5 megyében nőtt a létszámuk, utóbbiak közül is csak Somogyban bővült jelentősebben (13%-kal). A nagyobb állománnyal rendelkező megyék közül Hajdú-Biharban egy év alatt 3,3, Pest megyében 7,8, Bács-Kiskunban 5,4%-kal fogyott a szarvasmarhák száma. Száz hektár mezőgazdasági területre vetítve a legtöbb szarvasmarhát Győr-Moson-Sopron és Pest megyében tartották (egyformán 27-et), a legkevesebbet Hevesben (10-et).

Nagy bajban vannak a sertéstartók is, a teljes anyag a témában a HelloVidék oldalán olvasható.