Nadrágszíjtól a súlykontrollig
Szépszámú, közel 100 érdeklődő gyűlt össze a BKIK „szilvamag” termében, hogy a Trade Marketing Klub évente megrendezésre kerülő konferenciáján részt vegyen. A megjelenteket a másik három klubalapító – Csiby Ágnes, Házi Zoltán és Kátai Ildikó – nevében is Hermann Zsuzsanna, a Trade magazin szaklap főszerkesztője köszöntötte. Tudósításunkban a délelőtt eseményeit elevenítjük fel.Ahhoz, hogy a vállalati fejlődésről, annak motorjáról mélyebben értekezni lehessen, meg kell vizsgálni, merre halad a gazdasági környezet, milyen a fogyasztói hangulat, és mindez hogyan befolyásolja a fogyasztást, a vásárlási szokásokat. A vásárlóerő alakulása minden résztvevőt alapvetően érintő tényező, legyen kereskedő, gyártó vagy szolgáltató, nem véletlen, hogy mindhárom oldal aktívan képviseltette magát a konferencián.
Mit is támad a kereskedelmi márka?
Valóban összehúztuk a nadrágszíjat? – tette fel a kérdést előadása címében Kovács Krisztina, a GfK Hungária Consumer Tracking Managere, a médiában közvetített közhangulat valós, mérhető tényeit és hátterét boncolgatva. Az ECOSTAT adatai alapján először a makrogazdasági mutatókat tekintette át. Mindegyikben trendváltás, romlás mutatkozik 2006 utolsó negyedévében, amelynek folytatása várható 2007-re is.
A gazdasági intézkedések hatására a fogyasztók közhangulata minden idők mélypontjára került. Legradikálisabban a vásárlási hajlandóság romlott, az ország gazdasági helyzetét kicsit optimistábban látja a közvélemény.
A kiskereskedelem szerkezetének változása töretlen, a koncentráció tovább folytatódott, a független (különösen az 50 négyzetméter alatti) boltok aránya tovább csökkent. Egyre kevesebb élelmiszerüzletet egyre kevesebb tulajdonos működtet. A diszkontok előretörése behúzta a féket a hiper- és szupermarketek fejlődésének. Sőt, a hipermarket profilú láncok útkeresése érzékelhető: diszkontsort alakítanak ki áruházaik eladóterében, illetve kisebb területű és diszkont profilú üzleteket nyitnak.
A magyar vásárlók árérzékenyek, és bíznak a diszkontláncokban, nem tartják őket alacsonyabb imázsúaknak, mint a többi csatornatípust. 2010-re további koncentrációt jelez előre a GfK.
A magyar kereskedelem közepesen koncentrált, van még tér új belépők számára, hiszen Spanyolország, Portugália, Nagy-Britannia kereskedelme sokkal koncentráltabb. A kereskedelmi márkák ugrásszerű növekedése látható Magyarországon az A márkás termékek rovására, ahogyan a környező országokban is, jelezte előre Kovács Krisztina.
Ez az állítás a hallgatóságban élénk vitát alakított ki, mivel gyártói tapasztalatok alapján az A márkák és a saját márkák présében a B márkák csökkenése érzékelhető. Mielőtt a hallgatóság végképp két táborra szakadt volna, a klub szervezői megnyugtatták a résztvevőket, hogy a következő, április 19-i klubülés témája pont a piaci információk megbízhatósága lesz, ahol mind a GfK, mind a Nielsen képviselői alá fogják támasztani állításaikat, sőt az előzetesen felmerült kérdések alapján 2007 első negyedévének alakulásáról, és a további megszorító intézkedések várható hatásairól is beszámolnak majd.
Patikaláncok a láthatáron
Trade marketing a patikákban – hasonlít az FMCG-re? Erre a kérdésre kereste a választ Kucsay-Ari Krisztina, a Novartis OTC-üzletágának trade marketing menedzsere. Az egyik legfontosabb hasonlóság, szögezte le elöljáróban, hogy mind a patikákban, mind az élelmiszerüzletekben rengeteg impulzus, kommunikációs üzenet éri a vásárlót: megszólítják, tanácsot adnak neki. A fogyasztók tv-függők, a reklámozott termékek keresettek, a patikusnak pedig ugyanúgy ismernie kell a reklámok tartalmát, hogy a fogyasztót ki tudja szolgálni, mint a kiskereskedőnek.
Nagy különbség viszont, hogy a patikusok nem rendelkeznek kereskedelmi és marketingképzettséggel, sokkal inkább szubjektíven, érzelmi alapon kommunikálnak a vevővel. Ráadásul a patikák különálló egységek, nincs központi irányítás, a képviselőknek szinte a 2000 egységben egyenként kell letárgyalni egy akciót, aktivitást. Elmondható továbbá, hogy a gyógyszerpiacon kevésbé árérzékenyek a fogyasztók. Az egészsége érdekében mindenki szívesebben költ.
Érdekesség, hogy egy kutatás szerint a vásárlási döntéseket 64 százalékban a gyógyszerész, 59-ben az orvos befolyásolja. Az összes többi hatás – az ismerősöktől a patikákban kihelyezett szóróanyagokig – jóval gyengébb (10-30 százalék) súlyú. A kihelyezett bolti eszközök hatékonysága tehát vitatható, bár az is lehet, hogy egyszerűen még kevésbé fejlettek, professzionálisak, mint a napi fogyasztási cikkeket árusító üzletekben. A törvény is nagyon szigorúan szabályozza a lehetőségeket.
Mindezek alapján várható, hogy az eszközök tovább fejlődnek, az üzleti szemlélet erősödik, esetleg még láncokba szerveződést is tapasztalni fogunk a patikák között. A versenyhelyzet fokozódik, hiszen a gyógyszertárak nyitásának feltételeit megváltoztatták, így akár 10 méter távolságban is lehet konkurenciával számolni – a kiskereskedelem belépéséről nem is beszélve.
Kultúra kontra kilóra
A jó könyvnek is kell a trade marketing – állította Szabó Erika, a Libri felügyelőbizottsági alelnöke. Megdöbbentő, de évente 11 000 új cím jelenik meg a magyar könyvpiacon az újranyomások nélkül, így érthető, hogy egy-egy nagyobb könyvesboltban több mint 60 000-féle könyvet kell készleten tartani, a polcokon bemutatni, a vevőknek kínálni.
A könyvesboltok is ugyanolyan problémákkal néznek szembe, mint a kiskereskedelem. Itt is nagy a koncentráció, a 65,5 milliárdos forintos piacért több könyveslánc és a hipermarketek egyaránt harcolnak. Ráadásul a könyvesláncok egyben kiadói tevékenységet is folytatnak, így fordulhat elő, hogy a könyvkereskedelemben konkurensek mégis egymás kiadványainak vevőivé is válnak. A siker kulcsa itt is a vásárlók és vásárlói szokások megismerésén alapszik, hiszen fő cél a forgalomnövelés mellett a vásárlói hűség kiépítése. Sajnos ebben a csatornában is egyre érzékelhetőbb az árharc, amit csak erősítenek a hipermarketek bizonyos akcióikkal – például amikor kilóra árulják a könyveket. Ezzel szemben a könyvesboltokban lehetőség nyílik a kultúra mint érték hangsúlyozására.
Természetesen a Libri is él a trade marketing eszközeivel. Számos kampányból az egyik legsikeresebb promóciójuk az igen figyelemfelkeltő plakáttal meghirdetett, nyári Mikulást ábrázoló, kommunikációval támogatott akciójuk volt. A trade marketing szerepe tehát itt is az, hogy értéket teremtsen a termék és fogyasztó között, egyediséget biztosítson a Libri láncolatnak. Folyamatosan megújuló szerepkörben kulcspozíciót tölt be a szervezetben és a hosszú távú versenyképesség megteremtésében.
Élelmiszerek indexálva
Talán célzatos időzítéssel pont ebéd előtt került sor egy közös előadásra: dr. Köves András, a Bunge ZRt. kereskedelmi és marketingigazgatója, valamint Béres Alexandra, a Súly-Kontroll ügyvezetője beszélt a Súly-Kontroll Program néven meghirdetett koncepcióról. A jó közérzet, a fittség, a megfelelő testsúly érdekében megalkotott táplálkozási rendszerhez a Bungén kívül még számos más élelmiszergyártó is csatlakozott termékével, például a Rauch, a Mary-Ker, a Kaiser Food, a Fortunate, a Nobilis, a Vitamor vagy az Aquarius.
A Vénusz étolaj 50 éve a konyha alapterméke, 1993-tól a Floriol pedig az egészség letéteményese. Az egészséget megjeleníteni nehéz feladat, szerencsére az európai fejlesztési központ Magyarországon működik, így a receptúrák fejlesztése helyben lehetséges. A súlykontrollprogrammal a Floriol üzenete szépen összecseng, így jöhetett létre az együttműködés a harmónia, a kiegyensúlyozott táplálkozás jegyében, hiszen ez a Floriol Trio fő termékjellemzője és üzenete is. Alexandra pedig nagyon hiteles és hosszú távon megbízható arca a teljes koncepciónak, tette hozzá dr. Köves András.
Alexandra elmondta, hogy számos diétás divatirányzatról lehet hallani, de ezek között az emberek könnyen elvesznek. Egy olyan rendszert kellett kialakítani, ami valamennyire individuális, mégis sok embernek nyújthat segítséget, így egy hiteles, megvalósítható táplálkozási rendszer kialakítása látszott célszerűnek. Ebben a témában rendkívüli csapat állt össze 2005-ben, amelyben dietetikussal, orvossal, pszichológussal együtt dolgozva találtuk ki a programot.
Az élelmiszerek besorolása 3 tényező figyelembevételével történik, mégpedig a BMI (Body Mass Index), a glikémiás index (szénhidrátok vércukoremelő hatását mérő index), valamint kalóriatartalom alapján, így kap egy súlykontroll indexet, 1-től 100-ig. A program 3 szakaszra bontható, az első kettőnek a fogyás, a harmadiknak a súly fenntartása a célja. A rendszer alapja az egyensúlyra való törekvés a mozgás és az étkezés figyelembevételével.
A koncepcióról bővebben a www.beresalexandra.hu honlapon olvashatnak.
K. I.
Kapcsolódó cikkeink
További cikkeink
Üzleti tervezéshez egy kis segítség
A CEONET Klub és az Egyensúly Intézet újabb közös eseményre…
Tovább olvasom >Európai küldöttséget látott vendégül az NFFT és a BCSDH
Milyen európai szintű együttműködések segíthetik az európai és a hazai…
Tovább olvasom >Egyre sikeresebb a Modern gyárak éjszakája rendezvénysorozat
A Modern gyárak éjszakája országos online és élő rendezvénysorozat egyre…
Tovább olvasom >