Mutatós évkezdet – a folytatás bizonytalan

A GKI Gazdaságkutató Zrt. szerint az év eleji kedvező növekedési és inflációs adatok nagyrészt átmeneti tényezőknek köszönhetők, ugyanakkor az év egészében a gazdaság valamivel dinamikusabb, az áremelkedés alacsonyabb lehet a GKI által korábban vártnál. A javuló európai konjunktúra serkenti a magyar exportot, a választási gazdaságpolitika következtében növekszik a lakosság vásárlóereje és ezzel egyes belföldi piacra termelő, illetve szolgáltató cégek teljesítménye, az EU-támogatások csúcsra járatása következtében pedig emelkednek a beruházások is.

2014 első két hónapjában – igaz, jellemzően igen alacsony bázishoz képest – a legtöbb ágazat dinamikusan növelte teljesítményét. Az ipari termelés hét százalékkal, ezen belül a kivitel több mint tíz százalékkal bővült, miközben a belföldi értékesítés – az energiatermelés szokásosnál melegebb időjárás miatti visszaesése következtében – csökkent.

A kiskereskedelmi forgalom 6,5 százalékkal, de a dohányforgalom megváltozott számbavételét figyelmen kívül hagyva is négy százalékkal nőtt. 2014. I. negyedévében a munkanélküliségi ráta az egy évvel korábbi 11,8 százalékról látványosan, 8,3 százalékra mérséklődött. A munkanélküliek száma egy év alatt 139 ezerrel csökkent, ami nagyrészt a közfoglalkoztatás választások előtti, 112 ezer fővel történt felduzzasztásának következménye. 1,6 százalékkal emelkedett azonban a vállalkozásokban foglalkoztatottak száma is.

A bruttó átlagkereset 1,3 százalékkal, de a közmunkások nélkül 6,4 százalékkal emelkedett. Mivel a nettó keresetek ugyanennyivel nőttek, az áremelkedés pedig átmenetileg megszűnt, az I. negyedévben a reálkeresetek is ugyanennyivel emelkedtek. Az idei béremelések a rendkívül alacsony infláció miatt feltehetőleg elmaradnak a tavalyitól, a közmunkások száma és ezzel aránya pedig csökkenni fog. Az év hátralevő részében ugyan elkerülhetetlen a piaci áremelkedés, azonban az őszi újabb rezsicsökkentést is figyelembe véve az idei infláció 1 százalék körüli lesz. Így a reáljövedelmek két százalék körüli emelkedése mellett a kiskereskedelmi forgalom 2 százalékos és a fogyasztás 1,5 százalék körüli növekedése várható. A vásárlóerő ideihez hasonló mesterséges növelése azonban 2015-ben már valószínűtlen.

A Monetáris Tanács az alacsony kamatok érdekében vállalja a forint gyengülését. Ugyanakkor e politika gyakorlati hasznát megkérdőjelezi, illetve a fenntarthatóságába vetett gyenge bizalmat tükrözi a regionálisan kiugróan magas magyar kamatfelár, a hosszú lejáratú állampapíroktól megkövetelt magas hozam, s a forint folytatódó gyengülése. A Magyar Nemzeti Bank legújabb intézkedései többek között a kereskedelmi bankok állampapír-vásárlását kívánják elősegíteni. Ennek sikere nagymértékben függ a bankok hajlandóságától. Ugyanez igaz a növekedési hitelprogram enyhülő feltételeire. A bankokkal való valamiféle kiegyezés nélkül továbbra is hiányozni fog a gazdaság dinamizálásának egyik fontos feltétele.

Az államháztartási hiány az I. negyedévben meghaladta az éves előirányzat 70 százalékát. Bár az időarányost látványosan felülmúló hiány nem kivételes jelenség, ez mindig elkerülhetetlen korrekciókat vetített előre. Mivel a túlzottdeficit-eljárás újraindulásának elkerülése már csak az EU-forrásokhoz való hozzáférés miatt is a kormány elsődleges célja, a 3 százalék alatti deficit elérése szinte biztosra vehető