Munkaerőpiaci trendek az élelmiszer-kiskereskedelemben

A cikk a Trade magazin 2025/8-9. lapszámában olvasható.

Dr. Kozák Tamás
főtitkár
OKSZ

Tavaly a második félévben 338 ezren dolgoztak Magyarországon a kiskereskedelemben, ami lényegében megegyezik a 2009-es foglalkoztatottsági adatokkal. Ez némiképp meglepő, ha arra gondolunk, hány olyan írást láttunk az elmúlt két évben arról, hogy Magyarországon az elmúlt években hány ezer bolt húzta le a rolót. A fura ellentmondást nem az oldja fel, hogy a fennmaradó boltok viszont nagyobbak lettek, és nagyobb létszámmal is működnek, hanem az, hogy a 2009-et követő években a kiskereskedelemben foglalkoztatottak száma egészen 2016-ig még nőtt is, azóta következett be a létszámban mintegy 14%-os lemorzsolódás, a boltok számában pedig egy több 10 ezres csökkenés. A legnagyobb visszaesés értelemszerűen a pandémiás időszakban következett be, de az online kereskedelem térnyerése miatt azonban a csökkenő trend – javuló termelékenység mellett – a következő években is fennmaradt.

Korosodó foglalkoztatottak

A GKI tanulmánya szerint a kiskereskedelemben a munkavállalók összetételét hagyományosan női dominancia jellemzi, a foglalkoztatottak kétharmada nő, és ez meglehetős stabilitást mutat 2009 óta. Ami változik, az a szektorban foglalkoztatottak korösszetétele. A kiskereskedelemben dolgozók korfája idősödést mutat: a 25–34 évesek létszáma az ágazatban 2009-hez képest 2024-re 47 ezer fővel 73 ezer főre csökkent, míg a 45–54 éveseké 28 ezer fővel 105 ezerre, az 55–64 éveseké 19 ezerrel 53 ezerre nőtt.

A kereskedelmi ágazat 557 ezer forintos átlagos bruttó bére 2024 III. negyedévében meghaladta az ingatlanügyletek, az adminisztratív szolgáltatások, az építőipar, a mezőgazdaság, az egyéb szolgáltatások és a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás ágazatokban dolgozók bérét, de több más ágazatétól elmaradt. A bérek dinamikája a szektorban nem mutat érdemi eltérést a nemzetgazdaság egészét jellemző adatoktól, 2021 első negyedéve óta a bruttó bérek 64%-kal emelkedtek a szektorban, miközben az országos átlag 66,2% volt.

Ez azonban csak az összkép, amely tartalmazza az összes kis- és nagykereskedelmi üzlet és üzletlánc adatait. A hat legnagyobb élelmiszer jellegű kiskereskedelmi láncot szemlélve azt látjuk, hogy a munkavállalók fizetése ebben a körben jóval magasabb, a bruttó átlagbér 2024 végén meghaladta az 595 ezer forintot, és mára minden bizonnyal meghaladta a 600 ezret is. Ez egyúttal az is jelenti, hogy a kiskereskedelem többi szereplőjénél a bruttó átlagkereset valahol 520 és 530 ezer forint között lehet, vagyis a 6 nagy élelmiszerláncnál a bruttó átlagkereset 70-80 ezer forinttal meghaladja a szektor többi részének átlagfizetését.

Béren kívüli többletjuttatások

Az OKSZ felmérése szerint ebben a körben a bérdinamika a fent is megfigyelt 4 évben közel 80% volt, ennek forrását a folyamatos hatékonyságjavulás biztosította. A kereseteket pedig – a teljesség igénye nélkül – olyan béren kívüli juttatások egészítik ki mint:

• cafeteria

• jubileumi juttatás

• munkába járási támogatás

• 10-15%-os munkavállalói vásárlási kedvezmény

• SZÉP-kártya juttatás

• 13. havi fizetés

• kedvezményes banki és telekommunikációs szolgáltatási csomagok

• kedvezményes sportolási és üdülési ajánlatok

• online háziorvos és munkavállalóit támogató programok (7/24-ben hozzáférhető jogi, mentális és pénzügyi tanácsadás)

• kedvezményes vásárlást biztosító vállalati kártya

• támogatás bizonyos megbetegedések esetére

• egészségbiztosítás

• friss zöldség-gyümölcs-folyadék biztosítása munkaidőben

Ezek a gyakorlatok az egyes kereskedelmi láncoknál természetesen nem egységesen vannak jelen, de a legtöbbjük széles körben alkalmaz ilyeneket, ezek számszerűsítve havonta akár 100 ezer forint többletjuttatást is jelenthetnek egy átlagos keresetű dolgozó esetében.

Kisboltoknak ártanak inkább az intervenciók

Magyarországon a termelékenységet tekintve az összes gazdasági ágazat közül a kereskedelem és a pénzügy-biztosítás áll az élen az elmúlt 10 évben elért 30% feletti növekedéssel, és ezzel alaposan hozzájárult ahhoz, hogy a nemzetgazdaság növekedjen. A vizsgált időszakban a termelékenységjavulás meghaladta az uniós átlagot is (bár több régiós ország előttünk jár).

Ugyanakkor figyelmeztető jel, hogy a hatékonyságjavulás az elmúlt 3-4 évben jelentősen lassult a szektorban. Ez utóbbiban nem kevés szerepet játszik az ágazatot terhelő megnövekedett adminisztrációs kötelezettség és adóteher. A ledolgozott munkaórára alapján számolt hatékonyságjavulást illetően a különadóval és speciális ágazati beavatkozásokkal terhelt kiskereskedelem több olyan szektort is maga mögé utasított, ahol a kedvezőbb adókörnyezet mellett költségvetési támogatások is segítették a vállalkozásokat. A kiskereskedelemben a bolti univerzum átalakulása, így az online értékesítés térhódítása is emeli a hatékonyságot.

Iparági vélemények szerint a mostanában bevetett intervenciók, mint az árstop vagy árrésstop is a modern kereskedelmi csatornák felé tereli a vásárlókat, mert a kisebb láncok, franchise-hálózatok és egyedi kisboltok árai az árrésstoppal sújtott kereskedőkhöz képest még látványosabbá válnak (leegyszerűsítve, egyre jobban megéri elautózni egy nagybevásárlásra a legközelebbi hiper- vagy szupermarketbe, diszkontba). Ez tovább rontja a kisboltosok helyzetét, nem véletlen, hogy a GKI kutatása szerint 2025 tavaszán a kiskereskedelmi forgalom felét adó kisebb boltok tulajdonosai­nak 18%-a tervezte egy vagy több bolt bezárását, ami viszont számos településen az ellátásbiztonságot veszélyezteti.

Húzóágazat is lehetne a kiskereskedelem

A GKI tanulmánya és az OKSZ saját felméréseiből mindezek alapján az látszik, hogy a számos hatósági intézkedéssel terhelt kiskereskedelem a nemzetgazdaság egyik húzóágazatává válhatna, amely növekvő hozzáadott értékkel járulhatna hozzá a GDP növekedéséhez, a nemzetgazdasági átlagban is magas foglakoztatása mellett a juttatások dinamikus növelésével, valamint kiterjedt hazai beszállítói körével is erősíthetné az ún. multiplikátor hatás kiteljesedését. Mindehhez a fejlesztéseket, innovációt támogató szabályozási környezetre lenne szükség.

A szektort a kormányzat rendre felelőssé teszi az áremelkedések kialakulásában, miközben intézkedéseivel – például a kiskereskedelmi adóval 31,5%-ra emelt áfa bevezetésével, plázastoppal – maga kényszeríti olyan helyzetbe, hogy kevesebb beruházást és a vásárlók érdekeit szolgáló akciót tudjon megvalósítani, és – akaratán kívül – kiszorítsa a kisebb kereskedőket a piacról.

Ez egy olyan paradoxon, amely gazdasági, jóléti, munkaerőpiaci vagy más társadalomszervezési érvekkel nem oldható fel.

Szakpolitikai javaslatok

A Danubia Fórum és az OKSZ szakpolitikai tanulmánya mindezeket a folyamatokat figyelembe véve fogalmazta meg a kiskereskedelmi munkaerőpiacot érintő javaslatait:

• A kormányzat a kereskedelmi ágazattal partnerségben készítsen egy átfogó szakképzési stratégiát, amelyben kiemelt helyet kap a digitális készségek oktatása, és azon belül a kereskedelemben használt digitális megoldások elsajátítása.

• Ugyancsak a kereskedelmi szektorral együttműködésben felül kell vizsgálni a szakképzést igénylő szakmák jövőbeni képzési igényeit és intézményi kereteit, hogy a képzés jobban igazodjon a munkaerőpiaci igényekhez.

• A kiskereskedelemnek célszerű támogatnia a minden munkavállalóra kiterjedő magán egészségbiztosítást.

• Ahogy arra bizonyos kiskereskedelmi láncoknál már jó gyakorlatok működnek, célszerű bevonni a kereskedelmi munka világába a hátrányos helyzetű fiatalokat.

• Jelentős tartalékok lehetnek az atipikus foglalkoztatási formákban, aminek kiaknázásához a digitalizációs törekvések is hozzájárulhatnak.

• A munkaerőpiaci folyamatokba történő beavatkozások nélkülözhetetlen kelléke a naprakész ágazati munkaerőpiaci statisztika, amely jelenleg nem áll rendelkezésre, így ennek kereteit és működtetését még ki kell dolgozni.

Az OKSZ-cikksorozat a következő számunkban folytatódik!