Munkaerőhiány, KATA-kivezetés, száguldó bérek: új megoldások jönnek a hazai cégek stratégiájában
Miközben az országok versenyképességét befolyásoló tényezők között ma már kritikus helyen szerepel a gazdaság és társadalom digitális fejlettsége, hazánk rendre csak hátulról szemléli az élbojt az európai rangsorokban: a 2022. évi DESI (Digital Economy and Society Index) mutató alapján Magyarország a 27 uniós tagállam között mindössze a 22. helyen áll.
Kulcsfontosságú lenne tehát, hogy a magyar cégek is csúcssebességre kapcsoljanak a digitalizáció terén, az ehhez szükséges szakértelem bevonása azonban továbbra is nagy kihívást jelent. A legfrissebb iparági becslések szerint két éven belül 26 ezer fős munkaerőhiány lesz az informatikai szektorban, melyet most tovább súlyosbít a kisadózó vállalkozásokat érintő szigorítás is. Hogyan reagálhatnak erre a hazai cégek és milyen új trendek segíthetnek az idő- és költségtakarékos fejlesztések megvalósításában? A Stylers szerint új technológiák adaptálására, a junior-szenior munkaórák hatékonyabb kihasználására és komplett csapatok kölcsönzésére lesz szükség.
A digitális gazdaság élénkítése, következetes fejlesztése és támogatása sokat jelenthet a nemzetközi piacokon mutatkozó bizonytalanság és az elkerülhetetlennek tűnő recesszió okozta kihívások kezelésében – ezzel aligha vitatkozhat bárki. Az ezt évről-évre vizsgáló európai DESI mutató alapján azonban Magyarország nem tud érdemi előrelépést felmutatni ezen a területen, és ez nem csak az összetett helyezésünkben mutatkozik meg: a humán tőke tekintetében az ország a 23. helyen áll, az infokommunikációs szektorban tevékenykedők aránya pedig még mindig viszonylag alacsony (3,9%, szemben az Unióban mért 4,5%-kal). A hosszú idő óta fenyegető szakemberhiány tehát továbbra sem enyhül, sőt, az IVSZ friss szakmai állásfoglalása szerint az egyszerűsített adózás szűkítése (a KATA átalakítása) a munkaerő további elvándorlását, az eddig szabadúszó szakemberek segítségével digitalizálódó vállalkozások megakadását, az informatikai szolgáltatások drágulását hozzák majd magukkal.
Low-code, de nem no-code – az erőforrásokat is optimalizálja a technológia
Igazi 22-es csapdájába kerülhetnek tehát a hazai vállalkozások, melyek világosan látják, hogy a talpon maradáshoz fejleszteniük kell digitális stratégájukat és felkészültségüket, azonban nem találnak ehhez megfelelő, elérhető árú szakértelmet és szolgáltatásokat. Mivel a tartós és növekvő igények miatt egyre mélyülő munkaerőhiány világszintű problémává vált, hamar előtérbe kerültek az ún. low-code megoldások, melyekről a Gartner már 2020-ban megjósolta, hogy óriási jelentőséggel bírnak majd a vállalatok informatikai gyakorlatában a következő évtizedben. De mit is takar tulajdonképpen a technológia? Az „alacsony kódú” fejlesztés lényege röviden az, hogy minimális manuális kódolással lehessen készíteni és bevezetni üzleti alkalmazásokat. Ez a gyakorlatban úgy működik, hogy az előre programozott modulokból már junior szaktudással vagy technológiai ismeretekkel is összeállítható egy egyszerűbb program, a szenior fejlesztőknek pedig elegendő az összetettebb funkciókra koncentrálniuk – mindezzel jelentősen csökkenthetőek a költségek és a projektidő is rövidül, tehát mindenki nyer.
„Fontos azonban eloszlatni a félreértést, hogy a low-code és a no-code szinonímák lennének. Valóban egyre szaporodnak az olyan platformok, melyekkel kezdetleges informatikai tudással is alkothatók programok (ez lenne a no-code), de ezekkel csupán egyszerű automatizmusokra képesek a vállalatok. Ahhoz, hogy egy alkalmazás vagy rendszer valóban hatékonyan szolgálja a szervezet egészét, átfogó szemléletre és magasabb szintű szaktudásra van szükség. Vagyis ezek a megoldások minden oldalról (üzleti és fejlesztői) segítik a digitalizációs törekvéseket, hiszen növelik a hatékonyságot a költségek, az időtényező és az erőforrás- felhasználás szempontjából is, de a programozói szakértelmet nem helyettesíthetik”
– mondja Gönczy Gábor, a vállalati digitalizációs megoldásokat kínáló Stylers ügyvezető-tulajdonosa.
Mennek a szabadúszók, jönnek a kölcsönzött csapatok
Az új technológiai megoldások felismerése és adaptálása mellett azt is fontos felmérni, hogy mikor lehet szükség erőforrás-kihelyezésre a belső szaktudás kiegészítéseképpen. Bizonyos speciális applikációk és rendszerek fejlesztése során különböző, széles skálát felölelő szakmai és soft skill-ekre, kompetenciákra lehet szükség, melyeket a fent említett kihívásokkal küzdő toborzók nem, vagy csak rendkívül idő- és költségigényesen tudnának biztosítani. Egyre több cég él emiatt a „team augmentation”, avagy a kiterjesztett-kibővített csapatok alkalmazásának lehetőségével, hogy a házon belül dolgozó fejlesztők mellé egy gondosan összeválogatott, kölcsönzött csapat munkáját is igénybe vehessék.
„Ez nem csupán olcsóbb megoldás, mint a toborzás vagy az új adózási szabályok miatt drasztikusan dráguló szabadúszó munkaórák kifizetése, de az adminisztrációs terhek is csökkenthetők, sőt, az üzleti életben oly fontos rugalmasság, gyors reakciókészség is biztosítható általa. Nem utolsó sorban: a kódolói készségeket a csapatot kölcsönző cég biztosítja, így a megbízó maradéktalanul a termékre, vagyis a kitűzött üzleti célok elérésére koncentrálhat”
– magyarázza Gönczy Gábor.
Kapcsolódó cikkeink
Hatalmas vállalkozói érdeklődés mellett mutatkoztak be az új versenyképességet növelő uniós pályázatok a budapesti kamara tájékoztató fórumán
Több mint egy évtizedes kihagyás után budapesti cégek számára is…
Tovább olvasom >A magyar elnökség versenyképes és fenntartható agráriumot szeretne
Az Európai Unió Tanácsának magyar elnöksége olyan agráriumot szeretne, amely…
Tovább olvasom >A magyar uniós elnökség irányt mutat a 2027 utáni közös agrárpolitikához
A magyar európai uniós elnökség célja, hogy a tanácsi következtetések…
Tovább olvasom >További cikkeink
Csokiláz és pikáns rendelések – a magyarok így ünneplik a halloweent
Különleges rendelések és új édességtrendek Közép-Európában: egyre népszerűbbek az intim…
Tovább olvasom >KSH: Az élelmiszeripar értékesítési árai 0,9 százalékkal emelkedtek
Szeptemberben az ipari termelői árak átlagosan 0,9 százalékkal magasabbak voltak…
Tovább olvasom >Saját kézzel, ötévente, fehérre – így festik otthonukat a magyarok
A magyarok, csehek és szlovákok festési szokásait térképezte fel a…
Tovább olvasom >