16 százalékos munkaerő-piaci hiány várható a jövőben

A lakosság számának és korösszetételének változása miatt Európában 15, Magyarországon 16 százalékos munkaerő-piaci hiány várható 2050-re – derült ki a Randstad Bridging the Gap című szakmai rendezvényén. Európai és magyar szakemberek szerint a rugalmas foglalkoztatási formák jelenthetnek megoldást.

Az Eurostat adatain alapuló előrejelzés szerint 2050-re jelentősen megváltozik a lakosság korösszetétele: a 40-44 évesek aránya például 7,6 százalékról alig 6 százalékra csökken majd, miközben a 80 év felettiek aránya 4,4 százalékról 11 százalékra emelkedik. „Ez nem csak a szociális ellátórendszert, hanem a gazdaságot is kihívások elé állítja, hiszen az aktív korúak számának csökkenése munkaerőhiányhoz vezet” – vázolta a Randstad szakmai rendezvényén Annemarie Muntz, a Randstad Holding Public Affairs igazgatója. Ezt a munkaerő-piaci űrt Európában 15, míg Magyarországon 16 százalékosra becsülik 2050-ben.

A rendezvényen dr. Jáczku Tamás, a Nemzetgazdasági Minisztérium Foglalkoztatáspolitikai Államtitkárságának főosztályvezetője a jelenlegi munkaerő-piaci helyzetet vázolta fel, amely szintén azt mutatta, hogy változásra van szükség. A foglalkoztatottsági ráta az elmúlt években stabilan 55-57 százalékos volt, pedig az Eurostat adatai szerint vázolt munkaerő-piaci űr betöltéséhez legalább 67 százalékra kellene növelni. Különösen az alacsonyan képzettek között sok a munkanélküli: a csak alapfokú végzettséggel rendelkezők között mindössze 23,8 százalékos a foglalkoztatottság. Emellett a kisgyermekes anyák és a megváltozott munkaképességűek találnak vissza nehezen a munkaerőpiacra.

Rugalmasságra és biztonságra lenne szükség

A Randstad Holding szakértője szerint a „flexicurity” elvet követve jelentős munkaerő-piaci potenciál mozgósítható. Eszerint rugalmasabb, de anyagi biztonságot garantáló munkaszerződésekre van szükség, valamint folyamatos képzésekre, melyek növelik a munkaerő versenyképességét. Ezáltal mind az egyes munkavállalók, mind a gazdaság gyorsabban reagálhat a munkaerő-piaci változásokra. Ilyen megoldás többek között a részmunkaidős foglalkoztatás, a munkaerő-kölcsönzés vagy a távmunka.

Annemarie Muntz a „flexicurity” elvének gyakorlati megvalósítására többek között Németország példáját idézte: a 2000 táján még jelentős munkaerő-piaci problémákkal küzdő állam többek között a rugalmas foglalkoztatási formák révén kezdi visszanyerni a versenyképességét. Az előadáson bemutatott grafikonok több országban egyértelmű összefüggést mutattak a munkaerő-kölcsönzés arányának növekedése és a munkanélküliség csökkenése között. Emellett a holland szakember olaszországi adatokra is felhívta a figyelmet, ahol a munkaerő-kölcsönzés arányának növekedésével párhuzamosan csökkent a feketemunka aránya.

Az előadásokat követő panelbeszélgetéseken elhangzott, hogy a magyar munkavállalók a gyakorlatban nem szívesen vállalnak olyan munkát, ahol csak pár hétig vagy hónapig dolgozhatnak, és nem igazán jellemzi a magyar munkavállalókat a mobilitás. Ez a mentalitás talán a vállalatok filozófiájával és gyakorlatával együtt változhatna meg – a résztvevők szerint Magyarországon még ritka, hogy például egy vezető beosztású nő részmunkaidőben dolgozik. Dr. Jáczku Tamás – bár részleteket nem árulhatott el – jelezte, hogy a szabályozás oldaláról mindenképpen támogatni akarják a rugalmas foglalkoztatási formákat, a tervek szerint ez a törekvés az új Munka Törvénykönyvében is megjelenik majd.