Munkaerő-mobilitás: a munkavállalók 46 százaléka nyitott a lakóhelyváltásra
A Trenkwalder idei Mobilitási Indexe szerint a munkavállalók 46 százaléka hajlandó jelenlegi lakóhelyéről elköltözni: közel azonos arányban gondolkodnak külföldi, illetve belföldi célpontban. Az alkalmazottak a jelenlegi helyzetükkel mérsékelten elégedettek: munka- és megélhetési körülményeiket bemutató Elégedettségi Index értéke országos átlagban 5,4 volt az 1-10 közötti értékelési skálán, ami a tavalyi 6,1-hez képest 0,7 pontos, míg a 2021-es 6,4-hez viszonyítva egypontos csökkenést mutat.
A Trenkwalder munkaerő-mobilitás témában idén immár harmadszor végezte el a hazai piacon hiánypótlónak számító kutatását, amelynek során reprezentatív mintavétellel mintegy 5300 versenypiaci munkavállaló válaszait értékelték. A válaszokból kiderült, hogy továbbra is jelentős a munkaerő mobilitási készsége: megfelelő feltételek mellett 46 százaléknyian készek elhagyni jelenlegi lakhelyüket, ami ugyan visszaesést jelent a tavalyi 53 százalékhoz képest, de 11 százalékponttal magasabb a két éve még 35 százalékos értéknél. A legnagyobb arányban a dél-nyugati megyékben élők költöznének, Baranya (61%) és Somogy megye (60%) mutat kiugró értékeket. Tavalyhoz képest változást jelent, hogy a sorban következő megyék nem Észak-Kelet-Magyarországon, hanem a Közép-Alföldön helyezkednek el: Jász-Nagykun-Szolnok és Csongrád-Csanád megyékben egyaránt 55%-os a Mobilitási Index értéke.
A mobilitási hajlandóság egyik fontos összetevője, hogy a munkavállalók egy-egy területen mennyire tartják élhetőnek a helyi viszonyokat. A Trenkwalder a kutatás során többek között felmérte a jelenlegi munkahellyel, a környék adta lehetőségekkel, valamint az adott megye kereseti és megélhetési viszonyaival kapcsolatos elégedettséget, melynek az értéke (10-es értékelési skálán) országos átlagban 5,4 pont lett. A felmérések 2021-es kezdete óta az index folyamatosan csökken (két év alatt 1 teljes pontot esett vissza), amit a reálbéreknek a felpörgő infláció miatti visszaesése, valamint a munkavállalók munkaerő-piaci helyzetének kedvezőtlenebbé válása magyaráz.
Nem meglepő módon elégedettség tekintetében az Észak-Dunántúli régió, illetve Közép-Magyarország megyéi teljesítenek a legjobban. A legnagyobb elégedettséget Budapesten (6,6 pont) és Győr-Moson-Sopron megyében mérték (6,5 pont), a legkisebb elégedettségi indexe Csongrád-Csanád, valamint Szabolcs-Szatmár-Bereg megyének volt (4,5-4,5 pont).
A szűkebb környezetet a megkérdezettek általában kedvezőbben értékelték, mint a tágabb, megyén belüli lehetőségeiket. A lakóhely környékét 7,5 pontra értékelték, jelenlegi munkahellyel való elégedettség országos átlagban 6,8 pontot, a környék adta lehetőségek 5,5 pontot kaptak, miközben az adott megye megélhetési viszonyait 4,9 pontra, az adott megye kereseti lehetőségeit pedig átlagosan 4,6 pontra értékelték. A visszaesés épp a két legutóbbi szempont esetében volt a legnagyobb, 0,8-0,9 pontnyi.
„A munkavállalók többsége úgy ítélte meg 2023-ban, hogy nehezebbé vált az elhelyezkedés, az ezzel kapcsolatos értékelésük 6,0-ról 4,9 pontra esett vissza egy év alatt
– emelte ki Nógrádi József, a Trenkwalder kereskedelmi igazgatója.
51 százalék az aránya azoknak, akik szerint nincsen elegendő betölthető munkahely a környezetükben, ez pedig jelentős változás a tavalyi 34 százalékos rátához képest. Ennek ellenére az indexek idei lefelé mozdulása elsősorban a reálbérek visszaesésének köszönhető. Ez egyben azt is jelenti, hogy az infláció megfékezése nyomán újra emelkedő pályára kerülő reálbérek várhatóan jövőre megfordíthatják majd a Trenkwalder munkaerő-piaci indexek mostanáig csökkenő trendjét is.”
Kapcsolódó cikkeink
A sikeres piaci növekedés receptje az elégedett munkaerővel kezdődik
Az elmúlt években számos bizonytalanság övezte nemcsak a nagyobb világgazdasági…
Tovább olvasom >K&H: biztonságban érzik magukat a dolgozó fiatalok
Továbbra is többségben vannak azok a dolgozó fiatalok, akik kellően…
Tovább olvasom >Diákmunka-trendek 2025: milyen bérekre számíthatnak a dolgozó diákok?
Az idei minimálbér-emelés a diákbérekre is jelentős hatással van, miközben…
Tovább olvasom >További cikkeink
KSH: januárban 5,5 százalékkal haladták meg átlagosan a fogyasztói árak az előző év azonos hónapi értékeket
2024. januárhoz viszonyítva az élelmiszerek ára 6,0 százalékkal nőtt, ezen…
Tovább olvasom >Nagy Márton: A januári magasabb fogyasztói árszint átmeneti jelenség
Nagy Márton szerint elfogadhatatlan a magas élelmiszerinfláció, a kormány minden…
Tovább olvasom >NGM-szóvivő: január utolsó napjaiban már korrigáltak az árak
A KSH közlése szerint 2025. januárban a fogyasztói árak átlagosan…
Tovább olvasom >