Multik – immár járótávolságon belül

Magyarországon mérséklődni lát­szik a bevásárlóközpontok épí­tésének növekedési üte­me, mi­után a város körüli he­lye­ket többé-kevésbé el­fog­lal­ták már a bevásárlóközpontok – tudtuk meg dr. Flaskay Ká­rolytól, a PwC ügyvezető igaz­gatójától. Ugyanakkor a hi­permarketek pia­cán lévő sze­replők elindultak befelé, leg­alábbis első fecs­keként a Tesco Bu­da­pes­ten az egyik egy­kori Domus áru­ház helyére köl­tözik.A szakértők véleménye egyébként egyelőre megoszlik arra nézve, vajon telítődött-e a piac, vagy sem. Mindenesetre dr. Flaskay Károly szerint az elmúlt 11 év során – akkor je­lent meg az első pláza nálunk – a növekedés volt a jellemző, a vásárlóerő fejlődésének megtorpanása, esetleg mérséklődése is csak átmenetileg fé­kez­te a plázák terjedését.
Akadnak olyan szakértők, akik sajátos mutatószám alapján mondanak véleményt a piac telítettségéről: ez pedig a bevásárlóközpontokban üzemelő mo­zik látogatottsága. A szakértők eme csoportja szerint, ha növekszik a mozik kihasználtsága, akkor még van hely a növekedésre, ha visszaesik, akkor telítettnek mutatkozik a piac. Magyar­országon már csökken a bevásárlóközpontokban lévő mozik kihasználtsága, ezért – ha ez a mutató helytálló – már beállt a telítettség állapota.
A szakértők másik csoportja azonban még mindig jó befektetésnek tartja a bevásárlóközpont építését, és nem a piac esetleges újraelosztására számít. Magyarországon életformává vált a pláza, és ez az életforma még nem ju­tott el minden jó közlekedéssel, megfelelő parkolóval és lakótelepi szomszédsággal büszkélkedhető helyre. Várha­tóan még növekedhet is a piac, és nemcsak a vásárlóerő esetleg újbóli emelkedése miatt, éppen most válik keresővé az a generáció, amelyik a bevásárlóközpontokhoz szocializálódott már gyerekként, mondják ezek a szakértők. Ez a közönség a komplett szolgáltatást, bevásárlást és szórakoztatást együtt keresi.
A hipermarketek piacán viszont újfajta jelenségre figyeltek föl a szakértők: mintha befelé húzódnának az üzletláncok. Az első fecske a Tesco, amelyik az egykori Domus áruházakban rendezkedik be, de mint dr. Flaskay Károly mondja, egyelőre csak kevés követőről tudni. A Domus alapvetően különbözik az eddigi Tesco épületektől, emeletes, nem doboz formájú, nem egy csarnok, így nemcsak a belső elrendezés változhat meg, hanem a teljes ellátási lánc, kezdve az épület kiszolgálására hivatott teherautóparktól a logisztikán át a polcok feltöltésének rendjéig. Ráadásul egy már meglévő áruház átalakításával elvesznek a korábbi előnyök: a város szélén olcsó a telek, az áruházláncra jellemző épület gond nélkül kialakítható, és az eleve olcsó és gyors technológia lerövidíti a beruházás megtérülési idejét.
A másik oldalról viszont erős érvek szólnak a régebbi városrészekben fekvő épületek kereskedelmi célú átalakítása mellett, ahol eleve nagyobb lehet a gyalogos forgalom, különösen akkor, ha járótávolságban (5-15 perc) – nem is egy – összefüggő lakóterület található. A legnagyobb vonzerőt a mai magyar piacon az emberek tízezreinek otthont adó régi építésű városrészek vagy lakótelepek jelentik, ahonnét az ott lakók akár naponta leszaladnak bevásárolni. A magyar bolti kiskereskedelem egy sajátossága egyébként is, hogy a hipermarketek, plázák térhódítása ellenére is megőrizték vezető szerepüket – magyar láncokba, beszerzési társaságokba tömörülve – a kis boltok. Ezek számára jelenthet nagy kihívást a Domus helyére betelepedő Tesco, amely a belső városrészben a gyalogos közlekedés által érintett csomópontokban próbálja felvenni a versenyt immár közvetlenül velük.
Lakatos Mária