Most nem az élelmiszerárak, hanem az üzemanyag-árstop kivezetése dobta meg az inflációt
„Decemberben kivételesen nem az élelmiszerárak, hanem a benzinárstop kivezetése dobhatta meg az inflációt Magyarországon, amivel sajnos újabb történelmi rekordot sikerült beállítani. De legalább már nem kell sokat várni a fordulatra, minden jel szerint az alagút végén vagyunk” – olvashatjuk a Világgazdaság elemzői konszenzusa szerinti álláspontot.
Tovább gyorsulhatott decemberben az infláció, miután az élelmiszerek már-már szokásos drágulása mellett a fogyasztói árindexben új elemként megjelent az üzemanyagárstop eltörlésének hatása, ami önmagában mintegy 2 százalékponttal dobhatta meg az áremelkedések havi ütemét – hívták fel egyöntetűen a figyelmet a lapunk által megszólaltatott szakértők a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) péntek reggeli adatközlését megelőzően.
A Világgazdaság elemzői konszenzusa szerint a fogyasztói árak decemberben az előző év azonos időszakához képest 25,7 százalékkal, míg havi alapon 3 százalékkal emelkedtek. Mindez azt is jelenti, hogy többet kell görgetni visszafele a magyar gazdaságtörténetben ahhoz, hogy ekkora inflációt találjunk: egészen pontosan 1996 márciusában, tehát közel 27 éve mért ilyen ütemű áremelkedést a KSH hazánkban.
Az inflációs fordulatra egyelőre még várni kell – állapította meg a Világgazdaság érdeklődésére Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője, aki szerint ennek legfőbb oka, hogy decemberben a KSH már nagyrészt elszámolhatja az üzemanyagár-sapka elengedését, ami az ING Bank számításai szerint nagyjából 1,7 százalékponttal dobhatta meg a decemberi fő inflációs mutatót, emiatt a 3 százalékos havi árindex több mint fele ennek a változásnak tudható majd be. Abban viszont nincs változás szerinte, hogy továbbra is az élelmiszerek drágulása lesz az egyik húzóerő.
Még ha havi alapon lassul is a termékkör áremelkedésének üteme, éves bázison nézve tovább emelkedik majd az inflációs ráta. Várhatóan decemberben az élelmiszerek éves inflációs mutatója már meghaladja majd a 45 százalékot is
– emelte ki a szakember, aki hozzátette, a dráguláshoz vélhetően a szeszes italok és a dohányáruk áremelkedése is hozzájárult. A szolgáltatások terén viszont már nagy a bizonytalanság, ugyanis év vége felé általában az árak mérséklődését szoktuk megfigyelni, ám ez sem 2020, sem 2021 telére nem volt jellemző. Ebből fakadóan az elemző szerint könnyen előfordulhat, hogy a szolgáltatások decemberi drágulása némiképp tovább emeli az éves bázisú általános inflációs mutatót, illetve a maginflációt is.
Remélhetőleg némileg kedvezőbb folyamatot látunk majd a tartós fogyasztási cikkek esetében. A forint stabilizálódásával és erősödésével az importált infláció mérséklődhetett, így ez a termékkör, amely különösen érzékeny a forint ingadozásaira, talán némileg enyhébb havi és éves bázisú inflációt mutat decemberben – vélekedett az ING Bank szakembere a VG cikkében.
Kapcsolódó cikkeink
4,7%-ra emelkedett a munkanélküliségi ráta
A 2023. december és 2024. február közötti három hónapban a…
Tovább olvasom >A GKI a kormány által gondoltnál lassúbb növekedésre, magasabb inflációra és nagyobb államháztartási hiányra számít
A magyar gazdaság 2023-ban elhúzódó recessziós állapotba került, miközben az…
Tovább olvasom >Növekvő cégalapítási aktivitás az emelkedő új eljárások árnyékában
Az alapítási kedvben határozott növekedés februárban. Szezonálisan csökkent a megszűnések…
Tovább olvasom >További cikkeink
Hét trend, amely 2024-ben az in-store marketingre és a kereskedelmi dizájnra hatással lesz
A fogyasztók figyelmének megragadása és megtartása évről évre egyre nehezebbnek tűnik.…
Tovább olvasom >2024 a kihívások éve a dohányipar és dohány-kiskereskedelem számára
A gazdasági nehézségek ellenére várhatóan növekedett a dohány-kiskereskedelem éves árbevétele…
Tovább olvasom >Megjelent a Trade magazin legújabb száma!
A digitális verzió ezúttal is bővített formában jelent meg, és olvasható a levél…
Tovább olvasom >