Most nem az élelmiszerárak, hanem az üzemanyag-árstop kivezetése dobta meg az inflációt
„Decemberben kivételesen nem az élelmiszerárak, hanem a benzinárstop kivezetése dobhatta meg az inflációt Magyarországon, amivel sajnos újabb történelmi rekordot sikerült beállítani. De legalább már nem kell sokat várni a fordulatra, minden jel szerint az alagút végén vagyunk” – olvashatjuk a Világgazdaság elemzői konszenzusa szerinti álláspontot.

Az élelmiszerárakra is hatással volt a benzinárstop kivezetése
Tovább gyorsulhatott decemberben az infláció, miután az élelmiszerek már-már szokásos drágulása mellett a fogyasztói árindexben új elemként megjelent az üzemanyagárstop eltörlésének hatása, ami önmagában mintegy 2 százalékponttal dobhatta meg az áremelkedések havi ütemét – hívták fel egyöntetűen a figyelmet a lapunk által megszólaltatott szakértők a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) péntek reggeli adatközlését megelőzően.
A Világgazdaság elemzői konszenzusa szerint a fogyasztói árak decemberben az előző év azonos időszakához képest 25,7 százalékkal, míg havi alapon 3 százalékkal emelkedtek. Mindez azt is jelenti, hogy többet kell görgetni visszafele a magyar gazdaságtörténetben ahhoz, hogy ekkora inflációt találjunk: egészen pontosan 1996 márciusában, tehát közel 27 éve mért ilyen ütemű áremelkedést a KSH hazánkban.
Az inflációs fordulatra egyelőre még várni kell – állapította meg a Világgazdaság érdeklődésére Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője, aki szerint ennek legfőbb oka, hogy decemberben a KSH már nagyrészt elszámolhatja az üzemanyagár-sapka elengedését, ami az ING Bank számításai szerint nagyjából 1,7 százalékponttal dobhatta meg a decemberi fő inflációs mutatót, emiatt a 3 százalékos havi árindex több mint fele ennek a változásnak tudható majd be. Abban viszont nincs változás szerinte, hogy továbbra is az élelmiszerek drágulása lesz az egyik húzóerő.
Még ha havi alapon lassul is a termékkör áremelkedésének üteme, éves bázison nézve tovább emelkedik majd az inflációs ráta. Várhatóan decemberben az élelmiszerek éves inflációs mutatója már meghaladja majd a 45 százalékot is
– emelte ki a szakember, aki hozzátette, a dráguláshoz vélhetően a szeszes italok és a dohányáruk áremelkedése is hozzájárult. A szolgáltatások terén viszont már nagy a bizonytalanság, ugyanis év vége felé általában az árak mérséklődését szoktuk megfigyelni, ám ez sem 2020, sem 2021 telére nem volt jellemző. Ebből fakadóan az elemző szerint könnyen előfordulhat, hogy a szolgáltatások decemberi drágulása némiképp tovább emeli az éves bázisú általános inflációs mutatót, illetve a maginflációt is.
Remélhetőleg némileg kedvezőbb folyamatot látunk majd a tartós fogyasztási cikkek esetében. A forint stabilizálódásával és erősödésével az importált infláció mérséklődhetett, így ez a termékkör, amely különösen érzékeny a forint ingadozásaira, talán némileg enyhébb havi és éves bázisú inflációt mutat decemberben – vélekedett az ING Bank szakembere a VG cikkében.
Kapcsolódó cikkeink
Újabb eszközzel támogatja a kormány a turisztikai ágazatot
A turizmus a magyar gazdaság stratégiai jelentőségű ágazata, amely az…
Tovább olvasom >Májusban csökkent a GKI konjunktúra indexe
A GKI Gazdaságkutató Zrt. – az EU támogatásával végzett –…
Tovább olvasom >Nagy Márton: hosszú távon vissza kell állni a beruházás alapú gazdasági növekedésre
Hosszú távon vissza kell állni a beruházás alapú gazdasági növekedésre,…
Tovább olvasom >További cikkeink
Orbán Viktor: az árréscsökkentést új termékekre is be fogjuk vezetni, ha szükséges
Az árrésszabályozást fenn kell tartani, mert az indokolatlan áremelésekkel szemben…
Tovább olvasom >Egészséges, rostban és fehérjében gazdag húskészítményeket fejlesztettek ki Debrecenben
Új, egészségvédő, rostban és fehérjében gazdag, egyedi bioaktív hatóanyagokat tartalmazó…
Tovább olvasom >A német kiskereskedelmi forgalom csökkent áprilisban havi szinten
Németországban reálértéken 1,1 százalékkal csökkent a kiskereskedelmi forgalom áprilisban havi…
Tovább olvasom >