Most nem az élelmiszerárak, hanem az üzemanyag-árstop kivezetése dobta meg az inflációt

A Világgazdaság elemzői konszenzusa szerint a fogyasztói árak decemberben az előző év azonos időszakához képest 25,7 százalékkal, míg havi alapon 3 százalékkal emelkedtek. Mindez azt is jelenti, hogy többet kell görgetni visszafele a magyar gazdaságtörténetben ahhoz, hogy ekkora inflációt találjunk: egészen pontosan 1996 márciusában, tehát közel 27 éve mért ilyen ütemű áremelkedést a KSH hazánkban.

Az inflációs fordulatra egyelőre még várni kell – állapította meg a Világgazdaság érdeklődésére Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője, aki szerint ennek legfőbb oka, hogy decemberben a KSH már nagyrészt elszámolhatja az üzemanyagár-sapka elengedését, ami az ING Bank számításai szerint nagyjából 1,7 százalékponttal dobhatta meg a decemberi fő inflációs mutatót, emiatt a 3 százalékos havi árindex több mint fele ennek a változásnak tudható majd be. Abban viszont nincs változás szerinte, hogy továbbra is az élelmiszerek drágulása lesz az egyik húzóerő.

– emelte ki a szakember, aki hozzátette, a dráguláshoz vélhetően a szeszes italok és a dohányáruk áremelkedése is hozzájárult. A szolgáltatások terén viszont már nagy a bizonytalanság, ugyanis év vége felé általában az árak mérséklődését szoktuk megfigyelni, ám ez sem 2020, sem 2021 telére nem volt jellemző. Ebből fakadóan az elemző szerint könnyen előfordulhat, hogy a szolgáltatások decemberi drágulása némiképp tovább emeli az éves bázisú általános inflációs mutatót, illetve a maginflációt is.

Remélhetőleg némileg kedvezőbb folyamatot látunk majd a tartós fogyasztási cikkek esetében. A forint stabilizálódásával és erősödésével az importált infláció mérséklődhetett, így ez a termékkör, amely különösen érzékeny a forint ingadozásaira, talán némileg enyhébb havi és éves bázisú inflációt mutat decemberben – vélekedett az ING Bank szakembere a VG cikkében.