Monetáris tanács: Az élelmiszerárak az orosz-ukrán háborút megelőző szintjükre csökkennek

A befektetői hangulat az előző kamatdöntés óta enyhén javul

A testület a kamatfolyosó két szélét sem módosította. A döntés megfelelt az elemzői várakozásoknak. A döntés indoklásában – amely a jegybank honlapján olvasható – a tanács hangsúlyozta, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása. A jegybank elsődleges céljának veszélyeztetése nélkül támogatja a pénzügyi stabilitás fenntartását és a kormány gazdaságpolitikáját, illetve környezeti fenntarthatósággal kapcsolatos politikáját.

Kitértek arra, hogy az elmúlt időszakban a világgazdasági növekedés lassult, számos országban a GDP csökkenése volt megfigyelhető; az elhúzódó orosz-ukrán háború, az európai energiaválság és az általánosan emelkedő kamatkörnyezet előretekintve továbbra is érdemi bizonytalanságot jelent. A nyersanyag- és energiaárak jelentősen mérséklődtek az elmúlt hónapokban, ugyanakkor az előző évekhez képest továbbra is magas szinteken alakulnak.

Leszögezték, hogy a befektetői hangulat az előző kamatdöntés óta enyhén javult. A kockázatvállalási hajlandóságot a beérkező makrogazdasági adatok és a kilátások, valamint a globálisan meghatározó jegybankok monetáris politikájával kapcsolatos várakozások befolyásolták.

Magyarországon a magas frekvenciájú adatok 2022 végére a GDP bővülésének további lassulását jelzik, az idei növekedést pedig mind belső, mind külső keresleti tényezők lassítják. A reáljövedelmek mérséklődése, a vállalati költségek emelkedése, az állami beruházások halasztása és a szigorúbb kamatkörnyezet egyaránt hűti a belföldi keresletet. A visszafogott globális konjunktúra mellett a növekvő hazai exportkapacitásoknak köszönhetően külpiaci részesedésünk emelkedik, amiben meghatározó az akkumulátorgyártás dinamikus bővülése. A jegybank decemberi Inflációs jelentése szerint a hazai GDP 2022-ben 4,5-5,0 százalékkal nőtt, az idén 0,5-1,5 százalékkal, 2024-ben 3,5-4,5 százalékkal, 2025-ben pedig 3,0-4,0 százalékkal bővül.

Tavaly decemberben az éves összevetésben számított infláció 24,5, a maginfláció 24,8 százalék volt, az infláció növekedése teljes egészében az üzemanyagok áremelkedésének következménye volt. A monetáris tanács közleménye szerint az inflációs várakozások változatlanul magas szinten alakulnak, de a kiskereskedelmi értékesítési árakra, illetve a szolgáltatásokra vonatkozó vállalati árvárakozások hónapok óta a nyári csúcsértékeik alatt tartózkodnak.

A testület várakozása szerint az infláció fordulatát okozó hatások a következő hónapokban még erőteljesebbé válnak: a világpiaci energia-, nyersanyag- és élelmiszerárak az orosz-ukrán háborút megelőző szintjükre csökkentek, emellett a belső kereslet csökkenésének árazásokat fegyelmező hatása, illetve a tavaszi hónapoktól a bázishatások kifutása egyaránt támogatja a hazai infláció mérséklődését.

A hazai infláció 2023 első felében lassan, majd az év közepétől jelentősebben csökken, a fogyasztóiár-index 2024-ben tér vissza a jegybanki toleranciasávba – közölték. Az MNB az ősszel bevezetett, a bankközi likviditás tartós lekötését célzó eszközeivel – az átalakított kötelező tartalékrendszerrel, az egyhetes futamidejű diszkontkötvénnyel és a hosszú futamidejű betéti tenderrel – az év végi időszakban is erőteljesen támogatta a monetáris transzmisszió hatékonyságának fenntartását.

A kedvező tapasztalatok alapján a jegybank ezen eszközeit a következő időszakban rendszeresen fogja alkalmazni, ennek keretében a hosszú futamidejű betéti eszközét január 25-én hirdeti meg, míg február 1-jétől a diszkontkötvény-aukciókat heti rendszerességgel fogja megtartani – közölte a monetáris tanács. A jegybank a pénzpiaci stabilitás érdekében továbbra is alkalmazza az egynapos betéti gyorstendereket és devizacsere-ügyleteket, valamint a következő hónapokban is biztosítja az energiaszámlához köthető, a piaci egyensúly eléréséhez szükséges devizalikviditási igényt.

„A monetáris tanács folyamatosan értékeli a beérkező adatokat és az inflációs kilátások alakulását, és a kockázatok fokozódása esetén kész megtenni a megfelelő lépéseket. A piaci stabilitás fenntartása és a monetáris transzmisszió erősítése előretekintve is kulcsfontosságú az árstabilitás eléréséhez. Az MNB továbbra is a pénzügyi piaci helyzet tartós elmozdulásaira fókuszál, és az október közepén bevezetett eszközeinek jelenlegi kondícióit a kockázati megítélés trendszerű javulásáig tartja fenn. A szigorú monetáris kondíciók tartós fenntartása szükséges, ami biztosítja az inflációs várakozások horgonyzását és az inflációs cél fenntartható módon történő elérését”

– közölte a monetáris tanács.