Módosította alapszabályát a NAK

2015. április 21-én Gödöllőn tartotta országos küldöttgyűlését a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK).

A Kamara dolgos évet tudhat maga mögött: a tavalyi év legfontosabb eredménye a több száz fős falugazdász-hálózat sikeres átvétele, és az eddigieknél olcsóbb és hatékonyabb hálózat kialakítása volt – mondta Győrffy Balázs, a NAK elnöke. Hozzátette: a falugazdászok tavaly 230 ezer őstermelő igazolvánnyal kapcsolatos ügyet intéztek – új kamarai szolgáltatásként ingyenesen –, emellett a 180 ezer beadott egységes kérelemből 134 ezret a közreműködésükkel nyújtották be a gazdálkodók.

A kamarai kártyához eddig több tucat vállalat csatlakozott, így a tagság számos szolgáltatáshoz juthat hozzá kedvezményesen. Az ingyenes jogsegélyszolgálat keretében a Kamarával megbízási viszonyban álló ügyvédek mintegy 500 ügyet láttak el, a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamarával együttműködve pedig elindult egy országos növényvédelmi előrejelző rendszer. A NAK véleményezte a támogatási rendeleteket és a pályázati kiírásokat, javaslatokat fogalmazott meg az ágazat működését akadályozó jogszabályokat érintően.

A Kamara 90 képzést indított, létrehozott egy biztosítási alkuszcéget, 9400 származási bizonyítványt adott ki. Felmérte az élő- és félsertés áfacsökkentéssel kapcsolatos tapasztalatokat, és kezdeményezte egy munkacsoport felállítását az ütemezett áfacsökkentésre vonatkozó javaslat kidolgozásához. Felmérte a mezőgazdasági vízigényeket, adatbázisba rendezte a termelői piacokat. Mindezek mellett a Kamara 500 rendezvényen vett részt, ahol lehetőségeihez mérten megjelenést biztosított a tagság számára – sorolta a NAK által elért legfontosabb eredményeket Győrffy Balázs.

Süle Katalin, a Kamara elnökségi szóvivője többek között a tegnapi sajtóhírekre reagálva elmondta: a felsorolt szolgáltatások túlnyomó része a kamarai tagdíjbefizetésekből jöhetett létre, így természetesen fontos, hogy tagjaink eleget tegyenek a kamarai törvényből fakadó kötelezettségüknek.

„Azokat a tagokat kértük tagdíj-tartozásuk rendezésére, akik korábbi befizetési kötelezettségüknek nem, vagy nem megfelelő mértékben tettek eleget. A tagdíjjal kapcsolatban a Kamara minden esetben a tagok érdekeit szem előtt tartva járt el: a tagdíj befizetését elmulasztókat tavaly nem szankcionáltuk, idén pedig elengedjük a pótlék 50 százalékát. Ez is bizonyítja a NAK pozitív hozzáállását, viszont a tagdíjat tisztességesen fizető tagokkal szemben méltatlan lenne, ha eltekintenénk a szankcióktól” – hangsúlyozta Süle Katalin.

Elmondta továbbá, hogy a Kamara minden esetben egyeztetett azokkal, akik a tagdíj-megállapító bizonylatban foglaltakkal nem értettek egyet, sőt, számos esetben a Kamara munkatársai személyesen keresték fel az érintetteket.

Süle Katalin elmondta: a Kamara már orvosolta a Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége (AGRYA) által felvetett problémákat. Az arányosabb tagdíjfizetési kötelezettség megvalósítása érdekében ugyanis módosulnak a tagdíjfizetés alapját befolyásoló szabályok.

Az alapszabály-módosítás értelmében azon tagok esetében, akiknél az agrárgazdasági tevékenységből származó árbevétel nem éri el a 20 százalékot (külön kérelem esetén a 25 százalékot), a tagdíjfizetés alapja csak az agrárgazdasági tevékenységből származó árbevétel lesz, és nem a teljes nettó árbevétel. A tevékenységükből kifolyólag jövedéki adót fizető tagok pedig a tagdíjfizetési alap meghatározásakor levonhatják a teljes nettó árbevételből az általuk megfizetendő jövedéki adónak a részükre vissza nem térített, illetve meg nem térülő összegét – tette hozzá.

A NAK küldöttei közül többen tagjai az AGRYA-nak, sajnálatos, hogy a Szövetség vezetősége nem kérdezte meg őket a kamarai tagdíjjal kapcsolatban, mert így elkerülhető lett volna, hogy téves információkkal tájékoztassák félre a közvéleményt” – tette hozzá a NAK elnökségi szóvivője.