Módosulhat a bevásárlóközpontok létesítésére vonatkozó törvény
A kormány benyújtotta az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvénynek az egyes kereskedelmi építmények engedélyezése fenntarthatósági szempontjainak érvényesítése érdekében történő módosításáról szóló törvényjavaslatot, az új törvény 2015 január elsején lép hatályba.
A Parlament honlapján kedden megjelent javaslat a 400 négyzetméternél nagyobb bruttó alapterületű kereskedelmi építményekre, illetve az építmények ilyen bővítésére vonatkozik. A létesítmények építésügyi engedélyezési eljárásában az országos illetékességgel eljáró Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal vezetőjének szakhatósági állásfoglalását kell beszerezni az építési engedély iránti kérelem és mellékletei megküldésével. A kormányhivataltól előzetes szakhatósági hozzájárulás is kérhető, amely egy évig használható fel.
A hivatal a szakhatósági állásfoglalás kialakítása során kizárólag az építménynek a létesítés helye szerinti településre és vonzáskörzetére gyakorolt környezeti, közlekedési és településrendezési hatásait vizsgálja a külön kormányrendeletben meghatározott különös környezetvédelmi, közlekedési és településfejlesztési követelményeinek figyelembe vételével. Így azt, hogy a létesítmény nem okoz-e olyan hátrányos következményeket, amelyek aránytalanul meghaladják a kereskedelmi építmény létesítésétől várható előnyöket.
Azokban az építési engedélyezési eljárásokban, amelyekben a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal szakhatóságként működött közre, másodfokú építésügyi hatósági hatáskörben nem járhat el, a Heves Megyei Kormányhivatal látja el ezt a hatáskört.
A törvényjavaslat más tartalommal és az eljárásba építve megtartja az érintett miniszterek képviselőiből álló ötfős bizottságot is, amelyet február 1-ig kell megalakítani.
A kormányhivatal köteles beszerezni a bizottság véleményét, amely megvizsgálja a tervezett építménynek a létesítés helye szerinti településre és vonzáskörzetére gyakorolt környezeti, közlekedési és településfejlesztési hatásait, valamint az esetlegesen várható kedvezőtlen hatások megszüntetésére, elkerülésére, csökkentésére vonatkozóan a kérelmező által tervezett intézkedések megvalósíthatóságát.
A javaslat indoklása szerint a kereskedelmi építmények esetében jellemző szempontként kerül megfontolásra a rövid megtérülési idő, gyakori a magas energiafelhasználás, az üvegházhatású gáz-kibocsátás és az útterhelés, amely a fenntartható fejlődés megvalósulását veszélyezteti. A jogalkotó felelőssége, hogy a szabályozás kialakítása során az általános építéshatósági engedélyezésen túl olyan rendszert vezessen be, amely fokozott figyelmet fordít a fenntartható fejlődés követelményeinek megvalósulására, a környezet védelmére – olvasható a javaslatban. (MTI)
Kapcsolódó cikkeink
További cikkeink
Fidelity Outlook 2025: Új utakon a részvények
Így 2025 felé közeledve kijelenthetjük, hogy a makro- és monetáris…
Tovább olvasom >ESG – a fenntarthatósági szabványokról jogi szemmel
2023 decembere óta számos jogszabály látott napvilágot az ESG-részletszabályokról, amelyben…
Tovább olvasom >Felkészülten keresik a legjobb akciókat a vásárlók – EY karácsonyi felmérés
A vásárlók többsége kifejezetten keresi és várja az ünnepi leárazásokat…
Tovább olvasom >