MNB: az inflációs cél fenntartható elérése 2019 közepén várható

A jegybank legfrissebb Inflációs jelentése szerint az inflációs cél fenntartható elérése az eddig vártnál egy negyedévvel később, 2019 közepén valószínű, a beruházások gyorsan emelkednek és a lakossági fogyasztás is tovább bővül – mondta Balatoni András, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) igazgatója csütörtökön Budapesten, sajtótájékoztatón.

Az MNB idénre 3,6 százalékos, jövőre 3,7 százalékos, 2019-ben pedig 3,2 százalékos gazdasági növekedést vár. Az idén az MNB szakértői szerint enyhén mérsékli a növekedést a munkanaphatás, az agrárium alacsonyabb teljesítménye és az ipari termékszerkezet átalakulásának hatása.

Balatoni András közölte: a lakosság fogyasztása a rendelkezésre álló jövedelemhez képest „stabil rátát” mutat majd a következő években, a lakossági beruházások azonban gyorsabban nőnek majd, mint a háztartások jövedelme.

Az MNB szakértői 2017-re 2,4 százalékos, jövőre 2,5 százalékos, 2019-ben 2,9 százalékos inflációt prognosztizálnak.

Az MNB Inflációs jelentése szerint a beruházások idén 16,2 százalékkal, jövőre 11,1 százalékkal bővülnek, 2019-ben már csak 4,3 százalékkal nőnek.

Balatoni András elmondta: az MNB inflációs előrejelzésének változását elsősorban a mérsékeltebb külső infláció magyarázza.

A friss jegybanki prognózis szerint az export bővülése idén kisebb lesz a korábban vártnál, a javuló külső kereslet ellenére az idén a hazai gyárleállások átmenetileg lassítják az export növekedését – mondta a jegybank igazgatója. Hozzátette: 2018-tól az export dinamikája és az ország exportpiaci részesedése újból emelkedik majd az MNB várakozása szerint.

Az MNB szakértői a kivitel alacsonyabb bővülésére számítanak az idén: 6,5 százalékos növekedést prognosztizálnak a júniusban várt 7,2 százalék helyett. Jövőre 7,7 százalékkal, 2019-ben pedig 7,3 százalékkal bővül az export az MNB szerint. Az import ezzel párhuzamosan idén 8,2 százalékkal, 2018-ban 8,8 százalékkal, 2019-ben 7,2 százalékkal nő majd.

A jegybanki szakértők szerint az a folyó fizetési és a tőkemérleg együttes egyenlege, az úgynevezett külső finanszírozási képesség, amit az uniós transzferek felhasználása jelentősen befolyásol, idén a GDP 5,0 százaléka, 2018-ban a GDP 4,8 százaléka, 2019-ben a GDP 6,2 százaléka lehet.

Balatoni András elmondta: jövőre és 2019-ben a deficitcélok hiánycsökkentő intézkedések nélkül is elérhetőek, 2017-ben némi mozgástér is lehet. Az államháztartás eredményszemléletű hiánya tartósan alacsony lesz, idén a tervezett 2,4 százaléknál némileg kisebb is lehet – jelezte a jegybank igazgatója. (MTI)