MNB: a dohánytermékek áremelkedése növelte a maginflációt tavaly decemberben

Az MNB által számított és a tartósabb inflációs tendenciákat megragadó mutatók között az indirekt adóktól szűrt maginfláció decemberben 0,1 százalékponttal 3,4 százalékra, a keresletérzékeny termékek árindexe 0,3 százalékponttal 3,3 százalékra emelkedett míg a ritkán változó árú termékek inflációja pedig negyedik hónapja változatlanul 4,0 százalék maradt.
Az árazási döntéseket a koronavírus-járvány megjelenését követően nagyobb változékonyság és a szokásostól eltérő szezonális mintázat jellemezte. A nyári hónapok magasabb átárazásait követően szeptembertől a dezinflációs hatások erősödtek. Ezzel összhangban az év utolsó időszakát általánosan alacsonyabb árdinamika jellemezte – állapították meg.
Az iparcikkek éves inflációja nem változott decemberben. A termékkörön belül a tartós iparcikkek árindexe az előző hónaphoz képest enyhén emelkedett, míg a nem tartós iparcikkek árindexe kis mértékben csökkent.
A piaci szolgáltatások árai az előző hónaphoz képest 0,1 százalékkal csökkentek. A korábbi évek átlagánál alacsonyabb havi árdinamikát főként a mobiltelefon, internet szolgáltatások árainak csökkenése okozta állapította meg az MNB elemzése.
Az élelmiszerek inflációja jelentősen mérséklődött az előző hónaphoz képest. A termékkörön belül a feldolgozatlan élelmiszerek árindexének mérséklődéséhez döntően a sertéshús, a tojás, illetve a friss gyümölcsök járultak hozzá, míg a feldolgozott élelmiszerek esetében a termékek széles köre magyarázza az infláció csökkenését.
Az üzemanyagárak az előző hónaphoz képest a kőolaj világpiaci árának emelkedésével párhuzamosan nőttek – jegyezte meg az MNB. (MTI)