MMSZ Green Club – kihelyezett ülés a Danone-nál: Fenntartható működés a gyakorlatban

A cikk a Trade magazin 2025/8-9. lapszámában olvasható.

A rendezvény házigazdájaként Csaplovics Péter, a Danone Kft. ügyvezetője köszöntötte a résztvevőket. Ezt követően Várkonyi Beáta, a Danone közép- és kelet-európai vállalati kapcsolatok igazgatója mutatta be a vállalat múltját, küldetését és fenntarthatósági törekvéseit. A Danone 1919-ben Barcelonában indult útjára, és már kezdetben is olyan élelmiszereket kínált, amelyek hozzájárulnak az egészséges életvitelhez – ez a szempont ma is alapja a termékfejlesztésnek. A cég ma már több mint 150 országban van jelen, 2024-es globális árbevétele elérte a 27,37 milliárd eurót.

A fenntarthatósági előadásoknak a Danone budapesti irodája adott otthont

B Corp minden üzletág számára

A Danone valaha diverz portfóliója mára letisztult: a friss tejtermékek, a növényi alapú élelmiszerek, a csecsemő- és kisdedtáplálást és a klinikai táplálást szolgáló termékek képezik tevékenységük magját. A portfólióba olyan ismert márkák tartoznak, mint az Actimel, az Activia, az Alpro, YoPRO, Oikos, Danette, Danonino, a Nutricia, a Milupa és a Milumil. Termékeik közös nevezője, hogy a táplálás mellett egészségmegőrző és társadalmi szerepvállalást is képviselnek.

A Danone fenntarthatósági céljait három kiemelt terület mentén határozza meg. Az egészség dimenziójában innovatív termékfejlesztéssel támogatják a kiegyensúlyozott táplálkozást és az egészséges életmódot. A közösségek irányába vállalt felelősségük a helyi beágyazottság erősítésére, edukációs programokra és stratégiai együttműködésekre épül. A környezet védelme érdekében csökkentik az üvegházhatású gázok kibocsátását, körforgásos csomagolási megoldásokat vezetnek be. A Danone több országban is támogatja a regeneratív mezőgazdaságot, például a „Soil Heroes” programon keresztül, amely a talaj egészségének visszaállítását segíti fenntartható termelési gyakorlatokkal.

Várkonyi Beáta, a Danone közép- és kelet-európai vállalati kapcsolatok igazgatója az Impact Journey keretében megvalósuló B Corp-minősítés fontosságáról is beszélt

A Danone az ESG-szempontrendszer mentén három fókuszterületre építi fenntarthatósági céljait. A régiós célok elérésében kulcsszerepet játszik a Danone Impact Journey elnevezésű stratégiai keretrendszer, amely egyszerre veszi figyelembe a társadalmi, környezeti és üzleti szempontokat. A fenntarthatóság itt nemcsak célkitűzés, hanem a működés egészét meghatározó szemlélet – ezt tükrözi az is, hogy a magyar piacon 43,1 milliárd forintos árbevétellel jelenlévő Danone már 2021 óta B Corp tanúsítvánnyal rendelkezik, és a vállalat célja, hogy 2030-ra minden üzletága megszerezze ezt a minősítést. „A B Corp nem kampány, hanem egy hosszú távú működési filozófia” – hangsúlyozta Várkonyi Beáta.

A Danone „One Planet. One Health.” víziója összeköti a táplálkozást és a bolygó egészségét – ennek jegyében törekszik arra, hogy az élelmiszeripari jelenléte pozitív társadalmi és környezeti hatással járjon.

Gyakorlati lépések a zöld stratégiában

Iván Holub, a Danone CEE OPOH fenntarthatósági vezetője online csatlakozott a rendezvényhez, és a zöld célkitűzések mérhetőségének, valamint a régiós alkalmazás szempontjainak bemutatására helyezte a hangsúlyt. Mint elmondta, a fenntartható megoldások akkor működőképesek, ha regionálisan adaptálhatóak, és üzleti szempontból is életképesek maradnak.

A Danone régiós fenntarthatósági fókuszában többek között a hozzáadott cukor arányának csökkentése, a mesterséges adalékanyagok visszaszorítása és a növényi alapú alternatívák elterjesztése áll. A vállalat célja, hogy 2025-ig minden új termékfejlesztés és receptúramódosítás megfeleljen a WHO ajánlásainak, és a Nutri-Score jelöléssel átlátható tájékoztatást nyújtson a fogyasztóknak.

Holub hangsúlyozta: a fenntarthatóság nem pusztán értékválasztás, hanem üzleti és társadalmi kényszer. A Scope 3 kategóriába tartozó, közvetett kibocsátások – például a beszállítói lánc vagy a logisztika emissziói – a vállalati karbonlábnyom döntő részét, akár 80%-át is kitehetik. Ennek kezelése átgondolt beszerzési stratégiát és működési optimalizálást kíván, beleértve a szállítási emissziók csökkentését is. A Danone Magyarország például a szállítási útvonalak optimalizálásával, energiahatékony megoldásokkal és alternatív üzemanyagok alkalmazásával mérsékli emisszióját.

Iván Holub, a Danone CEE OPOH fenntarthatósági vezetője a zöld célkitűzések mérhetőségének, valamint a régiós alkalmazás
szempontjainak bemutatására helyezte a hangsúlyt

Út a karbonsemlegességhez

A Danone régiós törekvéseinek bemutatását követően a vállalati karbonlábnyom összetevőiről és a gyakorlati megoldásokról Király Péter, a Carbonline Footprint Kft. ügyvezetője adott részletesebb képet. Előadásában kitért arra is, hogy a Scope 3 – vagyis a beszállítói lánc, az alkalmazotti közlekedés és a fogyasztói felhasználás – jellemzően a cégek legnagyobb kibocsátási tételét jelenti, ugyanakkor ez a legnehezebben kézben tartható terület is.

A „Karbonsemleges vállalat program” olyan gyakorlati iránymutatást nyújt a vállalatok számára, amely kézzelfogható lépéseken keresztül segíti őket abban, hogy elinduljanak a környezettudatosabb működés irányába – ideértve az energiahatékonyság növelését, a zöldenergia-beszerzést, valamint a kibocsátáskompenzációs lehetőségek alkalmazását.

Király Péter előadásában kitért arra is, hogy a digitális világ láthatatlan energiaigényei milyen jelentős terhet rónak a környezetre. Egyetlen Google-keresés nagyjából 0,3 wattórányi energiát használ fel, míg egy mesterséges intelligenciát alkalmazó lekérdezés – például egy ChatGPT-kérdés – 10–20 wattórát igényel, ami egy négyfős háztartás napi fogyasztásával mérhető össze. A Nemzetközi Energiaügynökség előrejelzései szerint az AI és kriptotechnológiák energiaigénye 2026-ra elérheti az évi 1000 terawattórát – ez nagyjából Japán teljes éves áramfelhasználásának felel meg. Nem véletlen tehát, hogy az Egyesült Államokban már most külön gázerőműveket építenek adatközpontok energiaellátására.

Király Péter, a Carbonline Footprint Kft. ügyvezetője
hangsúlyozta: a Scope 3 kibocsátások csökkentéséhez
elengedhetetlen a beszállítói lánc újragondolása

A Carbonline program három fő pillére az energiahatékonyság növelése, a zöldenergia-beszerzés és a kibocsátások kompenzációja. Az első lépés rendszerint egy részletes energiahatékonysági audit, amely során fény derül azokra a pontokra, ahol világításkorszerűsítéssel, gépparkcserével vagy technológiai fejlesztéssel érdemi megtakarítás érhető el. Ezt követi a megújuló energiaforrásokból származó villamos energia beszerzése, amelyet a származási garanciarendszer (Guarantee of Origin) biztosít. Ez az opció ma már Magyarországon is egyre szélesebb körben elérhető a vállalkozások számára. Végezetül a kompenzációs megoldások – például erdősítési programok vagy biogázprojektek – is hozzájárulhatnak a karbonsemlegességhez.

Király Péter zárásként hangsúlyozta: a globális üvegházhatásúgáz-kibocsátás legnagyobb szeletei az energiatermeléshez (26%), az iparhoz (20%), az épületek működtetéséhez (12%) és a közlekedéshez (25%) köthetők. A fenntarthatósági versenyben tehát alighanem azok lesznek lépéselőnyben, akik a számok mögé nézve a rendszert is képesek újragondolni.