MLE: a reklámadó versenyhátrányba hozza a hazai médiavállalkozásokat

Az Országgyűlés Gazdasági Bizottsága mai ülésén Lázár János miniszter úr beszámolt az Európai Bizottság által a reklámadótörvény miatt Magyarország ellen indított kötelezettségszegési eljárásokról, azok várható kimeneteléről. A bizottsági ülésen két szempontból vizsgálták a kialakult helyzetet egyrészről az adó mértékét illetően, másrészről pedig a adókötelezettség versenyjogi szempontú megfelelősége szempontjából – olvasható a Magyar Lapkiadók Egyesületének közleményében.

A sajtóban többször példaként emlegetett osztrák adónemmel kapcsolatban a magyar médiavállalkozásokat, gazdasági szereplőket képviselő Magyar Lapkiadók Egyesülete, megkönnyítendő a Bizottság munkáját, minden bizottsági tagnak részletes tájékoztatást küldött, bemutatva az osztrák és a jelenlegi és a nyilatkozatokban elhangzott tervezett magyar reklámadó szabályozása közötti markáns különbséget.

A főbb eltérések egyebek között az adózás alá vontak körében, a reklámadóból befolyt adóbevételek felhasználásában, az adófizetés alóli kivételek számossága tekintetében nyilvánulnak meg. Az osztrák szabályozásban számos kivétel található, mely segíti a kisebb bevételű médiavállalkozásokat. Különösen fontos, hogy Ausztriában, hasonlóan más európai országokhoz nem, hogy tovább terhelik a lapkiadó vállalkozásokat, hanem a kivetett adóból befolyt összeget a kormányzat egyéb támogatásokkal együtt, különböző csatornákon ugyan, de teljes egészében visszaforgatja a nyomtatott média iparágba ezzel is segítve a tájékoztatást és erősítve a média gazdasági szerepét.

Ugyanez a helyzet Görögországban is, ahol a reklámadóból származó bevételekből az arra rászoruló piaci szereplők részesülnek támogatásban.

Jól működő piacgazdaságokban is bevett szokás, hogy az írott média mint a tájékoztatás meghatározó szereplői közösségi támogatásban részesülnek mint például a francia sajtóalap, vagy ugyancsak az ausztriai szerencsejáték-bevételekből átadott sajtótámogatás formájában. Ugyanakkor nem hallgatható el az a tény sem, hogy dacára az adóbevételeknek az ágazatra nézve kedvező felhasználására, Ausztriában például az adó bevezetését követően 17,5 %-kal csökkent a médiapiaci szereplők száma.

A szakma felhívja ismét a döntéshozók figyelmét arra, hogy bármilyen a hazai médiavállalkozásokra kivetett adónem továbbra is versenyhátrányt jelent az online piacon túlsúlyban lévő globális szereplőkkel szemben.

A Magyar Lapkiadók Egyesülete – mint a reklám és médiapiaci szereplők egyik legnagyobb létszámú gazdasági képviseleti szervezete – csakúgy mint korábban, most is nyitott az egyeztetésre annak érdekében, hogy a ma már a kormányzat részéről nyíltan ágazati különadóként meghatározott adónem kivetése káros a gazdasági növekedés szempontjából. Az abból befolyó bevétel felhasználása könnyen napi politikai játszmák eszköze lehet, tovább nehezítve egy egyébként is strukturális problémákkal küzdő iparág helyzetét.