Mitől vonzó egy munkahely?

Idén először csatlakozott Magyarország a világ legnagyobb, független munkáltatóimárka-kutatásához. A Randstad Awardhoz kapcsolódó felmérés szerint hazánkban a legtöbben a fizetés alapján választanak munkahelyet. A retailer vállalatokat ugyan sokan ismerik hazánkban, de a felsőfokú végzettségű, szakképzett munkavállalók körében a kevésbé népszerű munkahelyek között szerepelnek. A kutatás eredményeiről
és tanulságairól Baja Sándort, a Randstad Hungary ügyvezetőjét kérdeztük.

A képen balról jobbra: Takács Nóra (műsorvezető), dr. Pellioniszné dr. Paróczai Margit (Richter Gedeon), Mike Nixon (Nestlé), Manuela Meske-Schubert (Audi), Németh Ákos (Mercedes),
Kalocsai Péter (Samsung), Szigeti Ágnes Andrea (Magyar Telekom), Baja Sándor (Randstad)

– Egyre többet hallani az employer brandingről – vajon csak egy újabb divatszóról beszélünk, vagy valóban hasznot hajt a vállalatnak, ha törődik a munkáltatói márka építésével?

– Baja Sándor: Az emberi erőforrások tekintetében a hatékonyság kulcsa, hogy a munkavállalók a képességeiknek legjobban megfelelő pozíciókban dolgozzanak, illetve egy adott munkakörbe a leginkább odaillő embert válasszuk. A különleges szaktudást igénylő feladatoknál speciális szakemberekre van szükség, akikből általában kevés van – értük egyre kiélezettebb harc folyik például az informatika és a pénzügy területén. Elég megnézni a munkaügyi statisztikákat: az üres álláshelyek száma 2013 utolsó negyedévében 18 százalékkal több volt, mint egy évvel korábban, miközben a nyilvántartott álláskeresők száma 28 százalékkal csökkent. A saját statisztikáink szerint a vállalatok mintegy 40 százaléka keres aktívan új embereket. Egy ilyen kiélezett helyzetben komoly versenyelőnyt jelent, ha meg tudjuk szerezni, és hosszú távon is meg tudjuk tartani a jó képességű alkalmazottakat.

– Pontosan mit vizsgál ezzel kapcsolatban a Randstad?

– Immár 14. alkalommal végeztünk egy átfogó, globális vizsgálatot a legnagyobb munkaadók megítéléséről és a munkahelyválasztásban kulcsszerepet játszó tényezőkről. A felmérés teljesen független, a világ egyik legrangosabb kutatóvállalata, a belga ICMA-csoport végezte, kizárólag gazdasági és demográfiai mutatók alapján. Nem az adott cég dolgozóit vagy HR-eseit kérdeztük, hanem a 18–65 éves korosztályt reprezentáló potenciális munkavállalókat. Idén összesen 200 000 fő részvételével, 23 országban zajlott a kutatás, ami a globális gazdaság 75 százalékát fedte le. Magyarország most először csatlakozott: 5500 ember véleményét kérdeztük meg 2013 utolsó negyedévében.

– Mi derült ki a felmérésből, mi a legfontosabb a magyar munkavállalók szá-
mára?

– A munkahelyválasztásnál mindenképpen a fizetés – a magyarok 41 százaléka elsődlegesen ez alapján választ munkahelyet. Ez nem magyar sajátosság, globálisan is a fizetés a legfontosabb szempont, ráadásul a jelentősége még növekedett is 2013-hoz képest. Az elmúlt években még gyakorlatilag egyformán fontos volt az emberek számára a hosszú távú foglalkoztatás biztonsága és a juttatás, úgy tűnik azonban, hogy fordulóponthoz érkeztünk, a válság elmúlásával a munkavállalók már könnyebben váltanak munkahelyet a jobb fizetés reményében. Ez nyilván veszélyt és lehetőséget is jelenthet a vállalatok számára.

– Van azért valami az anyagiakon kívül, ami maradásra bírhatja a munkavállalókat?

– Ha kiterjesztjük a vizsgálatot a döntésben szerepet játszó öt legfontosabb tényezőre, akkor a juttatások és a hosszú távú biztonság mellett mindenképpen számít a magyaroknak a kellemes munkahelyi légkör és a munka-magánélet egyensúlya is. Itt azonban már jelentős különbségeket láttunk a különböző demográfiai csoportoknál. A hölgyek számára fontosabb a magánélettel összeegyeztethető, esetleg rugalmas munkavégzés, míg az urakat jobban motiválják a karrierépítési lehetőségek. Ezen belül is az előrelépés esélye a fiatalok számára fontosabb, az idősebbek inkább a hosszú távú biztonságot keresik. A magasabb végzettségűek pedig az átlagosnál nagyobb jelentőséget tulajdonítanak annak, hogy érdekes munkát végezhessenek. A globális trendek alapján egyébként növekszik ezeknek a szubjektívebb tényezőknek a jelentősége, így főleg az innovatív vállalatoknál, vagy ott, ahol nagyobb a verseny a jó szakemberekért, ezekre is érdemes figyelmet fordítania a HR-szakembereknek.

– Mit vizsgáltak még a kutatásban?

– A felmérésben idén a nyugdíjazással kapcsolatos elképzeléseket vizsgáltuk. A válaszokból az derült ki, hogy a magyarok átlagosan 57 éves korukig szeretnének dolgozni, de tudják, hogy erre keveseknek lesz lehetőségük – összességében arra számítanak, hogy 66 éves korban mehetnek nyugdíjba. Megkérdeztük ugyanakkor azt is, mi motiválná a munkavállalókat arra, hogy tovább dolgozzanak, és a többség azt szeretné, ha kisebb fizikai és pszichés megterhelés mellett végezhetné a feladatait. Ezt a kellemesebb munkahelyi légkör, a rövidebb munkaidő és a nyugodtabb munkabeosztás követi a fontossági sorrendben. Vagyis az idősebb munkavállalók nem feltétlenül akarnak versengeni a fiatalokkal, inkább azt várják a munkaadóktól, hogy a saját képességeikhez mért feladatokat kapjanak.

– Mit gondolnak a munkavállalók az FMCG- és retail-szektorról?

– A kiskereskedelem legnagyobb szereplői magas névismerettel rendelkeznek, a Tescót például a magyar munkavállalók 97 százaléka ismeri. A népszerűség tekintetében azonban kevésbé előkelő helyen szerepelnek a megkérdezettek véleménye alapján. A kiskereskedelem legnagyobb munkáltatói közül egyedül a dm-drogerie marktnál láttuk azt, hogy több munkavállaló dolgozna szívesebben az üzleteikben, mint ahányan inkább elutasítanának egy állásajánlatot. Az FMCG-szektor megítélése ennél jóval kedvezőbb, például a Nestlé esetében nemcsak a névismeret, hanem a vonzerő is kifejezetten magas volt: minden második munkavállaló szívesen dolgozna náluk. Mellettük a vizsgált vállalatok közül a Pick is jó eredményeket ért el.