Mit tartogat 2025 a magyar lakosság számára?

A cikk a Trade magazin 2025/2-3. lapszámában olvasható.

Vendégszerző:
Lászlóffy Emma
junior kutató
NMS Hungary

Ötszázhúsz fős reprezentatív kutatásunkban a 2025-ös évvel kapcsolatos várakozásaikról kérdeztük meg a magyar lakosságot. A megkérdezettek 62%-a nem elégedett a jelenlegi anyagi helyzetével. Azonban egyfajta beletörődő attitűd is megfigyelhető a válaszadók körében, mert körülbelül ugyanennyi ember egyetért valamilyen mértékben azzal, hogy jelenleg nincs lehetősége arra, hogy jobb anyagi körülményeket teremtsen saját maga és családja számára. Ez a passzivitás, beletörődés nem mutatkozik meg ilyen mértékben a következő kérdésben, ahol a válaszadók kétharmada úgy nyilatkozott, hogy rendszeresen tesz azért, hogy többet keressen; legyen szó pluszmunkáról vagy akár túlóráról. Így talán az is állítható, hogy az első kérdésben megjelenő pesszimista eredmény, nem egy beletörődő passzív magatartásból fakadó attitűd.

A válaszadók megoszlása egyforma arányú annak függvényében, hogy véleményük szerint javulni, stagnálni vagy romlani fog-e az anyagi helyzetük az előttük álló évben. A megtakarítások változásáról való várakozásokban is hasonló dinamika figyelhető meg, bár itt a számok inkább abba az irányba húznak, hogy a megkérdezettek úgy gondolják, hogy csökkenni fognak a megtakarításaik.

A válaszadókat a mindennapokban megjelenő aggodalmaikról is megkérdeztük. A megkérdezettek 60%-a aggódik a hétköznapokban kisebb vagy nagyobb mértékben a munkahelyének elvesztése miatt. A nőknél ez az arány magasabb, mint a férfiaknál. A magas infláció a vidékiek szemében aggasztóbb, 60%-uk válaszolta azt, hogy nagyon aggasztónak találják azt a mindennapi életük során is; de a nagyobb városokban sem sokkal alacsonyabb ez a szám. A növekvő energiaárak miatt a megkérdezettek fele aggódik a kisebb városokban és községekben, míg a nagyvárosokban ez az arány jóval kisebb. Jelentősebb eltérés nincs vidék-város viszonylatban az egészségügyi állapotuk helyzete miatti aggódásban, ez összességében a válaszadók 80%-át érinti valamilyen mértékben. Azonban hitelek, jelzálogok törlesztésének tekintetében is azt láthatjuk, hogy vidéken csak 46% az, aki egyáltalán nem aggódik ezek miatt, míg a városokban ez körülbelül 10%-kal magasabb.

A kutatásban részt vevőket arról is megkérdeztük, hogy melyek azok a hétköznapi dolgok, vásárolt termékkategóriák, amelyekre kevesebbet terveznek költeni ebben az évben. A válaszadóknak csak 20%-a nyilatkozta azt, hogy a felsorolt kiadások közül egyikre sem terveznek kevesebbet költeni. A maradék 80% válaszai pedig a következőképpen oszlanak meg: legtöbben az étterembe járás, házon kívüli étkezés költségein terveznek spórolni (44%), azonban jelentős még a szórakozás (35%), valamint programokon való megtakarítást tervezők aránya is, harmadik helyen pedig a kozmetikumok, szépségápolási termékek szerepelnek 30%-kal. A megkérdezettek 20%-a tervez kevesebbet költeni 2025-ben az élelmiszerekre és a közlekedésre (pl. kevesebb autóhasználattal), valamint 28% válaszolta azt, hogy egyéb szolgáltatásokra, úgymint a fodrász vagy kozmetikus is kevesebbet tervez elkölteni az előttünk álló év folyamán.

Azok közül, akik kevesebbet terveznek költeni élelmiszerre, azoknak a legnagyobb része (több mint kétharmada) az akciókra való tudatosabb odafigyelés útján szeretné ezt megtenni, valamint a megszokott termékeik kisebb mennyiségben történő vásárlását tervezik. A válaszolók harmada jelölte azt is, hogy több saját márkás termék vásárlását tervezi, valamint jobban figyel majd az egységárakra.

A kozmetikai termékeken megtakarítani kívánó válaszadók a legnagyobb arányban szintén az akciókra szeretnének jobban figyelni, illetve 40% a már használt termékek kisebb mennyiségben történő megvásárlását tervezi. Egynegyedük pedig több saját márkás termék vásárlására is hajlandó lenne a megtakarítás érdekében.

A megkérdezettek átlagosan 3 élelmiszer-üzletláncba járnak rendszeresen vásárolni (legalább havi rendszerességgel). 70%-nál ez nem változott jelentősen az elmúlt 1-2 évben, akinek pedig változott, az inkább kevesebb élelmiszerláncban vásárol az előző évekhez képest.

A vásárlási attitűdök vizsgálatakor megnéztük azt is, hogy milyen gyakoriságú vásárlások a legjellemzőbbek a válaszadók rutinjaira. A leggyakoribb válasznak, a megkérdezettek egynegyedével, a körülbelül kéthetente történő nagyobb bevásárlás bizonyult, mely nagybevásárlások között csak a legszükségesebbeket vásárolják meg. Azonban nem maradt el sokkal ettől (20%-kal) a havonta egyszer történő nagybevásárlás sem (legszükségesebbekkel, pl. pékáru vagy zöldség-gyümölcs vásárlásával történő kiegészítéssel), illetve a hetente egyszer történő vásárlás sem, mely utóbbi alatt, igyekeznek mindent megvenni (friss árut is).

Az anyagi helyzetre érkezett válaszok körében azt is megvizsgáltuk, hogy egy 1–10-ig terjedő skálán mennyire figyelik az élelmiszer- és vegyiáru-termékekre vonatkozó akciókat. Így azt az eredményt kaptuk, hogy a megkérdezettek 79%-a kiemelkedően figyeli az élelmiszer- és vegyiáru-termékekre vonatkozó akciókat: a 7–10-ig terjedő sávot jelölte meg, ezzel szemben mindössze 4% volt az, aki azt mondta, hogy nem vagy szinte egyáltalán nem követi az árkedvezményeket.

A megkérdezetettek fele figyeli a boltokban az árakat, és így ez az egyik fő módja az akciókról való értesüléseiknek, de még ennél is többen vannak azok (58%), akik online akciós újságokat (is), nyomtatott akciós újságokat (34%) (is), illetve applikációt (38%) (is) használnak az árak és akciók nyomon követése érdekében.

A megkérdezettek körülbelül harmada azt vallotta, hogy tudatosan figyeli az akciókat –akár újságban, akár üzletben, illetve, hogy célzottan elmennek egy adott üzletláncba vásárolni, ha ott kedvező akciókat kínálnak, vagy akár igyekeznek úgy időzíteni vásárlást, hogy akciósan tudják megvenni a kívánt terméket. Az is jellemző a válaszadók egyharmadára, hogy többet vesznek egy bizonyos termékből, ha az éppen akciós, valamint, hogy törekszenek arra, hogy minél több akciós termék legyen a kosarukban. Jelentős még azoknak az aránya (25%), akik olyan terméket is megvásárolnak, amire még éppen nem lenne teljesen szükségük (mert pl. még nem fogyott el teljesen), ha az a termék éppen akciós. Elenyésző azoknak a száma, akik csak bizonyos termékek esetében figyelik az akciókat (11%), valamint azoké is, akik egy termékkategórián belül márkát váltanak, ha a másik márka terméke akciós lenne.

Összességében a 2025-ös évre a válaszok vegyes képet mutatnak az anyagi helyzetre vonatkozó javulás vagy romlás várásának tekintetében. Azt is láthatjuk, hogy komoly aggodalmat okoz még mindig az infláció, illetve az egyének egészségügyi állapota is. A megtakarítási szándék miatt még nagyobb jelentőséggel bírhatnak majd az akciók, amelyek be tudják vonzani a vásárlókat az egyes üzletekbe, illetve jobban előtérbe kerülhet a saját márkás termékek vásárlása is. //