Mire számíthat idén a magyar gazdaság?

2019 őszén a gazdasági elemzők várakozásai az arra az évre vonatkozó átlagos GDP-növekedésre 4,4 és 5% között szóródtak, a bővülés végül 4,9% lett. Most a Portfolio begyűjtött prognózisai 2020-ra vonatkozóan -3,7% és -7,4% között vannak. Látható: egészen szokatlan, nyugodtan mondhatjuk hogy példa nélküli az ilyen mértékű eltérés a prognózisokban. A helyzet pedig még ennél is bonyolultabb: a legtöbben hangsúlyozzák, hogy a hasonló valószínűségű lehetséges forgatókönyvek kimenetei között akkora eltérések vannak, hogy igazából nincs is sok értelme pontelőrejelzést adni.

Ha mégis konszenzust kellene számolni az előrejelzésekből, akkor (több technikai feltételezés mellett) 5% körüli GDP-visszaesés jönne ki. Érdekes módon ez nem nagyobb, mint amit a második negyedévi, a várakozásoknál végül rosszabbul alakuló GDP-adat megismerése előtt vártak a közgazdászok. Vagyis a kedvezőtlen adat nem rontotta tovább a várakozásokat.

A szélsőséges kimenetekre jó példa az MKB Bank szakértőinek értékelése: szerintük két, egyenlő valószínűségű pálya fogalmazható meg, egy enyhe és súlyosbodó vírushelyzetű forgatókönyv, ezek megvalósulása természetesen a járvány második hullámának jellegétől, mértékétől függ. A fő kérdés, hogy a gazdaság milyen mértékben lesz korlátozva az elkövetkező időszakban. Eszerint enyhe vírushelyzet pálya esetében az idei évben 3,7%-os gazdasági visszaesés következne be, súlyosbodó vírushelyzetet feltételezve ugyanakkor 2020-ban 7,4%-os visszaesést szenvedhet el a magyar gazdaság.

Hogy miért nem lettek borúlátóbbak az elemzők a gyenge második negyedév után, Virovácz Péter adja meg a választ. Az ING Bank vezető elemzője szerint a második negyedév részletes GDP adatait látva továbbra is reális az idei, 5,5 százalék körüli gazdasági visszaesésről szóló becslése. Az iparban rendkívül jelentős potenciál van az év hátralévő részében, tekintettel arra, hogy itt volt a legnagyobb visszaesés. Sőt némi meglepetésre, a nettó export alakulása jobban visszahúzta a GDP-t, mint a szolgáltatószektor teljesítménye. Az ipari rendelésállomány júniusban megegyezett az előző év azonos időszakival, vagyis ez is segíti a kilábalást. A szolgáltatószektor vártnál kisebb beszakadása arra utalhat, hogy a júniusi újranyitás hatására jelentős volt a halasztott fogyasztás pótlása, vagyis kevesebb impulzus maradt a harmadik negyedévre. Ráadásul a júliusi kiskereskedelmi adatok is a lassabb kilábalást támasztják alá. Az építőipar esetében egyértelműen látszik, hogy nem csak a Covid-hatás fékezi a teljesítményt. Itt strukturális problémák vannak, amelyek az év hátralévő részében, és 2021 elején sem feltétlenül enyhülnek majd. A lökést a 2021 második felére várt beruházási boom hozhatja el (új hétéves programozási időszak beindulása, a Helyreállítási Alap beindulása).

ÖSSZESSÉGÉBEN TEHÁT AZ EDDIGIEKHEZ KÉPEST VAN POZITÍV ÉS NEGATÍV MEGLEPETÉS.

Ahogyan az a fenti grafikonunkon látszik, ha az utóbbi egy hónapban nem is, előtte nagyon sokat romlottak a növekedési kilátások. Március közepén a hazai járvány kirobbanásával egyidőben készítettünk egy a mostanihoz hasonló, soron kívüli GDP-pollt. Az abban szereplő előrejelzések konszenzusa 0,5 százalékos GDP-növekedés volt. Valószínűleg az volt az utolsó olyan pillanat, amikor még a többség bízott abban, hogy nem lesz recesszió az idén Magyarországon.

A legoptimistább előrejelzést Suppan Gergely adta, a Takarékbank szakértője szerint 3,9%-os visszaeséssel megúszhatjuk a 2020-a évet. Ezt az utóbbi időben beérkező, a mélypontról fellendülést jelző adatokra alapozza. A harmadik negyedévben érdemi felpattanás látszik minden szinten, kivételt az idegenforgalom, rendezvények, fesztiválok, konferenciák, kiállítások, vásárok jelentenek – egyelőre. Az ipar a második negyedéves mintegy 25%-os visszaesésből felpattanhat -5%-ra, a tavalyi utolsó negyedévi viszonylag gyenge bázis miatt pedig kissé tovább javulhat a negyedik negyedévben.

A kiskereskedelem némi eséllyel kissé tovább javulhat, így akár 1,5-2% körüli növekedést is láthatunk a harmadik negyedévben, ami szintén határozott javulás a második negyedéves 4,1%-os csökkenés után. A vendéglátás forgalma a második negyedévben még mintegy 50%-kal csökkent, az előzetes július-augusztusi pénztári adatok szerint a visszaesés már alig 10-12%-os, ami igen meredek felpattanás. A vendégéjszakák száma a második negyedévben mintegy 87%-kal zuhant, azonban az előzetes júliusi adatok alapján a belföldi vendégéjszakák 42%-kal ugrottak, ami szinte teljes egészében ellensúlyozni tudta a külföldi vendégéjszakák visszaesését. Így az összes vendégéjszaka már alig 3%-kal maradt el az egy évvel ezelőttitől.

Suppan szerint a fő kockázat, hogy a határok lezárása szeptembertől mit okoz, de amúgy sem lehetett erős szezonra számítani az őszi hónapokra jellemző üzleti turizmus elmaradása miatt. Ezzel szemben a belföldi turizmus erős maradhat. A közszolgáltatásokat a második negyedévben a nem sürgős műtétek elhalasztása és a távoktatás vethette vissza, az egészségügy és oktatás újraindulása miatt érdemi javulás várható. A kilátásokat beárnyékolja a járvány meredek felfutása, de a tavaszihoz hasonló korlátozásokra nem számít a szakértő.

Bármilyen meglepő, olyan elemző is van, aki azt jelezte, javítani fogja az előrejelzését. Halász Ágnes, az Unicredit vezető elemzője a második negyedéves GDP-adat előtt 8%-os (tehát az elemzői konszenzust jóval meghaladó mértékű) visszaesést várt, most viszont revízió alatt van a prognózisa.

A gazdasági pálya bizonytalanságára jellemző, hogy nem csak a növekedési előrejelzések szórnak, hanem abban sincs összhang, hogy a gazdaság mikor fogja elérni a válság előtti (2019 végi) teljesítményt, vagyis mikor dolgozza le teljesen a visszaesést. A legoptimistább várakozás szerint ez akár már a jövő év elején bekövetkezhet, a borúlátás csúcsát a 2023-as prognózisok jelentik. (portfolio.hu)