Mintegy 32 egészségre ártalmas hatás köthető az ultrafeldolgozott élelmiszerek fogyasztásához

Az átfogó vizsgálat egy sor „meglévő metaanalízist” értékelt, amelyekben közel 10 millióan vettek részt. Értékelte a résztvevők UPF-eknek való kitettsége hatásait a NOVA osztályozási rendszerben meghatározottak szerint.

Az érintett termékek közé tartoztak többek között az édes és sós snackek, készételek, instant tészták, reggelizőpelyhek, margarinok, egyes csomagolt kenyerek és szénsavas italok.

A kutatók „közvetlen összefüggéseket” találtak az UPF-ek és a halálozás, a szív- és érrendszeri betegségekkel és a leggyakoribb mentális zavarokkal összefüggő halálozás megnövekedett kockázata között.

A „legerősebb rendelkezésre álló bizonyítékok” összefüggést mutattak az UPF és a túlsúly, elhízás , valamint a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának fokozott kockázata között.

A tanulmány az UPF-expozíciót az asztmával, a Crohn-betegséggel, a fekélyes vastagbélgyulladással, a „közepes kardiometabolikus kockázati tényezőkkel” és egyes rákos megbetegedésekkel is összefüggésbe hozta, bár a kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy az e problémákkal való összefüggést alátámasztó bizonyítékok „korlátozottak és további vizsgálatot igényelnek”.

Az eredményekre reagálva a brit iparági szervezet, a Food and Drink Federation szóvivője elmondta:

– Az élelmiszeripar alaposan meg fogja vizsgálni a jelentést. Számunkra az a legfontosabb, hogy az általunk előállított élelmiszerek és italok biztonságosak, táplálóak legyenek egyértelmű információkkal a címkéken.

A szóvivő kifejezte továbbá az FDF „aggodalmát” azzal kapcsolatban, hogy az ultrafeldolgozott élelmiszer kifejezés „összezavarhatja” a fogyasztókat. A szervezet szerint fontosabb lenne arra felhívni a figyelmüket, hogy túl sok zsírban, sóban és cukorban gazdag élelmiszert és nem elegendő zöldséget, gyümölcsöt és rostot fogyasztanak ahelyett, hogy a fókusz magán a feldolgozáson van. A gyártók az elmúlt években mindent megtettek annak érdekében, hogy termékeiket új receptúrákkal egészségesebbé tegyék, illetve a kiszereléseket csökkentsék.

Az UPF-fogyasztás és a káros egészségügyi hatások közötti kapcsolat vitatott téma, és az egészségügyi szervek óvakodnak attól, hogy minden feldolgozott élelmiszert és italt az egészségre ártalmasnak minősítsenek.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) hét európai ország 266ezer fogyasztójának bevonásával készült és tavaly novemberben publikált jelentése szerint egyes feldolgozott élelmiszerek, például a kenyér és a gabonafélék rosttartalmuknak köszönhetően csökkenthetik több hosszú távú egészségügyi probléma kialakulásának, illetve a multimorbiditásnak a valószínűségét. A jelentés megállapította, hogy a nagy mennyiségű feldolgozott kolbászt és cukros italokat tartalmazó étrend növeli az elhízás kockázatát. Hangsúlyozta azonban, hogy „más alcsoportok, például az ultra-feldolgozott kenyér és gabonafélék, valamint a növényi alapú alternatívák nem járultak hozzá a kockázathoz”.

Just Food