„Min­ket vá­lasz­tott a Tesco be­szál­lí­tó­nak”

Olasz olí­va­olaj-of­fen­zí­va vár­ha­tó. Ma­gyar­or­szá­got Bel­gi­um mel­lett ugyan­is ígé­re­tes pi­ac­nak tart­ja az ot­ta­ni ex­por­tot tá­mo­ga­tó Olasz Kül­ke­res­ke­del­mi In­té­zet. Má­jus 23-án nagy­sza­bá­sú, el­adás­ösz­tön­zést szol­gá­ló ter­mék­is­mer­te­tést és -bemutatót tar­ta­nak a bu­da­pes­ti olasz kultúrintézetben. Az elő­ze­tes tá­jé­ko­zó­dás ér­de­ké­ben mun­ka­tár­sun­kat meg­hív­ták a Her­ku­les­ről el­ne­ve­zett olasz olí­va­olaj-ver­seny idei dön­tő­jé­re, amit Spoleto vá­ros­ban tar­tot­tak, már­ci­us vé­gén. Angelo Guidobaldi olasz lé­té­re nem a sza­vak em­be­re. Kész­ség­gel ka­la­u­zol csa­lá­di vál­lal­ko­zá­sá­nak kor­sze­rű sajtolóberendezéséhez. A le­he­tő leg­tisz­tább, fény­től, le­ve­gő­től és me­leg­től óvott, ki­vá­ló mi­nő­sé­gű ola­jat ál­lít­ják itt elő. Olyan ma­gas szín­vo­na­lon, hogy ki­emel­ked­nek a más­fél mil­lió olasz olí­va­olaj-ter­me­lő gaz­da kö­zül.
A rész­le­tes tá­jé­koz­ta­tást signor Guido­baldi azon­ban át­en­ge­di Irene lá­nyá­nak, aki mond­ja is, mu­tat­ja is az olaj­bo­gyó út­ját az ül­tet­vény­től a pa­lac­kig.

„Nagy­apám ma­gas mi­nő­ség­ben gon­dol­ko­dott”
Ró­má­tól 150 ki­lo­mé­ter­re észak­ke­le­ti irány­ban, Umbria he­gyei kö­zött, Trevi kis­vá­ros szé­lén va­gyunk, az Il Frantoio Societa Agricola Trevi ne­vű csa­lá­di vál­lal­ko­zás te­lep­he­lyén.
– Ami­kor nagy­apám 40 éve lét­re­hoz­ta a cé­get, úgy gon­dol­ta, hogy ma­gas mi­nő­sé­gű ter­mé­kek­kel le­het si­ke­res. Ele­jé­től fog­va er­re tö­re­ke­dett – fog­lal­ja ös­­sze a kez­de­te­ket ola­szos tem­pe­ra­men­tum­mal Irene Guidobaldi.
A ma­gas mi­nő­sé­get el­is­me­rő el­ső olasz ta­nú­sít­ványt 1994-ben kap­ták, az­tán nyolc év múl­va a má­so­di­kat, idén pe­dig egy brit ki­tün­te­tést, amely már a Tescóval ki­ala­kult jó kap­cso­la­tot iga­zol­ja vis­­sza. Ta­valy­előtt meg­nyer­ték az egyik Her­ku­les kü­lön­dí­jat, bi­zo­nyít­va ver­seny­ké­pes­sé­gü­ket az erős me­zőny­ben.
A si­ke­rek­ből tő­ke ko­vá­cso­ló­dott:
– Min­ket vá­lasz­tot­tak a Tesco be­szer­zői a leg­ma­ga­sabb mi­nő­sé­gű olasz be­szál­lí­tó­juk­nak ta­valy. Raj­tunk kí­vül Olasz­or­szág­ban Ligu­riában és Tos­ca­ná­ban szer­ződ­tek még egy-egy vál­lal­ko­zás­sal.

Nincs meg­ál­lás a fej­lesz­tés­ben
Ele­in­te no­vem­ber kö­ze­pén kezd­ték szed­ni az olaj­bo­gyót, de vál­to­zott a klí­ma, me­le­gebb lett az ok­tó­ber, úgy­hogy egy hó­nap­pal előbb­re ke­rült a szü­ret.
– Kéz­zel sze­dünk le min­den sze­met, hogy sem­mi­lyen sé­rü­lés ne ér­je. Így per­sze drá­gább, mint gép­pel, de biz­tos­ra me­he­tünk. Újab­ban elég ne­héz em­be­re­ket ta­lál­ni er­re a gon­dos­sá­got igény­lő mun­ká­ra – ma­gya­ráz­za a cég­ala­pí­tó uno­ká­ja.
Dél­után ötig gyűj­tik kar­ton­do­bo­zok­ba a bo­gyót, amit más­nap reg­gel nyolc­kor kez­de­nek fel­dol­goz­ni. Fon­tos, hogy a szü­ret és a saj­to­lás kö­zött 24 órá­nál több idő ne tel­jen el, mert így op­ti­má­lis mi­nő­ség ér­he­tő el.
A saj­to­ló­üzem be­ren­de­zé­sé­nek fej­lesz­té­sé­ben nincs meg­ál­lás. A perugiai egye­tem szak­ér­tő­i­vel együtt­mű­köd­ve szin­tén fo­lya­ma­to­san ke­re­sik a mi­nél jobb tech­no­ló­gi­ai meg­ol­dá­so­kat.
Fel­me­rül a kér­dés: egy csa­lá­di vál­lal­ko­zás ho­gyan tud­ja ki­elé­gí­te­ni a Tesco men­­nyi­sé­gi igé­nye­it? Egy­sze­rű a vá­lasz: se­hogy. Irene Guido­baldi el­me­sé­li a meg­ol­dást:
– Az ola­szok üz­let­ben ál­ta­lá­ban nem sze­ret­nek kö­zös­köd­ni, de most el­tér­tek a ha­gyo­mány­tól. A kör­nyék 300 olaj­ter­me­lő­je ös­­sze­fo­gott, és Aprol Perugia né­ven szö­vet­ke­ze­tet ala­pí­tottak. Min­­den­ki­nek az ola­ját itt pa­lac­koz­zák, Trevi­ben. Így tu­dunk szál­lí­ta­ni a Tescó­nak évi hat ton­na ext­ra virgin olí­va­ola­jat, amely sem­mi­lyen be­le nem il­lő anya­got nem tar­tal­maz, mi­köz­ben za­ma­tá­nak in­ten­zi­tá­sa, vi­ta­min­tar­tal­ma és táp­anyag-ös­­sze­té­te­le ide­á­lis.
A Treviben saj­tolt „Tesco Finest” olí­va­olaj ki­emel­ke­dő pi­a­ci ér­té­ké­ről mind­járt az üzem­lá­to­ga­tás után meg­győ­ződ­he­tünk. A vál­lal­ko­zás sa­ját bolt­já­nak pol­cán egy­más mel­lett kí­nál­nak tet­sze­tős bá­dog­kan­ná­ban öt li­ter ext­ra virgint (=extra szűz) 36,90 euróért, és fél li­ter „Tesco Finest” ext­ra virgint 14 euróért. A ve­vők vi­szik egyi­ket is, má­si­kat is.

Bar­na po­hár sem­le­ge­sí­ti a szí­ne­ket
A Guidobaldi csa­lád­nál tett be­me­le­gí­tő lá­to­ga­tás után más­nap a 40 ezer la­ko­sú Spoleto kö­vet­ke­zik; dél­előtt meg­lá­to­gat­juk a San Lu­ca szál­lo­dá­ban a zsű­rit, mun­ka köz­ben.
A Her­ku­les ver­seny­re ti­zen­hat tar­to­mány­ból ös­­sze­sen 365 olí­va­ola­jat ne­vez­tek, ame­lyek leg­jobb­jai te­rü­le­ti erő­pró­bák után ke­rül­tek a dön­tő­be. Mind­egyik tar­to­mány de­le­gált egy-egy zsű­ri­ta­got is. Előt­tük az asz­ta­lon kis vil­lany­re­zsó, raj­ta me­le­gí­tik az ola­jo­kat szag­lás­hoz és ke­nyér­rel va­ló kós­to­lás­hoz.
– Leg­job­ban 28-30 fo­kon ér­vé­nye­sül­nek az olí­va­olaj al­ko­tó­ele­mei – ma­gya­ráz­za az új­ság­írók­nak a zsű­ri ko­or­di­ná­to­ra, Tonino Zelinotti. – A zsű­ri­tag­ok a min­tá­kat azért kap­ják bar­na po­hár­ban, mert az sem­le­ge­sí­ti a színt. Az olí­va­olaj szí­ne ugyan­is nem szá­mít a mi­nő­ség­nél. A von­zó, szép szín be­fo­lyá­sol­hat­ja a ter­mék meg­íté­lé­sét, ho­lott eset­leg ke­ve­sebb po­zi­tív tu­laj­don­ság­gal ren­del­ke­zik, mint egy ke­vés­bé tet­sze­tős szí­nű olaj.
Az im­már ti­zen­ötö­dik al­ka­lom­mal le­bo­nyo­lí­tott ren­dez­vény lé­nye­gét és cél­ját így fog­lal­ja ös­­sze:
– A ver­seny ösz­tön­zi a ter­me­lő­ket a mi­nő­ség fej­lesz­té­sé­re, ugyan­ak­kor promotálja az olí­va­ola­jat. Ál­la­mi in­téz­mé­nyek mel­lett ke­res­ke­del­mi ka­ma­rák is tá­mo­gat­ják az ese­ményt.
A nagy­dí­jak egyi­ké­ért a dön­tő­ben csak az a ter­mék in­dul­hat el, amely­ből éven­te leg­alább két ton­nát ál­lí­ta­nak elő.
Tonino Zelinotti meg­em­lí­ti: az Eu­ró­pai Uni­ó­ban lé­te­zik egy tö­rek­vés, hogy az olí­va­olaj ne le­gyen lu­xus­cikk, ha­nem az át­la­gos fo­gyasz­tók is rend­sze­re­sen vá­sá­rol­has­sák. Élet­ta­ni ha­tá­sai ugyan­is rend­kí­vül ked­ve­ző­ek.

Bel­gák az Eu­ró­pa-baj­no­kok
Dél­után Umbria tar­to­mány egyik ke­rü­le­ti szék­he­lyén, Terni vá­ro­sá­ban, a Garden szál­lo­da kon­fe­ren­cia­ter­mé­ben az olí­va­olaj észak-eu­ró­pai ér­té­ke­sí­té­si le­he­tő­sé­ge­i­ről tar­ta­nak tá­jé­koz­ta­tót.
Az olasz kül­ke­res­ke­de­lem brüs­­sze­li ki­ren­delt­sé­gén 30 éve dol­go­zó Martine Godefroid el­mond­ja, hogy újab­ban a bel­gák az olí­va­olaj Eu­ró­pa-baj­no­kai. Év­ről év­re egy­re töb­bet fo­gyasz­ta­nak, és ta­valy meg­kö­ze­lí­tet­ték a 330 ton­nát. Ez egy­har­mad­dal na­gyobb men­­nyi­ség, mint az utá­nuk kö­vet­ke­ző ola­szo­ké. Nem is be­szél­ve a hát­rább lé­vő na­gyobb or­szá­gok­ról.
– Bel­gi­um­ban az egész­sé­ges ét­ke­zés erős pro­pa­gan­dá­ja hoz­ta di­vat­ba az olí­va­ola­jat – ál­la­pít­ja meg a brüs­­sze­li meg­bí­zott. – Az ét­ter­mek mel­lett fon­tos sze­re­pet ját­szik a kis­ke­res­ke­de­lem is, mert na­gyon jó a diszt­ri­bú­ció. Olyan nagy a ke­res­let, hogy a harddisz­kon­tok­ban is áru­sít­ják.
Ta­pasz­ta­la­tai alap­ján a fo­gyasz­tó­kat két nagy cso­port­ra le­het osz­ta­ni. Az egyik tag­jai ala­csony árat ke­res­nek, és az ol­csóbb spa­nyol ter­mé­ke­ket ve­szik. A má­sik cso­port­ban vi­szont a mi­nő­sé­get né­zik, és meg­ad­ják az olasz ola­jo­kért az át­la­go­san 20 szá­za­lék­kal ma­ga­sabb árat.
Sze­rin­te az el­adá­so­kat a fo­gyasz­tók fel­vi­lá­go­sí­tá­sa, fő­ző­tan­fo­lyam­ok ré­vén le­het nö­vel­ni:
– Több­sé­gük nem is­me­ri egy ext­ra virgin olaj mi­nő­sé­gé­nek a jel­lem­ző­it. Szá­má­ra az a lé­nyeg, hogy olí­va­ola­jat ve­gyen, és fel­te­szi ma­gá­nak a kér­dést, mi­ért fi­zes­sen töb­bet bár­me­lyi­kért is – fog­lal­ja ös­­sze a hely­ze­tet Martine Godefroid.
Rá­mu­tat, hogy fon­tos té­nye­ző a Spa­nyol­or­szág­ba irá­nyu­ló tö­me­ges tu­riz­mus is. So­kan ot­ta­ni nya­ra­lá­suk alatt is­me­rik meg az ol­csó spa­nyol ola­jat, és nem is gon­dol­nak rá, hogy egyes ter­mé­kek mi­lyen nagy mér­ték­ben kü­lön­böz­nek egy­más­tól.

Terni vá­ro­sá­ban a ma­gyar pi­ac­ról
Ma­gyar­or­szág, tud­juk meg Terniben, ta­valy ér­ték­ben öt­ször an­­nyi olí­va­ola­jat im­por­tált Olasz­or­szág­ból, mint Spa­nyol­or­szág­ból. Olyan már­kák van­nak je­len a ma­gyar pi­a­con, mint a Cara­pelli, Bertolli, Olitalia, De Cecco, Monini és Costadoro. Guido Magnoni, az Olasz Kül­ke­res­ke­del­mi In­té­zet ró­mai köz­pont­já­nak élel­mi­szer- és ital­di­ví­zió-ve­ze­tő­je kép­ben van.
El­jött a Her­ku­les ver­seny­re, hogy ta­lál­koz­zon a kül­föl­di új­ság­írók­kal. Az in­té­zet bu­da­pes­ti iro­dá­já­nak elem­zé­sé­ből tá­jé­ko­zott ar­ról is, hogy a nép­sze­rű nap­ra­for­gó­olaj mel­lett tíz-ti­zen­öt éve be­ve­ze­tett ter­mék Ma­gyar­or­szá­gon az olí­va­olaj. Jel­leg­ze­tes­sé­ge­i­ről, ös­­sze­te­vő­i­ről azon­ban a fo­gyasz­tók ke­ve­set tud­nak.
– Ma­gyar­or­szá­gon ugyan nem esz­nek sok zöld­sé­get vagy sa­lá­tát, de nö­vek­szik a fo­gyasz­tás. A mé­dia so­kat fog­lal­ko­zik az egész­sé­ges ét­ke­zés­sel. Ezért je­len­tős fej­lő­dé­si po­ten­ci­ált lá­tunk a ma­gyar pi­ac­ban – mond­ja bu­da­pes­ti kol­lé­gá­i­ra hi­vat­koz­va. – Az át­la­gos ma­gyar fo­gyasz­tó nem tud­ja, mi­ben kü­lön­bö­zik egy­más­tól egy jó és kö­ze­pes olí­va­olaj. Szá­má­ra fő fak­tor az ár.
Az el­adá­si le­he­tő­sé­gek­nél fon­tos­nak tart­ja, hogy a ma­gyar­or­szá­gi bolt­lán­cok ál­ta­lá­ban nem köz­vet­le­nül im­por­tál­nak, ha­nem nagy­ke­res­ke­dők­től ve­szik az olí­va­ola­jat. Vagy olasz ter­mé­kek­re spe­ci­a­li­zá­ló­dott, vagy ál­ta­lá­nos im­por­tő­rök­től. Szá­mot­te­vő­ek a pré­mi­um ter­mé­ke­ket im­por­tá­ló cé­gek is, ame­lyek fő­leg a gaszt­ro­nó­mi­á­nak ér­té­ke­sí­te­nek.

Mint­ha olim­pi­át nyer­tek vol­na
A har­ma­dik nap a dön­tő­ről szól. Hely­szí­ne Spoleto ré­geb­bi, 17. szá­za­di re­ne­szánsz szín­há­za, a Teatro Caio Melisso. Ezt a he­lyet két éve már meg­hó­dí­tot­ta Treviből a Guidobaldi csa­lád, és győz­tes­ként hagy­hat­ta el.
Moz­gal­mas, nagy­sze­rű ce­re­mó­ni­át lá­tunk. Amíg szak­te­kin­té­lyek pó­di­um­be­szél­ge­té­se fo­lyik a szín­pa­don, ad­dig a hát­tér­ben há­rom ne­ves sza­kács olí­va­olaj fel­hasz­ná­lá­sá­val ké­szít att­rak­tív fi­nom­sá­go­kat.
Az egyik má­so­dik hely ki­hir­de­té­se hal­la­tán a Guido­baldik mel­let­tünk lé­vő pá­ho­lyá­ban üdv­ri­val­gás tör ki. Apa és fel­nőtt fia egy­más nya­ká­ba ug­rik. A fiú mo­so­lyog, ap­ja csen­de­sen köny­nyez­ni kezd. Mint­ha meg­nyer­ték vol­na az olí­va­ola­jok olim­pi­á­ját. Per­sze le­het, hogy eb­ben a szép pil­la­nat­ban ép­pen egy cég­ala­pí­tó nagy­apá­ra em­lé­kez­nek.
Ba­jai Er­nő