Magazin: A mindennapi bevásárlás új korszaka – Optimizmus minden téren

A vásárlási kedv, a fokozott költések hátterében az állhat, hogy a honfitársaink jóval bizakodóbban ítélik meg a saját anyagi helyzetüket, és nagyobb bizalommal is vannak a környezetük felé. Hetven ponttal ugyanis újabb magasságra jutott a magyar fogyasztók bizalmi indexe 2017 második negyedévében. Európában ez az átlagos érték 85 pont, derült ki a Nielsen hatvanhárom országában végzett online kutatásából. A magyar eredmény 6, míg az európai 5 ponttal emelkedett.

Hasonlóan a múltbeli eredményekhez, a bizalmi index három kérdése közül a magyarok legoptimistábban személyes pénzügyi kilátásaikat ítélik meg: a válaszadók közel egyharmada (31%) véli jónak vagy kitűnőnek. Ez hét százalékpontos emelkedés 2016 utolsó negyedévéhez képest. Az európai átlag 44 százalék.

Bizakodóan állunk a munkahelyi kilátásokhoz is: a következő tizenkét hónapot illetően honfitársaink 27 százaléka pozitív a témában, ami kilenc százalékpontos növekedés a tavalyi év végével szemben. Ez 10 százalékponttal alatta marad az európai átlagnak, ami 37 százalék, de így is szignifikáns a derűlátóbb hozzáállás növekedése, hiszen 2012-ben a magyaroknak még csak a 3%-a volt pozitív a munkahelyi kilátásaival kapcsolatban.

Derűlátóbbak lettünk a vásárlás terén is. A magyar fogyasztók vásárlási kedve 5 százalékponttal 24 százalékra emelkedett, vagyis a felmérés időszakában a válaszadók mintegy negyede nyilatkozott úgy, hogy az időszak jó vagy kiváló a szükséges dolgok megvásárlására a következő 12 hónapban, amivel összefüggésben az is elmondható, hogy a 31 százalékuk érzi biztosnak az anyagi helyzetét. Félretenni is egyre több honfitársunk tud a keresetéből – míg 2012-ben a megkérdezettek felének nem volt spórolt pénze, addig idén már csak a megkérdezettek harmada nyilatkozott így.

A derűlátó tendenciát alátámasztva azt látjuk, hogy értékben 6,4 százalékkal nőtt a magyarországi kiskereskedelem forgalma 2017 második negyedéve során az előző év azonos időszakához képest a Nielsen által mért élelmiszer- és vegyiáru-piacon.

Az év második negyedévéhez képest erőteljesebben növekedett a mennyiségi eladás is az előző negyedévvel összevetve, 3,6 százalékos bővülést produkáltak a mért kategóriák ebben a tekintetben. Az európai tendencia hasonló ívet rajzol fel: a kontinensen 1,7 százalékos emelkedés következett be. A hazai élelmiszerek, háztartási vegyi áruk és kozmetikumok piacán átlagosan 2,8 százalékos volt az árszínvonal-növekedés hatása negyedéves összehasonlításban. Európában az átlagos egységárak 2 százalékkal emelkedtek.

A hazai élelmiszerpiac összességében értékben 6,9%-kal növekedett, a vegyi áruk piaca pedig 4,3%-kal

Az édességek, feldolgozott húsáruk vagy az alkoholos italok erőteljes növekedése nem meglepő a húsvét második negyedévre tolódásával, ugyanakkor mindegyik kategóriában szignifikáns növekedést látunk, még a legkevésbé bővülő forró italok piaca is közel 3 százalékkal nőtt az előző év második negyedévéhez képest. Az összes Nielsen által mért csatorna hozzájárult a növekedéshez, de a trend továbbra is az, hogy elsősorban a diszkontok és a drogériák húzzák a piacot, a második negyedévben két számjegyű értékbeli növekedést érve el. A diszkontok a növekedést elsősorban az új termékeknek és az árszínvonal-változásnak köszönhetik.

A fogyasztók itthon eközben egyre jobban húznak a saját márkás termékek felé, 10-ből 4 fogyasztó jelenleg inkább kereskedelmi márkát választ, ha döntenie kell.

A bolttípusok megváltozott szerepei

Bár egyre több a jármű az utakon, és egyre magasabb az üzemanyag-fogyasztás is, a közösségi autózás térnyerése és az elektromos autókkal kapcsolatos előrejelzések arra ösztönözték a benzinkutakat, hogy új bevételi források után nézzenek. Ebben szerepet kapott a vasárnapi zárva tartás bevezetése, hiszen emiatt sokan a mindennapi élelmiszerek vásárlása kapcsán a benzinkutakat választották ezeken a napokon.

Bár ez a szabályozás megszűnt, továbbra is pozitív a trend az élelmiszer-vásárlás terén, erre pedig a kutak is reagálnak – 2015 óta 39 új élelmiszer-kategória jelent meg a polcaikon. Megjelentek emellett a friss péksütemények, a kávézósarkok, egyre több helyen van igényesen kialakított mosdó is. Tehát nemcsak a kínálat, de a vásárlói élmény javítására is törekednek a benzinkutak az utóbbi években. Mindezekkel együtt egyébként még mindig a különböző üdítők fogynak a legjobban – az energiaital, palackos üdítő, ásványvíz, sör és gyümölcslé az öt vezető kategória a benzinkutak tekintetében, ha a 2016. július és 2017. június közötti periódust nézzük. Mellettük azonban egyre többféle árucikk tud teret nyerni ezekben az üzletekben. A feldolgozott húsáruk eladása például több mint a felével növekedett az elmúlt két év alatt, de sajtot, gabonapelyhet és joghurtot is jóval többször veszünk akkor, amikor a benzinkúton járunk.

A pozitív tendenciákon kívül a benzinkutakról alkotott képhez hozzájárul, hogy az összes többi bolttípushoz képest itt a legmagasabb a tradicionális benzinkúti termékek árszínvonala, úgymint ásványvíz, üdítő, energiaital. Viszont érdekes kiemelni, hogy a legjobban teljesítő három élelmiszer-kategóriában a versenytársakhoz hasonló árszínvonallal dolgoznak, így például a feldolgozott húsokat vagy a sajtokat hasonló áron lehet beszerezni egy-egy benzinkúton, mint bármely más csatornában.

Összességében elmondható tehát, hogy a benzinkutak az üzemanyag-fogyasztás változó trendjei miatt egyre inkább törekednek a klasszikus boltválasztási szempontoknak eleget tenni. A kellemes vásárlási élmény biztosítása, a keresett termékek könnyű megtalálása, az egyszerű megközelíthetőség és a láthatóan kihelyezett termékek mind a versenyképességük megtartását segítik elő, és abban is tudnak még fejlődni, hogy minden szükséges termék kapható legyen egy helyen.

A szupermarketek töretlen népszerűségnek örvendenek, a vásárlók 72%-a ebben az üzlettípusban szerezte be a háztartásába szükséges fogyasztási cikkeket, és a 35%-uk itt is költi el a legtöbb pénzt az átlagosan havi 8 alkalom során, amikor a szupermarketekbe látogatnak. A Nielsen kutatása alapján ennek a bolttípusnak a fő vásárlói 50–60 év közötti nők, akiknek alacsonyabb az iskolai végzettsége és a jövedelme, emellett főleg vidéken élnek, és kisebb létszámú a családjuk.

A szupermarketek jelentősége felfelé ível, ami többek között annak is köszönhető, hogy évről évre több új egységet nyitnak a szupermarketláncok. A fejlődési tendencia részben az élelmiszerkategóriák dinamikus gyarapodásának az eredménye, hiszen a vegyi áru kategóriákkal összevetve az élelmiszerek hozzák az értékbeli eladások 91%-át, míg a vegyi áruk a 9 százalékáért felelnek. A növekedésük értékben a legmeghatározóbb, 2016. július és 2017 júniusa közötti időszakban 6 százalékkal növekedett a szektor.

A szupermarketek értékbeli szárnyalását a Nielsen kutatásai alapján két tényező generálja leginkább: az új termékek bevezetése és az árszínvonalak változása. De az is elmondható, hogy a már régebb óta a piacon jelenlévő élelmiszerek is jobban teljesítettek az utóbbi évben, 7 százalékkal növekedett értékbeli forgalmuk.

Ha a vezető élelmiszer-kategóriákat nézzük a szupermarket csatornában, elmondható, hogy szinte mindegyik értékbeli gyarapodást produkált. A top három „szuperkategória” továbbra is a tejtermék 22, a feldolgozott húsáru 18 és az üdítőital 12 százalékos részesedéssel. A hagyományos kategóriáknál a vezető hármas a hús, a sajt és a sör, de az első tíz helyen megjelenik még a szénsavas üdítőital, az ásványvíz, a gyümölcslé, a kávé, a gyümölcsjoghurt, a hűtött szeletelt édességek és a tejföl is, ilyen sorrendben. Ezek közül egyedül a gyümölcsjoghurt mutatott némi csökkenést az előző év azonos időszakához képest, a többi kilenc kategória erősödött. Ezzel kapcsolatban érdekes megemlíteni még azt, hogy a promóciós részesedése viszont csökkent majdnem az összes top kategóriának, egyedül a gyümölcslevek és a szénsavas üdítők tartották a tavaly hasonló időszakban elért szintet. //