Minden negyedik YouTube video félreinformál

A koronavírussal kapcsolatos tévinformációk a járványt meghaladó sebességgel terjednek az interneten, és számos kutatás hívja fel a figyelmet arra, milyen veszélyesek. Veszélyességük egyik fő oka, hogy nehéz kiszűrni őket az információhalmazból, amely elönt minket a világhálón. A Youtube-on éppúgy találkozhatunk megalapozott, kutatásokkal megtámogatott hírekkel, mint egyszerű pletykákkal.

A másik veszélyforrás, hogy ezeket a pletykákat sokszor hitelesnek tűnő személyek, influenszerek, véleményvezérek terjesztik, és a csomagolás sokkal csillogóbb, mint a valódi, megalapozott hírek és tények esetében, ezért több ember számára vonzóak.

Az Ottawai Egyetem nemrégiben megjelent kutatása azt mutatja, hogy a Youtube egyszerre lehet hasznos információforrás, ugyanakkor a félretájékoztatás melegágya is a jelen egészségügyi krízisben. A kutatók megkeresték a platformon a koronavírusjárvánnyal kapcsolatban március 21-ig legtöbbször megtekintett videókat, és ellenőrizték az információtartalmuk helyességét.

Az eredmények szerint a professzionális és a kormány által támogatott tartalmak jelentősen pontosabb információkat tartalmaznak, mint bármely más forrás, mégsem szerepeltek előkelő helyen a megtekintések száma alapján. Az analízishez megtekintett 39 videó összes megtekintésszáma 257.804.146 volt, ezek 29 százaléka a hálózati hírekre, 22 százaléka a fogyasztói tartalmakra, 21 százaléka a szórakoztatóipari hírekre, 12 százaléka az internetes hírekre, 7 százaléka a professzionális tartalmakra, 5 százaléka az újságtartalmakra, 2 százaléka oktatási intézmények tartalmaira, 2 százaléka pedig a kormányzati ügynökségek tartalmaira jutott.

A feldolgozott videóanyag 72,5 százaléka nem tartalmazott tévinformációt, ugyanakkor 27,5 százaléka mutatott be félrevezető adatokat. Ez azt jelenti, hogy 4-ből 1 YouTube videó valótlan állításokat tett, tehát 62.042.609 megtekintés során találkozhattak a nézők álhírekkel. A tévinformációt tartalmazó videók közül minden harmadik a szórakoztatóipari hírek kategóriájából került ki.

A tévinformációk között olyan álhírek szerepeltek, minthogy a gyógyszeripari cégek már ismerik a gyógymódot, de nem akarják eladni, vagy hogy egyes országokban egy komolyabb vírusváltozat tombol. Ezen kívül rengeteg téves, így veszélyes megelőzési javaslattal, rasszista és diszkriminatív megjegyzésekkel, valamint összeesküvés elméletekkel is találkozni lehetett.

Koronavírus az interneten

A BOOM is készített egy felmérést a koronavírussal kapcsolatban az interneten keringő álhírekről. Ők azt találták, hogy ezek 35 %-a videós tartalom. Holtversenyben végeztek a szöveges kiírások és a képes megosztások. Mindkét változat az összes tévinformáció 29,4 százát tette ki.

A téves információk mennyisége március közepe és április közepe között tetőzött, azóta egyre csökken a számuk. Azonban ezek nagyrésze a Facebook-on, a Twitteren, és egyéb szociális média felületeken terjedt, tehát a közösségi média felhasználói különösen gyakran kerülhettek kapcsolatba olyan hírekkel, amelyek valótlan adatokat tartalmaztak.

Januártól februárig a legnépszerűbb álhírek Kínával voltak kapcsolatosak. Sokan tévesen igyekeztek megbecsülni a járvány lefolyását, vagy éppen tudományosan megalapozatlan, hamis gyógymódokat, megelőzési lehetőségeket kínáltak. Márciusban egyre több Olaszországgal kapcsolatos álhír kapott szárnyra, és megjelentek az olyan összeesküvés elméletek is, amelyek szerint a koronavírus egy szándékosan előállított biológiai fegyver. Áprilisban egyre több politikával és karanténnal kapcsolatos álhír is napvilágot látott.

A videóban terjedő álhírek mennyisége áprilisban ugrott meg igazán, és vette át a vezető helyet. Márciusban még a téves információt tartalmazó megosztások java szöveges vagy képes volt. Ennek többek között az lehetett az oka, hogy a márciusban bevezetett karanténnal kapcsolatban számos hibás útmutató terjengett az interneten, és tett szert nagy népszerűségre. (mediapiac.com)