Minden harmadik észt az olcsóbbik terméket választja
A Kantar Emor és az Észt Élelmiszeripari Szövetség új tanulmánya szerint minden harmadik észt lakos a legolcsóbb termékeket emeli le a szupermarketek polcairól, és elsősorban az észt termékeket választja, ha azok ára nem sokkal magasabb.

Az észt vásárlók is árérzékenyek
A kedden közzétett közvélemény-kutatás szerint a válaszadók csaknem 80 százaléka a hazai gyártású termékeket részesíti előnyben, és ez a tendencia az elmúlt évtizedben stabil volt. De az elmúlt években megnőtt az emberek árérzékenysége, és ma már minden harmadik ember a legolcsóbb termékeket vásárolja. Ez azt jelenti, hogy gyakran az emberek kosarába kerülnek kevésbé környezetbarát és egészséges áruk is – zárult a felmérés.
A Kantar Emor 36 élelmiszerkategóriában térképezte fel a vásárlók preferenciáit, hogy megtudja, melyik terméket részesítik előnyben, és hogyan szervezik meg vásárlásaikat. A Kantar Emor vezető szakértője, Aivar Voog elmondta, hogy a márkahűség évről évre csökken.
„Mivel az üzletekben nagy és széles az ételkínálat, az emberek egyre kevésbé lojálisak egy-egy márkához. Az élelmiszerek vásárlásakor a legfontosabb a termék íze és az üzletben kínált kedvezmények” – mondta.
Az adatok szerint a válaszadók 31 százaléka választja a legolcsóbb termékeket. Emellett 7 százalékkal csökkent azoknak a száma, akik hajlandók többet fizetni életmódjukért, például drágább környezetbarát termékek vásárlásáért. Hat százalékkal kevesebben ellenőrzik a tápértéket.

Az észt vállalkozók nem tudnak lépést tartani a 23 százalékos inflációval
A Kantar Emor októberben 1244, 15 és 74 év közötti embert kérdezett meg. Az eredményeket kedden ismertette az Észt Élelmiszeripari Szövetség, és megvitatták a vásárlási trendeket.
Az Észt Élelmiszeripari Szövetség vezetője, Sirje Potisepp elmondta, hogy a termelők nem állnak készen erre a „hibridválságra”, és küszködnek. A világjárványt, a munkaerőhiányt, a növekvő energiaköltségeket és az ukrajnai háborút sorolta fel okok között, amelyek kihívást jelentenek számukra.
További probléma a termelők és a szupermarketek, különösen a külföldi cégek tulajdonában lévő áruházak közötti árháború. Észtország több legnagyobb szupermarketje külföldi tulajdonban van, köztük a Lidl, a Rimi, a Maxima és a Prisma.
„Az élelmiszerek és a termelés drágulása még nem érte el a végső árakat, mivel a külföldi láncok kínálatának nagy részét importtermékek teszik ki, amelyek mesterségesen tartják le az árakat” – mondta Potisepp.
Az emelkedő bérek ellenére az átlagfizetések nem hasonlíthatók sok más uniós országéhoz – mondta. Az észt vállalkozók nem tudnak lépést tartani a 23 százalékos inflációval, mivel a bérnövekedés és a vásárlóerő lassul.
Potisepp arra kérte a vásárlókat, hogy támogassák az észt termelőket.
„Ha két egyforma termék közül választhat az üzletben, egy külföldi és egy belföldi, mindig a hazait válassza, mert csak így tudjuk támogatni az észt gazdaságot és garantálni az észt élelmiszeripar fennmaradását” mondott.
Kapcsolódó cikkeink
Megvan az itthoni vendéglátóipari költés lélektani határa
Többek között ez is kiderül abból a reprezentatív kutatásból, amely…
Tovább olvasom >Dinamikus növekedés és kihívások a globális kávépiacon
A globális kávépiac jelentős bővülés előtt áll, mivel a kereslet…
Tovább olvasom >Autonóm házhoz szállítási szolgáltatást indított a Bolt és a Starship Észtországban
Az észt Bolt és Starship Technologies autonóm élelmiszer-házhozszállítási szolgáltatást indított…
Tovább olvasom >További cikkeink
BCSDH: fokozni kell az erőfeszítéseket a klímavédelem terén
A BCSDH és a Deloitte legfrissebb klímavédelmi felmérése szerint a…
Tovább olvasom >Árrésstop árnyékában: így alakulnak a húsvéti bevásárlás költségei 2025-ben
Az idei húsvéti bevásárlási szezon igazi meglepetése nem a csokinyúl…
Tovább olvasom >Innovatív gombafehérjés desszerteket fejlesztett az Eroski
A spanyol Eroski áruházlánc a catering terén vezető Ausolannal, az…
Tovább olvasom >