Minden harmadik észt az olcsóbbik terméket választja
A Kantar Emor és az Észt Élelmiszeripari Szövetség új tanulmánya szerint minden harmadik észt lakos a legolcsóbb termékeket emeli le a szupermarketek polcairól, és elsősorban az észt termékeket választja, ha azok ára nem sokkal magasabb.
A kedden közzétett közvélemény-kutatás szerint a válaszadók csaknem 80 százaléka a hazai gyártású termékeket részesíti előnyben, és ez a tendencia az elmúlt évtizedben stabil volt. De az elmúlt években megnőtt az emberek árérzékenysége, és ma már minden harmadik ember a legolcsóbb termékeket vásárolja. Ez azt jelenti, hogy gyakran az emberek kosarába kerülnek kevésbé környezetbarát és egészséges áruk is – zárult a felmérés.
A Kantar Emor 36 élelmiszerkategóriában térképezte fel a vásárlók preferenciáit, hogy megtudja, melyik terméket részesítik előnyben, és hogyan szervezik meg vásárlásaikat. A Kantar Emor vezető szakértője, Aivar Voog elmondta, hogy a márkahűség évről évre csökken.
„Mivel az üzletekben nagy és széles az ételkínálat, az emberek egyre kevésbé lojálisak egy-egy márkához. Az élelmiszerek vásárlásakor a legfontosabb a termék íze és az üzletben kínált kedvezmények” – mondta.
Az adatok szerint a válaszadók 31 százaléka választja a legolcsóbb termékeket. Emellett 7 százalékkal csökkent azoknak a száma, akik hajlandók többet fizetni életmódjukért, például drágább környezetbarát termékek vásárlásáért. Hat százalékkal kevesebben ellenőrzik a tápértéket.
A Kantar Emor októberben 1244, 15 és 74 év közötti embert kérdezett meg. Az eredményeket kedden ismertette az Észt Élelmiszeripari Szövetség, és megvitatták a vásárlási trendeket.
Az Észt Élelmiszeripari Szövetség vezetője, Sirje Potisepp elmondta, hogy a termelők nem állnak készen erre a „hibridválságra”, és küszködnek. A világjárványt, a munkaerőhiányt, a növekvő energiaköltségeket és az ukrajnai háborút sorolta fel okok között, amelyek kihívást jelentenek számukra.
További probléma a termelők és a szupermarketek, különösen a külföldi cégek tulajdonában lévő áruházak közötti árháború. Észtország több legnagyobb szupermarketje külföldi tulajdonban van, köztük a Lidl, a Rimi, a Maxima és a Prisma.
„Az élelmiszerek és a termelés drágulása még nem érte el a végső árakat, mivel a külföldi láncok kínálatának nagy részét importtermékek teszik ki, amelyek mesterségesen tartják le az árakat” – mondta Potisepp.
Az emelkedő bérek ellenére az átlagfizetések nem hasonlíthatók sok más uniós országéhoz – mondta. Az észt vállalkozók nem tudnak lépést tartani a 23 százalékos inflációval, mivel a bérnövekedés és a vásárlóerő lassul.
Potisepp arra kérte a vásárlókat, hogy támogassák az észt termelőket.
„Ha két egyforma termék közül választhat az üzletben, egy külföldi és egy belföldi, mindig a hazait válassza, mert csak így tudjuk támogatni az észt gazdaságot és garantálni az észt élelmiszeripar fennmaradását” mondott.
Kapcsolódó cikkeink
Az Egyesült Államokban kevesebb embert aggaszt a klímaváslág
A világjárvány előtti időszakhoz képest most kevesebben aggódnak a klímaválság…
Tovább olvasom >Gasztro-helyzetjelentés több mint 100 vendéglátós megkérdezésével
Véleménykörképet készített a Piqniq Budapest a hazai gasztronómia szereplőit leginkább…
Tovább olvasom >Milyen a magyarok DRINKiQ-ja?
A Diageo, a világ vezető alkoholos italgyártó és forgalmazó vállalata…
Tovább olvasom >További cikkeink
Visszafogottabb eredményt hozott az ősz az idegenforgalomban
A nyári szezon növekedése után az ősz első hónapja visszafogottabb…
Tovább olvasom >Nagy Márton: A hazai fogyasztás erősödik
A hazai fogyasztás erősödik, a belső kereslet és az ettől…
Tovább olvasom >Csokiláz és pikáns rendelések – a magyarok így ünneplik a halloweent
Különleges rendelések és új édességtrendek Közép-Európában: egyre népszerűbbek az intim…
Tovább olvasom >