Mindaz, ami befolyásolja a vásárlási döntéseket
Előző cikkünket azzal zártuk, hogy a bolti eladás ösztönzésével kapcsolatban „állandó változó”, hogy a kereskedők csökkenteni akarják a fogyasztói árakat, vagy legalábbis alacsonyan tartani az éles versenyben.
Változtak a boltválasztás szempontjai
Ezzel kapcsolatban figyelemre méltóan változtak hazánkban a boltválasztás szempontjai. A vásárlási szokások legutóbbi felmérése során „a termékek megérik az árukat” szempont a fontossági sorrend 10. helyére került. Miközben az utolsó előtti felmérésnél még első számú kritériumnak számított. „A legtöbb termék ára alacsony” pedig a 11. helyre csúszott az előző 5.-hez képest. Nyilván szerepet játszik ebben az is, hogy a kedvező fogyasztói árakkal szembeni elvárás sokak számára magától értődővé vált. Viszont stabilan tartja magát a 4. helyen a „vonzó és érdekes akciók, promóciók” kritérium.
Ami pedig a kínálati oldalt illeti: a gyártók és kereskedők profitcéljait az egyre árérzékenyebb fogyasztókon kívül veszélyezteti többek között a költségek emelkedése, valamint a nyersanyagok drágulása. Ebben a bonyolult helyzetben keresnek megoldást a piac szereplői.
Mérjük a marketingeszközök hatékonyságát
Az ár mellett az eladást befolyásoló többi tényező közé tartozik például a láncok szórólapjaiban megjelenő hirdetés, a termékek kihelyezése, a hostessek szerepe, továbbá a szezonalitás, valamint, hogy az adott időszakban milyen módon alakult a hőmérséklet.
Elemzéseink eredményeit fel lehet használni például pénzügyi tervezéshez vagy a büdzsé allokációjához is.
Médiakampány tanulságokkal
Egy példa az elemzések hasznáról. Érdekes eredményre jutottunk, amikor összehasonlítottuk két jól ismert márka média-reklámkampányának eredményességét. „A” és „B” márkát hasonlítottuk össze. Megállapítottuk, hogy „A” márka reklámköltségei nagyobb arányban térültek meg, mint „B” márka nagyjából hasonló ráfordításai.
Erre az eredményre a következő módon jutottunk: kimutattuk a reklámkampány által közvetlenül generált eladásokat, és összevetettük őket a kampány költségeivel. Elemzésünk feltárta, hogy a nagyobb eredményesség mögött „A” márka rövidebb kampányszünetei állnak: egy kampányon belül a hullámok között maximum pár nap szünet volt, amikor a reklám nem volt látható a tévében. Ráadásul a reklámspotban konzisztens és fókuszált üzenetek álltak: például light termék, nyári variáns stb.
„B” márka reklámjai a megtérülés szempontjából nagy eltéréseket mutattak variánsonként. A legnagyobb variánsok támogatását célzó kampányok nem érték el céljukat, az eladásokat alig tudták megnövelni. Viszont azok a reklámok, amelyek az újabb termékeket hirdették, sikeresen növelték az eladásokat.
Bolti szintű adatokra épül az elemzés
Olyan jövőorientált tevékenység a modellezés és elemzés, amely a holnapot alakító stratégiákhoz ad támpontokat. Nagy mennyiségű adat áll a Nielsen rendelkezésére, hiszen vizsgálataink bolti szintű értékesítési adatokra épülnek. Ezek mély és kifinomult elemzéseket tesznek lehetővé.
A piacon már megtörtént helyzetekből vonunk le következtetéseket, és ezek alapján alakítunk ki javaslatokat. Ugyanakkor elkülönítjük azokat az impulzusokat, amelyek a boltokban hatnak a vásárlókra.
Külön vizsgálunk árat (beleértve a versenytársak árait is), promóciót, reklámot, szezonalitást, bolttípust. Egyszóval mindazt, ami befolyásolja a vásárlási döntéseket.
Főleg új partnerek szokták megkérdezni, hogy a modellezés és elemzés előrejelzéseit mekkora hibahatárral adjuk meg. Elemzéseinket megfelelő idő elteltével vissza szoktuk ellenőrizni a történtek fényében. Prognózisaink általában pontosan beteljesülnek, így nemcsak a marketing mix egyes elemeire, hanem a piackutatásra kiadott költségek megtérülése is tervezhető.
Kapcsolódó cikkeink
MBH Bank makrogazdasági kitekintés: Növekedési kilátások és kihívások 2025-ben
Az MBH Bank Elemzési Centrumának friss negyedéves makrogazdasági előrejelzése szerint…
Tovább olvasom >A portugál fogyasztók túlnyomó többsége továbbra is szereti a fizikai boltokat
Bár a portugál fogyasztók 22%-a vásárol online, túlnyomórészt továbbra is…
Tovább olvasom >GKI elemzés: Stagnálás közelében a feldolgozóipari munkatermelékenység
A magyar gazdaságfejlesztési stratégia egyik központi eleme a magyar ipar…
Tovább olvasom >További cikkeink
GKI Elemzés: EU-s források nélkül csak döcögne a hazai gazdaság
Idén május 1-én ünnepeljük uniós csatlakozásunk 21. évfordulóját. EU-s tagságunknak…
Tovább olvasom >NGM: mindig fellépünk az indokolatlan áremelés ellen, a következő hónapokban tovább csökkenhet az infláció
Áprilisban az infláció mértéke 4,2 százalékra, míg az élelmiszerinflációé 5,4…
Tovább olvasom >A vártnál magasabb lett az április infláció
Áprilisban 4,2 százalékos volt az éves infláció, havi szinten pedig…
Tovább olvasom >