Milyen hatása lehet az árrésstopnak? Lesz miből fizetni a dolgozói béreket?

Mi az árrésstop, és miért vezetik be?

A miniszterelnök bejelentése szerint minden olyan élelmiszer esetében, ahol a kiskereskedelmi árrés „elszállt”, az árakat úgy kell csökkenteni, hogy a fogyasztói ár legfeljebb 10 százalékkal haladja meg a beszerzési árat. Az intézkedés célja az élelmiszer-infláció letörése, amely februárban éves szinten 7,1 százalékra nőtt, és a várakozások szerint márciusban elérheti a 9-10 százalékot. A kormány azt reméli, hogy az árrésstop hatására az infláció áprilisra 7-8 százalékra mérséklődik.

A szabályozás elsősorban a nagy láncokat érinti: az egymilliárd forint alatti forgalmú üzletek mentesülnek az intézkedés alól.

Mekkora árréssel dolgoztak eddig a boltok?

A kiskereskedelmi láncok számára a 10 százalékos árrés rendkívül alacsony. A G7 számításai szerint a nagy élelmiszerláncok átlagosan 30-35 százalékos árréssel dolgoztak eddig. Ez azonban nem tiszta nyereség, hiszen ebből kell fedezniük a bérköltségeket, a logisztikát, az adókat, a bérleti díjakat és egyéb működési költségeket.

A hat legnagyobb élelmiszerlánc fele még így sem volt nyereséges: a teljes bevétel 6-11 százalékát bérekre és járulékokra költik, az iparági különadó elvisz 4-5 százalékot, a bérleti díjak és logisztikai költségek további 2-3 százalékot tesznek ki. Ha az árrés 10 százalékra csökken, akkor több láncnak még a személyi költségeit sem lesz egyszerű kigazdálkodnia.

Mely termékeknél volt eddig a legnagyobb árrés?

Orbán Viktor szerint a tojás árrése 40 százalékos volt, míg a vaj és a tejföl esetében 80 százalék felett mozgott. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter további példákat is említett:

• Tejtermékek: tehéntúrónál és joghurtnál 70-80 százalékos árrés, UHT tejnél 60-80 százalékos.
• Húsok és húskészítmények: csirkecombnál 20 százalékos, párizsinál szintén 20 százalékos árrés, míg a sertészsírnál 40 százalék feletti.
• Saját márkás termékek: ezeknél jellemzően alacsonyabb, 10 százalék alatti árrést figyeltek meg.

A hivatalos adatbázisokban azonban nincs nyilvános adat a kormány által kiemelt termékek pontos árréséről. Az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) ugyan készít részletes kimutatásokat az árakról, de a tojás, joghurt, tejföl és párizsi árréseiről nincsenek nyilvánosan elérhető számok.

Milyen hatása lehet az árrésstopnak?

A nagy láncok esetében az árrésstop miatt keletkező bevételkiesés 15-45 milliárd forint között lehet. Az intézkedés az élelmiszerboltok forgalmának körülbelül 25-33 százalékát érinti.

Az érintett boltok kétféleképpen reagálhatnak:

1. Árat emelnek más termékeken: Ez történt az árstopok esetében is, amikor a korlátozott árú termékeket veszteséggel adták, miközben más élelmiszereken emelték az árakat. Ez újabb inflációs nyomást generálhat.
2. Költségcsökkentéssel próbálják ellensúlyozni a veszteséget: Ez munkahelyek megszüntetését, a kínálat csökkentését vagy akár boltok bezárását is jelentheti.

A kisebb boltoknak, amelyek forgalma meghaladja az egymilliárd forintot, de még nem számítanak nagy láncnak, különösen nehéz dolguk lesz. Náluk az érintett termékkör nagyobb arányt képviselhet a bevételekből, így nehezebb lesz az árrést más termékekre terhelni.

Visszapattanó árak?

A korábbi hatósági árazás és kötelező akciózás tapasztalatai alapján kérdéses, hogy az árréskorlátozás hosszú távon milyen hatással lesz az árakra. Az árstopok feloldása után több termék esetében is gyorsan visszapattantak az árak.

Például:

• Búzafinomliszt (BL 55): Az árstop alatt az árrés negatívba fordult, majd 2023 júliusa után visszaállt 10 százalékra, a gyártói márkás termékeknél viszont 60-70 százalékra ugrott.
• Napraforgó-étolaj: Az árstop alatt literenként akár 160 forintos veszteséggel adták, majd a szabályozás megszűnése után az árrés 5-15 százalékra állt be.
• UHT tej: A saját márkás 2,8 százalékos UHT tej árrése 15-20 százalékra csökkent, míg a gyártói márkás termékeknél 60-80 százalékos szintre ugrott vissza.

Mindezek alapján valószínű, hogy az árrésstop kivezetése után az érintett élelmiszereknél ismét jelentős áremelkedés lesz.

Összegzés: lesz olcsóbb élelmiszer, vagy csak átrendeződnek az árak?

A 10 százalékos árréskorlátozás elméletileg csökkentheti az élelmiszerek árát, de a tapasztalatok azt mutatják, hogy a boltok máshol kompenzálják a kieső bevételeket. A legnagyobb láncok számára a szabályozás 10 milliárdos nagyságrendű veszteséget okozhat, amit várhatóan áthárítanak más termékek árába.

A korábbi árszabályozások után az árak visszapattantak, így valószínű, hogy az árrésstop megszűnése után az érintett élelmiszereknél is ugyanez fog történni. Az intézkedés tehát rövid távon hozhat árcsökkenést, de hosszú távon az árak újrarendeződéséhez és potenciálisan újabb dráguláshoz vezethet.