Milyen feltételekkel számíthatnak a magyar cégek az európai uniós forrásokra?

Több mint 16 ezer milliárd forint értékű fejlesztési forrásra számít Magyarország a 2021-2027-es időszakban. Hónapokig kérdéses volt a támogatások sorsa, ám tavaly decemberben végül megszületett a megállapodás a Magyar Kormány, az Európai Tanács és az Európai Bizottság között. Mire számíthatnak a magyar cégek? – a Königsberg Consulting szakértője 4 pontban gyűjtötte össze a legfontosabb információkat.

Mikortól állnak rendelkezésre a felfüggesztett források? 

„Ugyan a kohéziós pénzeknél három operatív program (IKOP Plusz, KEHOP Plusz és TOP Plusz) esetében viszonylag nagy összeg került felfüggesztésre, az operatív programok, valamint a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz (RRF) kapcsán is számos (jogállamisági és egyéb, például korrupcióellenes) feltétel előírásra került”

– mondja Kész Ákos Tamás, a Königsberg Consulting elemzője.

A szakember szerint remélhető viszont, hogy 2023 tavaszától a három forrásfelfüggesztéssel érintett operatív programon kívül nagy tömegben kerülhetnek kiírásra ún. kiemelt projekt felhívások, beleértve a KKV-szektor számára leginkább fontos gazdaságfejlesztési (GINOP Plusz) és digitalizációs (DIMOP Plusz) konstrukciókat is. 

Mennyi forrásra számíthatunk?

„A decemberi megegyezést követően több mint 16,3 ezer milliárd forint válik felhasználhatóvá Magyarországon fejlesztési projektekre, kiemelten gazdaságfejlesztésre és digitalizációra a helyreállítási és ellenállóképességi terv és a kohéziós politikára vonatkozó Partnerségi Megállapodás keretében”

– mutat rá a szakértő.

Kész Ákos Tamás kiemeli:

„az EU-s tárfinanszírozott források esetében a GINOP Plusz keretében KKV beruházásokra előzetesen nagyságrendileg 400 milliárd forint értékben történt már kötelezettségvállalás, így a ciklus hátralévő időszakára nagyságrendileg 200-300 milliárd forint maradt még elkölthető”. 

Ezen források elérését meghatározó jogosultsági feltételek és a konkrét pontozási szempontok esetében is elmondható a következő évek KKV pályázatai esetében, hogy jelenleg egyeztetési folyamatok zajlanak még. Ugyanakkor a korábbi tendenciák és a tervezetek alapján lehet következtetni a várható feltételrendszerre, ami segíti a majd pályázni kívánókat, hogy előzetesen felkészülhessenek a pályázatokra.

Mire számíthatnak a kis- és középvállalkozások?

A vállalkozások számára nagy segítség, ha EU-s pályázati forrásból valósíthatják meg a fejlesztéseiket, ráadásul most a szektor még érzékenyebb, még inkább rá van szorulva a támogatásokra. Idő kell viszont, amíg elindulhatnak az EU társfinanszírozott pályázati kiírások és hozzáférhetővé válnak a KKV-kat támogató pályázati pénzek.

„A feltételrendszer szempontjából fontos tényező a rendelkezésre álló források mennyisége, amely igen szűkösnek látszik jelenleg. A szűkös forrásokra az intézményrendszer jellemzően a feltételek szigorodásával, erősebb szűrési kritériumokkal, kisebb projektek és támogatási összegek és alacsonyabb támogatási mérték elérhetőségével szokott reagálni”

– mondja a Königsberg szakértője.

„A GINOP esetében az alapkritériumok szintjén például a közepes méretű vállalkozások felé való elmozdulás érzékelhető, ami az egyéni vállalkozások kiesését eredményezi. Emellett – a bevezetett mutatók szerint – korábbi támogatotti viszony esetén a gazdasági fejlődés is elvárásként fogalmazódik meg”

– emeli ki Kész Ákos Tamás.

Szerinte az eljárásrendi kereteket illetően várható, hogy inkább feltételesen vissza nem térítendő támogatások lesznek igényelhetők, amelyek a feltételek nem teljesülése esetén visszatérítendővé (kvázi kedvezményes hitellé) válnak, a projektkiválasztás pedig egyszerűsített eljárásrendben történik.

„A korábbi tervezetek alapján feltételezzük, hogy a jogi és formai követelményeken túllépve jellemző értékelési/pontozási szempontok közé fog tartozni: 

• a működés időtartama, 
• a tulajdonosi kör összetétele (természetes személyekből álló tulajdonosi kör preferált), 
• gazdasági mutatók (az eszközarányos nyereség, az üzemi eredmény aránya, az 1 főre eső személyi jellegű ráfordítás összege, az eszközfinanszírozási mutató),
• továbbá az indikátorok teljesüléséhez való hozzájárulás, a kapcsolódó vállalások (akár hiteltermékek esetében is). 

Emellett kulcsfontosságú szempont lehet, hogy a beruházás elmaradott területen kerül-e megvalósításra, megújuló energiaforrást hasznosító technológia alkalmazása történik-e, illetve, hogy a projekt tartalmaz e tanácsadási szolgáltatást/képzési szolgáltatást/üzleti felhőszolgáltatást.”

Kevésbé körvonalazódnak a feltételek, de igen vonzó lehetőségeket kínál a helyreállítási és ellenállóképességi terv is. Kész Ákos kiemelte: „Ezen keretből több mint 700 Mrd Ft forrás lesz elérhető vállalkozások részére energetikai célú beruházásokra az aktuális fejlesztési elképzelések szerint, fontos azonban, hogy ezen projektek esetében a megvalósításnak 2026. közepéig le kell zárulnia.”

2023 hazai várakozásai

A 2022-es gazdasági körülmények (általános drágulás, energiaárak jelentős drágulása, alapanyaghiány, beszállítási időtartamok hosszabbodása, kamatkörnyezet romlása, negatív adózási tendenciák) a 2023-as évre is átnyúló hatásúak. A takarékosabb működésre való átállás mellett a vállalkozások számának csökkenése is várható, amelyek együttesen a munkaerőpiaci helyzet változását, a munkanélküliség növekedését is valószínűsítik. Az energiaválság hatására várhatóan előnyben részesülnek majd az energiatakarékos, alternatív energetikai és zöld megoldások, az ezekre vonatkozó vállalások is. 

„A magyar költségvetési források esetében jelenleg nem beszélhetünk bőségről, a globális gazdasági körülmények és a magyar költségvetési helyzet sem ad okot rövid távon bizakodásra. A szakpolitikai döntéshozók nyilatkozataiból kiindulva viszont jó esélyt látunk arra, hogy még 2023-ban, jelentős keretösszeggel megjelennek a vállalkozások számára elérhető pályázatok.”

– zárja a Königsberg szakértője.