Milliárdok a borászatnak

Bár a nagy hazai borászatok is tudnának mit kezdeni a fejlesztésekre szánt állami támogatásokkal, a Miniszterelnökség által hirdetett vidékfejlesztési pályázaton elnyerhető mintegy 40 milliárd forintos, vissza nem térítendő európai uniós forrásra csak a mikro- és kisvállalkozások nyújthatják be igényüket. Ha a borászati ágazat versenyképességének és energiahatékonyságának javítására szánt összegek a kormány jelenlegi elképzeléseinek megfelelően lesznek elosztva, az megalapozhatja egyfajta borász középosztály kialakulását Magyarországon.

Borászatonként maximum 200 millió forint igényelhető, azaz a támogatás minimum 200 vállalkozást érint. Célja, hogy lehetőséget biztosítson új borászati gépek, technológiai berendezések beszerzéséhez, meglévő technológia vagy gépek korszerűsítéséhez, illetve építéssel járó fejlesztési beruházások megvalósításához. A jelentős mértékű vidékfejlesztési forrásra mezőgazdasági termelők, valamint mezőgazdasági termelőnek nem minősülő mikro- és kisvállalkozások nyújthatják be igényüket

Piackörképünkben szereplő partnereinktől megkérdeztük, mire elég ez a támogatás, hozhat-e szerintük érzékelhető változást a magyar bor jövőjében, és ha igen, milyet.

Gelencsér Gergő: A tudatos beruházások segítenek a nemzetközi piacon is versenyképes áron előállítható bort készíteni a minőség vagy a költséghatékonyság javításával.

Bock József: Az állami támogatások csak segíthetik a szakmát; lesznek biztosan olyanok is, akik nem tudnak 100 milliós mértékekben beruházni, de a fejlesztések így is javítják majd a bor minőségét a pincékben.

Taschner Kurt: Ha röviden akarnék válaszolni, akkor szerintem nem. Ne felejtsük el, hogy az összeg másik felét is elő kell teremteni valahonnan. A magyar szőlő- és borfeldolgozó kapacitás alapvetően megfelelő, ilyen mértékben támogatni tehát talán túlzás. Különösen akkor, ha tudjuk: a szőlőtelepítés szerkezetátalakítására szánt idei keret már áprilisban elapadt, a már odaígért támogatást a jövő évi keretből fogják kifizetni. 60 ezer hektár szőlőnk van, ez 15 évvel ezelőtt még 100 ezer volt. Ugyanakkor meg borimportra szorulunk, bort viszont csak szőlőből tudunk készíteni.

Szlávik Ferenc: Tapasztalataink szerint a szektor forráshiánnyal küzd, ebben mentőöv lehet a kkv.-k részére ekkora támogatás. Ezek elköltése viszont akkor jár eredménnyel, ha olyan léptékű és szükségességű fejlesztésekre költik, amelyeket később a pincészet képes fenntartani és önerőből fejleszteni a jövőben. Fontos kérdés, hogy a pincészet fejlesztésére (vendéglátás, technológia) vagy marketingtevékenységre fordíthatják-e az összeget. Az összeg mindkét esetben jelentős előrelépést hozhat.

Kamocsay Ákos: Nagy szükség van a hazai vállalkozásoknál a technológiai fejlesztésre, a modern berendezések rendkívül drágák, így saját erőből a legtöbb vállalkozás ezt nehezen valósítja meg. Nyilván ez hatással lesz a megbízhatóbb minőségre, de a kisebb borászatok technológiai összefogását nem ösztönzi (közös feldolgozó, palackozó). Sajnos a mi vállalatunk méreténél fogva ebből a támogatásból nem részesül idén. Csak reméljük, hogy hamarosan olyan támogatás is lesz, melyet igénybe vehetünk, hiszen lennének további fejlesztési terveink.

Kathona Krisztián: Több borászat juthat modern technológiához, lehetőséget kaphatnak kisebb feltörekvő pincészetek is, hogy a piacra betörve nevet szerezzenek maguknak. Mi a Borhálónál arra számítunk, hogy a pályázat hatására legalább 4 olyan pincészettel tudunk szorosabban együttműködni, közös stratégiát építve fejlődni, amelyek eddig vagy kicsik voltak hozzánk, vagy nem rendelkeztek a kellő technológiával a terveink megvalósításához.

Frittmann János: Ha azoknak a borászatoknak sikerül a 40 milliárdból beruházásokat megvalósítani, amelyek építik a bor presztízsét, és a piacon is meghatározók lehetnek a jó minőségű termékeikkel, akkor lesz eredménye a pénz elköltésének