Miért sportolnak keveset a magyarok?
“Azért nem sportolok rendszeresen, mert nincs időm, de mások inkább csak lusták” – így összegezhető annak az eddig nem publikált, reprezentatív[1] országos kutatásnak az egyik megállapítása, amely a magyarok sportolási, testmozgási szokásait vizsgálta. A Rexona felmérésének eredményeiből az is kiderül, hogy viszonylag sokan vannak, akik még nem találták meg a hozzájuk leginkább passzoló mozgásformát, ami nem is csoda, hiszen honfitársaink átlagosan csupán háromféle sportot próbáltak ki eddig. A megkérdezettek többsége mindezek ellenére arról számolt be, hogy egy héten több alkalommal is mozog vagy sportol valamit.
Első látásra meglepő lehet, de a magyar felnőttek nagyobb része állítja, hogy szokott valamilyen testmozgást, sportot végezni – legtöbben hetente többször vagy annál is gyakrabban – egyebek közt ez derül ki abból az országos kutatásból[2], amely a Rexona megbízásából készült el.
Árnyalja a képet ugyanakkor, hogy ez a magas arány és a magas gyakoriság annak is köszönhető, hogy a kerékpározás a leggyakoribb mozgásforma – ami, ahogy azt a falvakban élők aránya mutatja, a közlekedési célból végzett mozgást is magában foglalja. A második legkedveltebb sport – jócskán lemaradva – a túra és a kirándulás (ez is főként a rendszeresen nem sportolók körében népszerű), amit a futás, a gyógytorna és a konditermi edzések követnek.
A válaszadók többsége nem elégedett azzal, amennyi időt sportra / testmozgásra szán – a jelenleginél többet vagy sokkal többet foglalkoznának testedzéssel.
Szálka és gerenda, avagy miért nem sportolunk?
Tetten érhető, hogy amíg más szemében meglátjuk a szálkát, addig a sajátunkban a gerendát sem igen vesszük észre, vagyis önmagunkkal szemben megbocsátóbbak vagyunk, míg másokkal szemben kritikusabbak. Azok ugyanis, akik nem mozognak, saját maguk esetében a leggyakrabban időhiányra hivatkoznak, de ha úgy tesszük fel a kérdést, hogy „Ön szerint a magyarok miért nem mozognak eleget”, a legtöbben a lustaságot említik indokként, de dobogós még az idő- és az elhatározás hiánya is.
Utóbbi véleményeket támasztja alá, hogy a felmérés eredménye alapján a válaszadók számára jelenleg a sport/mozgás valamivel kevesebb örömet ad, mint az olvasás vagy internetezés. A sport átlagos örömforrás-osztályzata egy 1-től 10-ig terjedő skálán (1: egyáltalán nem okoz örömet, 10: nagyon nagy örömet okoz) a nem sportolók körében mindössze 4,8 volt, a rendszeresen testgyakorlók esetében viszont 7,6.
Aki nem keres, az nem talál
A kutatás fenti ábrájából az is kiderül, hogy minden 5. honfitársunk úgy látja, hogy a magyarok azért nem sportolnak, mert még nem találták meg a hozzájuk illő mozgásformát. Ez azért különösen érdekes, mert a válaszadók jellemzően egyetértenek azzal, hogyha megtalálja valaki a neki való sportot, onnantól nem érzi kényszernek a mozgást, illetve kiegyensúlyozottabbá is válik.
Ezt a vélekedést megerősíti a kutatás azon eredménye is, hogy a gyakorló „testmozgók” – akikről minden bizonnyal elmondható, hogy már ráleltek a nekik való mozgásformára – sokkal inkább megtalálják a sportban az örömöt, mint a többiek. A jelenleg is sportolók háromnegyede számára adott a mozgás örömet, míg a teljes lakosságot tekintve csak minden második emberről mondható el ugyanez.
Mindezek ellenére nem állítható, hogy honfitársaink szenvedélyesen kutatnák azt, hogy milyen mozgásforma passzolhat hozzájuk a leginkább: egy átlag magyar felnőtt mindössze háromféle sportot próbált ki eddig. E kis szám láttán nem is csoda, hogy a véleményük nagyon megoszlik arról, hogy a próbálkozások során megtalálták-e a hozzájuk illő sportot: az átlag pont középre esik a 11 fokú skálán.
„A kutatás alátámasztotta, hogy nem könnyű megtalálni a számunkra igazán örömöt adó mozgásformát, de ha megvan, az többszörösen is pozitív eredménnyel jár, hiszen szívesebben és többet mozgunk, mintha kényszerből tennénk. Ezt felismerve indítottuk el kampányunkat Hosszú Katinka főszereplésével, ahol – ahogy azt a reklámfilmben is bemutattuk – ő is kipróbálhatta magát más sportágakban. A „Téged mi mozgat” kampányunkkal arra szeretnénk biztatni a magyarokat, hogy merjenek kipróbálni minél több sportot, a keresés során pedig legyenek kitartóak, mert így találhatják meg azt, ami igazán nekik való, amiben rálelhetnek a mozgás örömére” – mondta Kómár Kornélia, a Rexona márkamenedzsere.
„A nagypapám hároméves koromban tanított meg úszni, azóta viszont nem igazán próbálkoztam más területekkel. A Rexona kampányában viszont több izgalmas sportágat – így kosárlabdát, rúdugrást és szinkronúszást is – kipróbálhattam professzionális sportolók segítségével, és ez megerősített abban, hogy a későbbiekben is nyitott legyek az új mozgásformák iránt” – tette hozzá Hosszú Katinka, olimpiai bajnok úszó, a Rexona nagykövete.
További információ a kampányról: https://www.rexona.com/hu/
[1] A kutatás reprezentatív a 18 évnél idősebb rendszeresen internetezőkre nem, kor, iskolai végzettség, településtípus és háztartásnagyság alapján.
2 A MicraMR a Rexona megbízásából a 18 évnél idősebb, rendszeresen internetező népesség körében végzett online kutatást azért, hogy felmérje a magyar felnőttek testmozgási szokásait.
[1] A kutatás reprezentatív a 18 évnél idősebb rendszeresen internetezőkre nem, kor, iskolai végzettség, településtípus és háztartásnagyság alapján.
[2] A MicraMR a Rexona megbízásából a 18 évnél idősebb, rendszeresen internetező népesség körében végzett online kutatást azért, hogy felmérje a magyar felnőttek testmozgási szokásait.
Kapcsolódó cikkeink
A magyarok kétharmada szerint változtatni kell az életmódon a klímaváltozás miatt
Egy új, az Európai Beruházási Bank (EBB) által készített felmérés…
Tovább olvasom >Az ESG előnyei lassan körvonalazódnak
Növekszik a januárban hatályba lépett új ESG szabályozás után érdeklődők…
Tovább olvasom >A munkáltatók, akik nem kínálnak hibrid munkát, elveszíthetik a tehetségek kétharmadát
Az International Workplace Group új kutatása szerint azok a vállalatok,…
Tovább olvasom >További cikkeink
Miért dugulnak be sorra a csomagautomata szolgáltatók? Ez az adat rámutat az okokra
Egyre népszerűbbek a csomagautomaták: idén már a webshopok közel háromnegyede…
Tovább olvasom >Fenntarthatóság és egészség: a növényi alapú tejtermékek térhódítása Magyarországon
Az elmúlt években a növényi alapú tejtermék-alternatívák nemcsak globálisan, hanem…
Tovább olvasom >Drágul a tej és a tejtermékek: mi áll az árak emelkedése mögött?
A tej és tejtermékek ára az elmúlt hónapokban jelentős növekedést…
Tovább olvasom >