Miért olcsóbb a tokaji aszú Svájcban, mint Magyarországon?

Az árak eltérései és okai

Tokaj

Az árkülönbségek okai szerteágazóak, de egyszerű tényezőkre is visszavezethetők. Az egyik legfontosabb tényező az eltérő áfa: Magyarországon a 27%-os áfa a legmagasabb Európában, míg Svájcban mindössze 8,1%. Ezen túlmenően a magyar kiskereskedelemre nehezedő különféle adók, például a kiskereskedelmi különadó, valamint az EPR-díjak és a jövedéki adó mértéke is hozzájárulnak a magasabb árakhoz. Míg Svájcban az aszú egy prémium termék, de „csak egy bor a sok közül”, Magyarországon luxusitalnak számít, ami tovább növeli az árazást.

A magyar bor nemzetközi jelenléte

A magyar borászatok, köztük a tokaji borok, elismerést szereztek nemzetközi versenyeken, azonban a szélesebb világpiacon való jelenlét korlátozott. Braunmüller Lajos, az Agrárszektor főszerkesztője szerint a tokaji aszú kiemelkedő sikereket ért el globálisan, különösen a Royal Tokaji pincészet révén, de más magyar borászatok nem tudnak olyan volumenben termelni, hogy komoly nemzetközi piaci hatást gyakoroljanak. A kiváló minőség ellenére a magyar borok – a tokaji aszút leszámítva – nehezen jutnak el a világ borfogyasztóinak szélesebb rétegeihez.

A magyar borászat sikeres szereplői közé tartoznak olyan pincészetek, mint a Jammertal, Szepsy, St. Andrea, vagy a kisebb Losonci borászat, de ezek sem tudnak jelentős exportmennyiséget biztosítani. A nemzetközi piacokon való sikerhez nagyobb palackszám, valamint költséges és hosszú távú marketingkampányok szükségesek.

Nemzetközi verseny és a borpiac kihívásai

A magyar borászatoknak nemcsak az európai, de az „újvilági” borokkal is fel kell venniük a versenyt. Olyan piacok, mint Dél-Afrika, Chile, Kalifornia, Ausztrália és Új-Zéland, óriási mennyiségben és kiváló minőségben állítanak elő borokat, ami további nyomást gyakorol a magyar borágazatra. Az erős nemzetközi konkurencia és a piaci volumen hiánya tovább nehezíti a magyar borok globális érvényesülését.

A tokaji aszú nemzetközi sikere vitathatatlan, azonban a magyar borok szélesebb körben való elterjedése még komoly kihívásokkal néz szembe. Az árkülönbségek pedig rávilágítanak arra, hogy a magyar borászati termékek árképzése számos tényezőtől függ, amelyek nemcsak a termelési költségekhez, hanem a kereskedelmi és adózási környezethez is kapcsolódnak. Ahhoz, hogy a magyar borok igazán sikeresek legyenek a világpiacon, további befektetésekre és globális stratégiákra van szükség.